Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-01-06 / 1. szám
Fotók: Paksi Hírnök archív 2012. január 6. 11 Paksi Hírnök A 2011-es év díjazottjai Pakson ez idáig tíz kitüntetést alapított a mindenkori képviselő-testület. Adományozásukról évente vagy kétévente döntenek a beérkezett javaslatok alapján. 2011-ben négy elismerést adtak át. Összefoglalónkban a Paksi Hírnök archívumából szemelgetve idézzük fel ezeket az ünnepi pillanatokat. 2011-ben a Pro Urbe-díjat a Paksi FC-nek és Gutái Istvánnak ítélték. A Paksi FC méltatásában elhangzott, hogy a 2006-tól NB I-ben szereplő gárda csak magyar játékosokat foglalkoztat és nyolc saját nevelésű futballista mutatkozott be az elmúlt időszakban a nagycsapatban. A 2010-2011-es szezonban az egylet megnyerte a Ligakupát és másodikként zárt a legmagasabb osztályban, ezzel kivívta a nemzetközi szereplés jogát, és az Európa Liga selejtezőjében a Fehérvári úti alakulat képviselte legtovább Magyarországot. Emellett a Paksi FC-nél folyó sportszakmai munkát a Magyar Labdarúgó Szövetség a legsportszerűbb csapatnak járó Fair Play-díjjal, valamint a legjobb sportvezetőknek járó Minarik Ede-díjjal ismerte el. Az újságírók és a sportolók szavazatai alapján pedig Kis Károly az Év edzője elismerést kapta. - A realitások talaján kell maradni, a tavalyi eredmények nehezen megismételhetek. A siker ne elvárás legyen, továbbra is mindig csak a következő meccsben gondolkozunk, de azért merjünk álmodni - fogalmazott Balog Judit, az MVM Paks ügyvezetője. Gutái István a Celldömölkhöz tartozó társközség, Alsóság és Izsákfa kultúrházának vezetője volt, amikor arról értesült, hogy Pakson művelődési központot építenek. A népművelés-könyvtár szakos szakember akkor döntött úgy, hogy családjával Paksra költözik. A központ munkatársaként rocktörténeti előadássorozatot, Truffaut filmklubot szervezett és elindította a határon túli fiatalok olvasótáborát. Meghonosította városunkban a citeraoktatást, és irányításával alakult meg a dunaszentgyörgyi Ispiláng diákszínjátszó kör. Négy évig vezette a dunaföldvári művelődési intézményt, alapító tagja volt a paksi Jámbor Pál Társaságnak, és szorgalmazta a Paksi Hírnök elindítását, amelynek később főszerkesztői posztját is betöltötte. Helytörténeti kutatómunkája gyümölcseként több könyve jelent meg. 2002. év elejétől a paksi könyvtár igazgatójának nevezték ki, az intézményt nyugállományba vonulásáig vezette. A tavalyi év Gyermekeinkért díjasaként Hanoi Ferencnét és Czetthoffer Gyulánét köszöntötték. - Mindig szíwellélekkel, a gyerekek és az ügy iránti szeretetből végeztem a munkámat - nyilatkozta lapunknak Hanoi Ferencné, aki több mint ötven éve dolgozik pedagógusként. Dunaszentgyörgyön, majd Pakson a Bezerédj Általános Iskolában tanított magyar nyelv és irodalmat és ének-zenét, nyugállományba vonulása után pedig 2001-ig a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium énektanára, az iskola kórusának vezetője volt, és egyik szervezője az intézmény karácsonyi kórustalálkozójának, ahol a város és a környező települések iskoláinak kórusai lépnek fel. Ági néni helyi zenetörténeti kutatásokat is végzett, tanulmányt állított össze Paks zeneoktatásának történetéről és könyvet írt a paksi kötődésű dr. Rézbányái Dezső zenei munkásságáról. A Gyermekeinkért díjas pedagógus az elismerés kapcsán elmondta, olyan sok örömet kapott az elmúlt öt évtized alatt, hogy biztos benne, jól választott pályát.- Mindig pedagógus akart lenni, ha újrakezdené, sem választana más ____________ pályát - nyilatkozta a gyermekeinkért kitüntetés másik díjazottja, Czetthoffer Gyuláné. Napközis nevelőként kezdte munkásságát, majd a diploma megszerzése után matematika-fizika szakos tanárként állt helyt. Az 1991-ben alapított 661. Számú Szakmunkásképző Iskolában folytatta pályafutását, ahol néhány év múltán igazgatóhelyettesé, majd igazgatóvá nevezték ki. Ahogy a méltatásban elhangzott, egyéni vezetési stílusa következetes, partnerként fordul munkatársaihoz, akiket jó hangulatú munkavégzésre buzdít, nyitott és empatikus vezető. Irányítása alatt a ma I. István nevét viselő iskola megyei szinten is meghatározó, szerteágazó feladatokat ellátó középfokú oktatási intézménnyé vált. Az önkormányzat támogatásával és számos sikeres pályázattal olyan módszertani és technikai háttérre tettek szert, ami országos szinten is dicséretes. - Mindez nem válhatott volna valóra, ha nincsenek mellettem a kollégáim és a családom - nyilatkozta lapunknak a kitüntetett. Hitvallása, hogy az elesett embernek a szeretet és törődés már fél gyógyulás. Feil Józsefhé ennek szellemében végzett majd’ negyvenéves munkáját ismerte el Pongrácz Sándordíjjal a város. A Városi Rendelőintézet laborasszisztense az egészségügyi szakközépiskola elvégzésével általános asszisztensi és gyermekgondozói végzettséget szerzett és az akkori paksi bölcsődében kezdett dolgozni, de szíve afelé húzta, hogy laboros legyen, ami 1973 áprilisában valóra vált. A mai Városi Rendelőintézetben csodás körülmények között, modem felszereléssel végezheti szerteágazó munkáját. A körülmények a hetvenes évekhez képest változtak, de a betegek nem, hiszen ma is jó szóra, megértésre, emberségre vágynak. Néhány barátságos, biztató szó, megnyugtató simogatás mindennél többet érhet. Feil Józsefhé ezt szem előtt tartva végzi munkáját. Katalin a díj kapcsán elmondta, hálás a sorsnak, hogy erre a pályára rendelte, amely számára hivatás, ahonnan soha nem vágyott máshová. Hálás a tengernyi mosolyért Szilágyi Ferencné, a 2011- es esztendő Segítő kéz kitüntetettje. Erdélyi gyökerű szüleinek hatodik és egyben legkisebb gyermekeként Gyönkön nevelkedett, az ottani bölcsődében kezdett dolgozni. Később, 1979-ben szerzett csecsemő- és gyermekgondozó végzettséget Szekszárdon. Ez az esztendő már a dunakömlődi bölcsődében találta, ugyanis időközben családot alapított és férjével úgy döntöttek, Pakson telepednek le. Mindig a bölcsőde volt Ági második otthona, Dunakömlőd után Pakson. Véleménye szerint gondozónőként a szakmai felkészültség mellett a szeretetteljes odafordulás nélkülözhetetlen. Ennek szellemében dolgozott négy évtizeden át, gondozta, nevelte bölcsődéseit. Áginak az elmúlt idők megszépítik a jelent. Ha boltba megy, legalább két órát vesz igénybe, hiszen lépten-nyomon megállítják szülők, egykori bölcsődései. Mint elmondta, elégedett mindazzal, amit a sorstól kapott. A legszebb elismerés neki mindig a gyerekek mosolya volt, nem is gondolt más köszönetre. A város kitüntetése számára a szakma egészének is szól. Összeállította: Kohl Gyöngyi * M
