Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-04-06 / 7. szám

Paksi Hírnök

6

2012. április 6.

Az MTA elnöke az atomenergia mellett voksol

Háromszáz Mosonszolnok válthatná csak ki Paksot

Az atom-, vagy ahogyan Pálinkás József nevezte, az atommag-energia nélkül nem lehet hazánk energiaigényét az elkövetkező évtizedekben kielégíteni. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ezt paksi látogatása során mondta. Mint kifejtette, óriási erőkkel folynak a kutatások a fúziós energia felhasználása érdekében. Az emberiség szeretné ellopni a „harmadik tüzet” a természettől, hangsúlyozta az elnök, aki egyébként fizikus. Mint mondta, az első a valódi tűz volt, ami elégeti a fát és a szenet, a második a hasadási energia, a harmadik a íüziós energia. Ám azt nem tudni, hogy a felhasználásához még mennyi idő kell. 50-60 év vagy akár több? Addig is a modem infrastruktúra, modem technikai környezet működtetéséhez sok energiára van szükség. És - még ha helyes is, hogy spóroljunk - | azt kell látni, hogy az igényeket 2 atomenergia nélkül nem lehet

o

" kielégíteni. Az akadémikus arról ° is beszélt, hogy a fúziós energia biztonságosabb, de az atomenergia kockázata is csak igen kis számokkal jellemezhető. A technikai problémákra pedig egyre tökéletesebb megoldások születnek, még akkor is, ha időnként történnek olyan balesetek, mint a csernobili vagy a fukusimai. - Ilyen tragédiákat nem lehet kizárni, mint ahogyan a földrengéseket sem - húzta alá. Leszögezte, hogy Fukusimából is tanult az emberiség és a szakma. Az így megszerzett tudást pedig felhasználják a most épülő erőművekben, -vida-A megújuló energiaforrások mellett továbbra is alapvető szükségünk van atomenergiára, szögezi le közleményében a Magyar Nukleáris Társaság. Mint írják, fontosnak tartják az atomenergiához hasonlóan üzem közben üvegházhatású gázokat ki nem bocsátó energiaforrások, így a szél- és naperőműparkok telepítését és a jelenlegi kapacitások ésszerű mértékig történő bővítését is. Ám nem tartják megalapozottnak, hogy tisztán megújuló energiaforrásokra támaszkodva az atomenergia alkalmazása kiváltható lenne. Többen hirdetik, hogy csak megújuló forrásokkal meg lehet oldani az energiaellátást, ki lehet váltani az atomenergiát. Ellenvetésként álljon itt néhány elgondolkodtató adat és tény. A paksi blokkok 90 százalék kihasználással működnek. Évente csak pár hétre állnak le üzemanyagcserére, karbantartásra, egyébként teljes terhelésen üzemelnek. Napsütés éjszaka egyáltalán nincs és télen is kevesebb, a felhőzet és szél pedig időjárásfüggő, tehát ilyen kihasználtság a nap- és szélerőműveknél fizikai korlátok miatt nem érhető el. Ezek az erőművek az év

20-25 százalékában tudnak teljes terhelésen üzemelni, emellett kisebb teljesítményűek, területigényük nagy. Az újszilvási első magyar naperőműparkot még majdnem 25 ezerszer kellene felépíteni, hogy a Paks által évente megtermelt energiát kiváltsa. A mosonszolnoki szélerőműparkból 300 kellene ugyanerre. Az első 15 ezer milliárd forintba, a második 3 ezer milliárd forintba kerülne. Utóbbi ugyanabban az ártartományban mozog, mint az atomerőművi blokkok létesítése, ráadásul, ha a nap- és szélerőművek erősen ingadozó teljesítményének kiegyenlítése további beruházásokat igényelne: okos hálózatot kellene kiépíteni, és szivattyús-tározós erőművekben kellene tárolni az energiát. Ilyen járulékos létesítmények a beruházási költségeket még tovább növelik, húzza alá a Magyar Nukleáris Társaság. Vida I

Nemzetközi szemináriumon a TE IT

A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének műszaki és társadalmi kihívásai (InSOTEC) témában rendezett nemzetközi szemináriumon vettek részt a napokban Spanyolországban a TEIT vezetői. A Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás elnöke, Török Ferenc és társelnöke, Gáncs István arról számoltak be, hogy az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) támogatásával megtartott barcelonai eszmecsere központi témája az volt: közérthető-e a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos műszaki nyelv és a tudományos kutatások eredményei, hiszen a közérthetőség elengedhetetlen a lakossági bizalom elnyeréséhez. A plenáris ülésen a svédországi Östhammar önkormányzatának képviselője a lakossági véleményt tolmácsolta. Térségükben atomerőmű, illetve kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló található, valamint egy nagy aktivitású végleges tároló potenciális helyszíneként is szóba kerülnek. Az üzemeltető oldaláról a csehországi RAWRA

cég képviselője mutatta be a radioaktívhulladék-kezelés és -tárolás gyakorlatát. A hatóság szerepéről az angliai környezetvédelmi hivatal munkatársa beszélt, a civil szervezetek álláspontját a Greenpeace németországi szervezetének tagja tolmácsolta.

A TEIT vezetői a plenáris ülést követően munkacsoportokban fejtették ki véleményüket, kiemelve, hogy a nukleáris létesítmények és a lakosság közötti bizalom feltétele a hiteles tájékoztatás. Ezért sokat tehetnek az önkormányzatok.

de fontos lehet kommunikációs szakemberek bevonása és akár nagy tekintélyű testületek véleménye, mint Magyarország esetében a Magyar Tudományos Akadémia. A kétnapos rendezvény jó lehetőséget biztositott arra, hogy az érintettek kifejthessék, megvitathassák véleményüket, mondta Gáncs István. A TEIT társelnöke hozzátette: az álláspontok nem közeledtek számottevően, de mindenkinek közös érdeke, hogy ezeket a hulladékokat biztonságosan, a környezetet kímélve tárolják. -vt-