Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-05-18 / 10. szám

Paksi Hírnök 8 2012. május 18. Madarak és fák napja Ne szedj fészket, nem jó lesz, ha madár nincs, hernyó lesz, ha hernyó lesz, nincs gyümölcs, jó kismadár, te csak költs! Ki ne hallotta volna az óvodá­sok, kisiskolások rigmusát így tavasz táján, a természet- és környezetvédelem országos, sőt nemzetközi megmozdulá­sainak emléknapjain? Közülük számunkra kétségkívül a legis­mertebb a madarak és fák nap­ja, amit május 10-én ünnepe­lünk, vagy amikor nem esik az eső, mert ilyenkor kirándulni kell, hiszen már évtizedek óta ez a szokás. 1902. május 19-én az európai államok Párizsban egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme ér­dekében. Az egyezmény je­lentőségének hangsúlyozására 1902-ben Magyarországon elő­ször Chemel István ornitológus szervezte meg a madarak és fák napját, amelyet 1906-tól tör­vénycikk is szabályozott. Appo­­nyi Albert vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a nép­iskolákban a tanító arra szentel­jen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmé­nek jelentőségét megismertes­se. A kezdeményezést felkarol­ta Herman Ottó, a nemzetközi hírű magyar természettudós, a Magyar Ornitológiái Központ megalapítója is. Támogatásával és szervezésében megvalósult és az iskolai tantervek részévé vált, hogy májusban egy napot kell szánni a madarak és fák természetben történő megfi­gyelésére, tanulmányozására, előbb a hasznos madarakat védő, a későbbi években a ter­mészetvédelmi ismeretek elsa­játítására. Szüléinktől tudjuk, a paksi iskolások, polgáristák számára alkalmas és kedvelt terep volt az Imsósi-erdő, a Telelőt övező Malom-erdő, a Sánc-hegy, a Vörösmalom, a Csányi-kert környéke és az Ür­gemező. A paksi fiúpolgári év­könyveiben az első bejegyzés az 1920-1921. tanév igazgatói beszámolójában olvasható: „A miniszteri rendelet értelmé­ben a madarak és fák napját kirándulás keretében tartottuk meg.” Néhány tanévben csak egy délutáni erdei séta kereté­ben megtartott tanári előadás jelentette a programot, de az is többször előfordult, hogy ösz­­szekapcsolódtak az iskola nagy kirándulásaival, s annak egyik eseményét jelentették. Például az 1927-28. tanévben, amikor is az iskola hajókirándulást szervezett Kalocsára, s az „ér­seki kertben emlékezett meg a tanulók előtt az igazgató a madarak és fák védelméről. Az ünnepélyhez a zenét a madarak vidám dala szolgáltatta.” Napjainkra a dolog némiképp átalakult. Valamiképp leegy­szerűsödött. Amelyik intéz­mény, osztályközösség, peda­gógus akarja és megszervezi magának, az értő szakemberek segítségével tanulmányozhatja a madarakat is ezen a napon. Ha talál ott, ahová a tagozat kirándult. Mert az könnyen belátható, hogy minden bok­­ros-csalitos tisztásról, az er­dőből fejvesztve menekülnek­­röpülnek el a madarak, ha pár száz, több osztálynyi zajongó, rohangáló kisiskolás odatódul. Valójában már az én gyerek­koromban sem a madarak és fák megfigyeléséről szólt ez a nap, hanem a kirándulás, a szabadban való futkározós játékok, közös szalonnasütés, bográcsozás öröméről. Bár az igaz, iskolásként különféle növényeket és főleg bogarakat gyűjtöttünk, csak nem ezen a napon. Ugyanis az ötvenes évek általános iskolásainak kötelező volt 6. osztályban, mert növénytant tanultunk, az év végére növénygyűj­teményt, a hetedikben, az állattan órára bogárgyűjte­ményt készíteni és beadni. A növénygyűjtemény összeállí­tása, főként a préselése volt a macerásabb (nekem a fele megpenészedett). A szárított növények szabályos felra­gasztása is kínszenvedés volt. A bogárgyűjtést jobban sze­rettem. Három-négyfős baráti csapatokban jártuk a határt, s viccelődtünk, kibeszéltük a felnőtteket és megbeszéltük ügyes-bajos dolgainkat, köz­ben lestük és kerestük a fűben, homokban futkosó állatkákat. Egy zárható befőttesüvegbe denaturált szesszel (csak spi­ritusznak hívtuk) átitatott vat­tát tettünk, amitől szegény ál­lat elkábult, majd elpusztult. Ezután lehetett a gombostűre felszúrva dobozba rendezni, fajták szerint csoportosítva, feliratozva. Hát az enyém soha nem lett szép! Szülőként titkon örültem, hogy a gye­rekeimnek már nem kellett gyűjteményeket készíteni, ad­digra kimaradt a tantervből. Ma már óvjuk az élővilágot, minden egyede a tápláléklánc része, amit elpusztítani vétek. A madarak és fák napja ürü­gyén persze továbbra is él az iskolapadtól szabadulás vi­dámsága, s a közös kirándulá­sok, paprikáskrumpli-főzések öröme, miközben juthat né­hány perc a természet szépsé­geinek, élőlényeinek megfi­gyelésére is. A fényképeket Bencze Bar­nabás készítette a Bezerédj Általános Iskola madarak és fák napi kirándulásain 1986- 87-ben. Kernné Magda Irén KATEDRA8 nyelviskola Paks , INTENZÍV IYELVTAN FOLYAMOK ^ Kezdőtől felsőfokig , I TURNUSOK:­; 20. I. 2012. június 18 - július II.' 2012. július 16 - augusztus 10. Ili (OAl A i.'.II.’.'.AO _________ ____ . jcu i z. |uiius i o - augusztus i u.j .*2012. július 23 - augusztus 27. i : 3 í . 3 3:3»! Részletek: jwww.katedra.hu j címünk 7(J| Tel.: 75/676 201 • E-mail: paks@katedra.hu Simon Andrea E.V. Akkreditált Felnőttképzési Intézmény: AL-1192 Felnőttképzési Reg. szám: 17-0108-04

Next

/
Thumbnails
Contents