Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-04-06 / 7. szám

Paksi Hírnök 8 2012. április 6. Pakson is megállt az EtnoMobil Drámai, vicces és egészen hét­köznapi tárgyakat foglal magá­ban a Néprajzi Múzeum külön­leges, az országban egyedülálló mobil múzeumi projektje, amely a mozgás és a kultúra sokirányú kapcsolatát tárgyak­kal és történetekkel, a közönség közreműködésével mutatja be. Utazás, közlekedés, ingázás, menekülés, kiruccanás és így tovább — a téma sokoldalú megközelítésével egy angol, utazással kapcsolatos társada­lomtudományi könyvet alapul véve, 17 múzeummal társulva kezdték el gyűjteni a témával kapcsolatos tárgyakat, majd a tárlat lezárultával egy blogon keresztül biztatták arra az ér­deklődőket, hogy történeteik­kel, tárgyi emlékeikkel ők is já­ruljanak hozzá az érdekes gyűj­temény további bővítéséhez. A témát egészen változatos as­pektusból megközelitő Etno­Mobil 2.0 elnevezésű projekt igen különleges eszközökkel gazdagodott: a menekülést szimbolizálva a veszprémi mú­zeum például olyan fotókat, iratokat küldött be, amelyeket elsőként ragadtak magukhoz a devecseri iszapkatasztrófa ál­dozatai. A Közlekedési Múze­um az első Ikarusz busz mo­delljét osztotta meg az érdeklő­dő közönséggel, de a gyűjte­ményben egy olyan útibili is helyet kapott, amit a külföldre induló hálókocsis vonatokon próbáltak meg bevezetni né­hány évvel ezelőtt a MÁV sze­relvényeken. Hiába rendeltek belőle mintegy négyezer dara­bot Spanyolországból, a sze­mélyzet megtagadta ennek ürí­tését és azóta is egy raktárban, illetve immár a mobilitási kiál­lítás részeként pihen néhány darabjuk, árulta el Frazon Zsó­fia, a Néprajzi Múzeum mun­katársa. Ezeket a tárgyakat egy mobil kiállítótérré avanzsált la­kókocsiban mutatták be ország­szerte a nézőközönségnek és most ennek eredményét vizuá­lis anyagokon keresztül osztot­ták meg a paksi diákokkal. A programon résztvevő több mint hatvan tanuló természetesen nemcsak előadás keretében tá­jékozódhatott a nagy sikerű projektről, műtárgyrejtvénye­­ken, csali műtárgyak kiválasz­tásán keresztül maguk is bele­kóstolhattak a muzealizálás rej­telmeibe. MD A Paksi Képtár kamarakiállítás keretében március 9- én mutatott be válogatást Kovács Gábor szekszárdi műgyűjtő gyűjteményéből. A tárlat nemcsak azért kiemelkedő jelentősé­gű, mert Tolna megye egyetlen kortárs, egyben színvonalában az ország egyik legfontosabb alakulóban lévő válogatása, ha­nem azért is, mert a nagy értékű alkotások tartós letétbe kerül­nek a Paksi Képtárban. Az intézmény számára hiánypótló gyűjtemény egyben alapja is a formálódó adományozói múze­umnak, amelynek szervezése elkezdődött. A kortárs válogatá­sokból összeállított kiállítást április 30-ig lehet megtekinteni. Életbe vágó tudást adtak át Az egészségügyben dolgozók elisme­résére váiják a paksiak javaslatait. A város képviselő-testülete azok részére, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak a település egészségügyi ellátásának fej­lesztéséhez, és e területen kimagasló telje­sítményt nyújtottak, Pongrácz Sándor-ki­­tüntetést alapított. Az elismerésben évente egy fő részesülhet. A Deák Ferenc-kitüntetést a polgármes­teri hivatalban dolgozó, kimagasló telje­sítményt nyújtó köztisztviselők munkájá­nak elismeréseként alapította az önkor­mányzat. Ezt azok kaphatják, akik hozzá­járultak a közigazgatási tevékenység szakmai színvonalának növeléséhez, a la­kosság ügyeinek kulturált intézéséhez, és magas színvonalú előkészítő és végrehaj­tó tevékenységükkel segítették a képvise­lő-testület munkáját. Az elismerést két­évente adják át. Mindkét díjra április végéig írásban vár­ják az itt élők javaslatait a városháza jegy­zői titkárságán. Annak ellenére, hogy egy gyermekintéz­ményben - akár óvodában - hasznos, ha va­laki ismeri az elsősegélynyújtás, újraélesz­tés praktikáját, nem jellemző a továbbkép­zés ebben a témában. Éppen ezért úttörőnek számít az a kezdeményezés, amelynek nyo­mán az Eötvös utcai óvoda egész kollektí­vája részt vett egy ilyen tanfolyamon, sőt már sikeres vizsgát is tett a hat óvónő és há­rom dajka. Egyikük, Bőhmné Stollár Bor­bála ötlete nyomán vették fel a kapcsolatot dr. Szvitán Gáborral, aki az Atomerőmű Tűzoltóságának mentőorvosa. Az oxiológus szakorvos számos formában tart hasonló kurzusokat laikusoknak, egyetemistáknak, sőt a Magyar Resuscitatios (Újraélesztési) Társaság keretein belül is oktat. Az Eötvös utcai intézmény dolgozóinak az általános tudnivalókon túl speciálisan gyermekekre szabott ismereteket is nyújtott. Kriszt Antalné tagintézmény-vezető azt mondta, eddig főként saját találékonyságukra voltak utalva, mert az óvónőképzőben tanultak utoljára e témakörről, akkor is csupán an­nyit, mint mondjuk egy gépjárművezetői tanfolyam keretében. Pedig szükség lehet rá, hiszen előfordulhatnak balesetek, de ar­ra is volt példa, hogy egy kisgyermek úgy sírt, hogy levegőt sem vett. A mostani tan­folyamon az elméleti tudás megszerzése mellett arra is lehetőségük volt, hogy bábuk segítségével gyakoroljanak. Dr. Szvitán Gábor megerősítette: fontos az elsősegélynyújtó, újraélesztési ismeretek rendszeres felfrissítése, nem beszélve arról, hogy folyamatosan bővül az ismeretanyag, változik a protokoll is. A szakorvos a sikeres vizsgát tett hallgatóknak, azaz minden óvó­nőnek és dajkának oklevelet adott át a tanfo­lyam végén. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents