Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-06-01 / 11. szám
Paksi Hírnök 6 2012. június L Japánban gyarapították ismereteiket Első ízben utazott olyan országba szakmai tanulmányútra a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás, ahol egyetlenegy atomerőmű sem működik. Ennek ellenére a mostanit tartják a TEIT vezetői a legtöbb tanulságot hozó kiküldetésnek. A paksi atomerőmű körül fekvő tizenhárom települést tömörítő szervezet Japánban járt. Japánra irányította a világ figyelmét a 2011. március 11-én történt természeti katasztrófa, amely négy atomerőművi blokkon is komoly károkat okozott. A Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás, amelynek az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel kötött szerződésében és az alapszabályában is szerepel, hogy nemzetközi tapasztalatokat is szerez, röviddel a történtek után meghozta a döntést arról, hogy Japánt választja úti célul 2012-ben. Ettől az sem tántorította el a településvezetőket, hogy sorra leállították a szigetország atomerőműveit. Japánban 54 reaktor működött 2011 márciusáig. A földrengés tizenötöt érintett, közülük négy különböző mértékben sérült a Fukusima Daicsi telephelyen. A TEIT delegáció tagjai célul tűzték, hogy az erőmű körzetébe utaznak, hogy első kézből szerezzenek információt arról, miként történt a lakosság értesítése, kitelepítése, hogyan zajlott az újjáépítés, visszatelepítés. Az atomerőmű közvetlen körzete 10 km-es sugarú körben máig le van zárva, viszont a 10-20 km-es zónát április 22- én megnyitották. Az, hogy ide egy turistacsoport - még ha az egy településvezetőkből és erőműves szakemberekből álló küldöttség is - bemehetett, a delegáció tagjait is meglepte. A zónában a földrengés és szökőár pusztításának nyomai konzerválódtak, hiszen nem foghattak hozzá a felújításhoz, a körzet határán túl viszont alig látni nyomát a történteknek. Csupán a fölhalmozott törmelékek, a sós víz miatt elvadult rizsföldek utalnak a tizenegynéhány hónappal korábbi pusztításra. Minamisoma hetvenezres város, melynek egyharmada a fukusimai erőmű 20 km-es zónájába esik. A baleset után hatvanezer embert telepítettek ki. Az élet csak látszólag tért vissza a régi kerékvágásba, a fiatalokat például még nem sikerült viszszacsábítani, a vállalkozói szféra sem a régi, és - ahogyan a polgármester, Sakurai Katsunobu mondta - morálisan sem tették még túl magukat a történteken. A városvezető arról is beszélt, hogy napokon át nem érkezett semmilyen hír, utasítás, neki kellett minden döntést meghoznia. Azt, hogy nem volt megfelelő a kommunikáció, a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumhoz tartozó NISA-ban (Nuclear and Industrial Safety Agency) sem tagadták. A TEIT delegációnak tartott előadás során az ügynökség munkatársai beszéltek arról, hogy a történtek rávilágítottak arra, hogy az eddigiektől eltérően függetlennek kell lennie a hatóságnak az üzemeltetéstől. A NISA után képet kaptak a magyar településvezetők arról is, hogy miként készítik fel gyakorlatban a japán embereket a különféle balesetekre, katasztrófahelyzetekre. Tokió egyik életvédelmi központjában szimulált földrengést is átéltek. A csoport elutazott Hirosimába is, amely 1945. augusztus 6-án atombomba-támadást szenvedett el. A történtekről az Atombomba Múzeum kiállításai mellett egy túlélő beszámolójából kaphattak képet. Abba pedig, hogy milyen hatást gyakorol a lakosságra és gazdaságra az atomerőművek leállítása, dr. Szerdahelyi István, Magyarország Japánba delegált nagykövete segített bepillantást nyerni a polgármestereknek, szakembereknek. Elmondta, hogy a lakosságnak takarékoskodnia kell, de a gazdaság nem szenvedett és nem szenvedhet hátrányt. Az atomerőművek leállítása miatt nőtt a villamos energia ára és az ország kitettsége is, hiszen importból pótolják a hiányzó mennyiséget, illetve csúcsra járatják a fosszilis anyagokat felhasználó erőműveket, ezért arra lehet számítani, hogy azok gyakrabban hibásodnak meg. Fenntartásai vannak a japán lakosságnak az atomenergiával szemben, de az ország gazdasága nem nélkülözheti azt, így várhatóan a stressztesztek és biztonságnövelő intézkedések elvégzése után a leállított atomerőművek újraindítása napirendre kerül, összegezte. Török Ferenc elnök, Kalocsa polgármestere szerint a TEIT húszéves történetének legtanulságosabb útja volt a mostani, ahol nagyon sok ismerettel gazdagodtak.- Láttuk, hogy milyen feladatok hárulnak a védelmi vezetőkre, hogyan reagáltak a nem várt események bekövetkezésére, hogyan számolták fel azok következményeit, és azt is, hogy az atomenergiára továbbra is számítanak, de használata során a mostani tapasztalatokat leszűrve a nagyobb biztonságra törekszenek - összegzett. Gáncs István, a TEIT társelnöke, Tengelic polgármestere azt mondta, azontúl, hogy bepillantást nyertek a precíz,jól szervezett japán társadalom életébe, első kézből szereztek információt a katasztrófahelyzetek kezeléséről a polgármesterek, akik egyben településük védelmi bizottságának vezetői is. Hozzátette, a látottak tükrében fontosnak tartja, hogy Paks környékén sor kerüljön egy átfogó katasztrófavédelmi gyakorlatra, amelyben a lakosság is részt vesz. Paks képviseletében Teli Edit alpolgármester utazott, de a delegáció tagja volt Leber Ferenc alpolgármester is az atomerőmű képviseletében, ahol a reaktor osztály vezetőjeként dolgozik. Az őt ért benyomások közül elsőként azt emelte ki, ahogyan a japán társadalom kezeli ezt az eseményt. Mint mondta, meglepő, hogy nem messze egy ilyen válsággóctól töretlen élet zajlik, méghozzá magas színvonalon.- Mintha az események iránt a társadalom sokkal toleránsabban viselkedne. Az én benyomásom az volt, hogy a figyelem nem annyira összpontosul erre a témára, nálunk sokkal inkább a hétköznapok témájává vált, mint Japánban - foglalta össze. (Folytatás a 7. oldalon) Fotó: Vida Tünde
