Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-06-15 / 12. szám
2012. június 15. 5 Paksi Hírnök Trianonra emlékeztek Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként írták alá a békediktátumot a vesztes Magyarország és a győztes antant szövetség hatalmainak képviselői, a Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianonkastélyban 1920-ban. Az eseményre emlékezve 2010 tavaszán az országgyűlés a nemzeti öszszetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. A nemzeti emléknap alkalmából megemlékezést tartottak Pakson. Az Országgyűlés a 2010-ben elfogadott törvénnyel kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A Pakson tartott megemlékezésen Bordács József önkormányzati képviselő ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy az 1920. június 4-én aláírt békediktátummal az ország 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkent. A 20 millió lakosból 7,6 millió maradt, az elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar került nemzeti kisebbségi sorsba. A békeszerződés egyetlen érdeme volt, hogy helyreállította a magyar királyság önállóságát, a csonka országot azonban kiszolgáltatta ellenfeleinek. Megtiltotta az általános hadkötelezettséget, és 35 ezer fős zsoldoshadsereget engedélyezett, könnyű fegyverzettel. Nem lehetett az országnak hadiflottája, katonai légiereje, nem gyárthatott fegyvereket. Az előírásokat az ország szuverenitását sértő, katonai ellenőrző bizottság érvényesítette. Bordács József hozzátette: a békerendszer szétrombolta a Kárpát-medencei gazdasági együttműködést, ezzel akadályozta a térség fejlődését. Az itt élő népek közötti addigi együttélést a gyűlölködés váltotta fel. A magyarság számára elfogadhatatlan és megemészthetetlen volt e példa nélküli büntetés. Trianon egy olyan sebet ejt népünkön, amely indulatot, fájdalmat, dacot, reménytelenséget vált ki minden önmagát magyarnak valló emberben. A Jézus Szíve templom előtti téren tartott ünnepi megemlékezésen közreműködött Gazdag-Fejes Margit és a paksi egyházi kórus Király István vezetésével, majd az ünneplőket a templomba hívták, ahol az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete szervezésében folytatódott az emléknap Egy élet Magyarországért címmel. Koncertet adott Vesztergám Miklós tárogatóművész, közreműködött a Credo verséneklő együttes Kárpátaljáról, bevezetőt mondott dr. Tóth Csaba Attila. Az est zárásaként dr. Hanoi János tartott előadást Magyar kálvária - magyar feltámadás címmel Horthy Miklós kormányzóról és a Trianon utáni Magyarországról a két világháború közötti időszakban. A nemzeti emléknap alkalmából dokumentumfotó-kiállítás nyílott a Csengey Dénes Kulturális Központ könyvtárgalériáján Kóka Rozália szerkesztésében és rendezésében Emelt fővel címmel. A tárlat a hetven éve Magyarországra hazatért bukovinai székelyek történetét mutatja be. Kohl Gyöngyi Várjátékkal emlékezett meg a nemzeti összetartozás napjáról a Napsugár Óvoda. A lussoniumi romkertben megrendezett programon az összetartozást jelképezve valamennyi tagóvoda képviseltette magát, igy a Vörösmarty, az Eötvös és a Munkácsy utcai nagycsoportosok mellett a pusztahencsei, a németkéri és a dunakömlődi tagintézményekből is érkeztek gyerekek a közös játszós délelőttre. A lovagi tornán különböző próbák vártak az ovisokra, melyek végén - miután legyőzték a lufisárkányt - kiszabadították a királylányokat. Minden lovag és hölgy a nap emlékét megőrző jutalmat kapott. A programot hagyományteremtő szándékkal szervezte meg az intézmény, a feladatok összeállítása minden évben más tagintézményre vár. -dal-Roma juniális A rendezvény egyik fő célja az, hogy a többségi társadalom megismeije a roma kultúrát, hagyományokat, a gasztronómiát, foglalta össze Berki Attila, a Paksi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a második alkalommal szervezett juniális szándékát. Az ürgemezei fútballpálya környékén ínycsiklandó illatok terjengtek, a bográcsokhoz közeledve roma asszonyok és segítőik tüsténkedtek. Babgulyás és pörkölt készült az edényekben.- Lecsós ételeket készítünk, sok vöröshagymával, törtpaprikával, hússal, ezt szeretik a romák. Sokan fogunk ma ebből jóllakni - árulta el a főszakács Berki Elemémé. Az ebéd tálalásáig voltak, akik a sátrak hűvösében társalogtak, a kisebbek kézműves foglalkozáson alkothattak, de az ugrálóvárban is nagy volt a forgalom. A fiúk, férfiak a bőrt rúgták, a romák ugyanis nem csak szeretnek, tudnak is futballozni, a városi amatőr labdarúgó bajnokságon és a környékbeli tornákon számos alkalommal bizonyítottak már. Délután a kulturális programok következtek, a színpadon a paksiak mellett felléptek az ozorai, a nagydorogi, a pálfai, a zombai és a bátai hagyományőrző csoportok is.- A cigányok többsége nehezen integrálódik, de egyre többen ismerik fel, hogy közösen minden könnyebb. A mostani esemény nagyon jól sikerült, így mindenképp van jövője a juniálisnak - adott összefoglalót Berki Attila. Faller Gábor
