Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-03-04 / 5. szám
Paksi Hírnök 4 2011. március 4. A szűrővizsgálat életet ment Néhány évtizede még kötelező volt a tüdőszűrés, ma viszont bizonyos korban csak térítés ellenében végzik a vizsgálatot. A tébécét ugyanis, aminek korai felismerésére szolgált, sikerült visszaszorítani. Ahogy azt dr. Bárok József háziorvos mondta, a tüdőgümőkór, amit Morbus hungaricusnak, azaz magyar betegség is neveztek, igen nagy számban fordult elő, ezért tették kötelezővé. Aki nem vett részt a vizsgálaton, azt megbüntették, sőt akár elő is állíthatták. Ma már a tüdőgümőkór ritka betegség lett, elenyésző a veszélye. Más esetekben, például daganatos megbetegedéseknél viszont az időben elvégzett szűrés életet menthet, ennek ellenére sokan nem veszik komolyan. A rák nem a halálos betegség szinonimája. Az esetek többségében akkor válik halálos betegséggé, ha nem ismerik fel időben, olvasható a rakgyogyitas.hu honlapon. Az oldalon arra is felhívják a figyelmet, hogy az elsődleges megelőzést a megfelelő életmód jelenti, a szűrések a másodlagos megelőzés fegyvertárába tartoznak. Persze nemcsak a rák esetében bír nagy jelentőséggel, számos más betegség korai felismerését is szolgálja. Ennek ellenére a szűrővizsgálatokat hazánkban nem veszik komolyan, hívta fel a figyelmet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is Tolna megyei útján. Mint mondta, az emlőszűrés esetében megyénk kiemelkedő eredményt produkál, országos átlagban az érintettek 40%-a él a vizsgálat lehetőségével, ez az adat a megyében 69%. A méhnyakszűrés 4,4%-os aránya Szócska Miklós szerint tragikus és sajnos átlagosnak tekinthető. A betegségek megelőzésének fontos része lenne az egészségügyi ellenőrzéseken való részvétel, különösen, ha figyelembe vesszük európai viszonylatban vezető helyünket a daganatos eredetű halálozásokban. Dr. Bárok József háziorvos arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy 1997-es minisztériumi rendelet határozza meg azokat a vizsgálatokat, amelyeket térítésmentesen lehet igénybe venni. Ilyen például 18 éves kor felett a látásvizsgálat, 25 éves kor felett az évi egy nőgyógyászati onkológiai szűrés, kétévente prosztatavizsgálat, 45 év felett kétévente emlőszűrés, vagy éppen a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése. A tüdőszűrés 2008. október 1-jétől került be az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok körébe, ez alapján a 40 év feletti biztosítottak évente egyszer térítésmentesen elvégeztethetik a mellkas-szűrővizsgálatot. Van egy halom vizsgálat, amit a háziorvosnak kellene elvégeznie, de ez nem mindig történik meg, mondja Bárok doktor. Az idő kevés, a beteg sok. A gyógyítás sok időt elvesz, nem marad elegendő idő a megelőzésre. Sajnos, a tudatos betegmagatartás is ritka, jellemzően nem megelőzés érdekében kopogtatnak be a rendelőbe a páciensek, hanem akkor, ha már valamilyen tünet gondot okoz számukra. Van törekvés arra, hogy valamilyen módon növeljék az előírt ellenőrzéseken megjelenők számát: tavaly elindult egy úgynevezett indikátorrendszer, amely a háziorvosok ez irányú tevékenységét vizsgálja, a prevenciós munkát minősíti. Lényege, hogy pontokban, illetve forintban mért hatása van annak, hogy egy orvos hány vizsgálatot végzett el, illetve hány igénybevételére ösztönözte páciensét. Ám, ha ő ennek ellenére nem jelenik meg a szakrendelésen, a háziorvos rosszabb „osztályzatot” kap. A páciensnek ma nem zsebre menő kérdés a szűréseken való megjelenés, legfeljebb a háziorvos ösztökélheti betegét - vérmérséklettől függően némi szemrehányással hogy ne mulassza el. A háziorvos szerint úgy lehetne befolyásolni az embereket, ha az életbiztosításnál figyelembe vennék, hogy valaki elvégeztette-e az életkorának megfelelő ellenőrzéseket. Annak érdekében, hogy ne vezessük a halálozási statisztikákat, ez sem elég. Életmódbeli változásra van szükség, illetve tudatosságra: mindenkinek fel kell ismernie, hogy az egészség nagy érték, amit meg kell őrizni. Vida Tünde A párbeszéd jelentheti a megoldást A Paksi Rendőrkapitányság és Tolna megye cigány kisebbségi önkormányzatai közös fórumot tartottak. A találkozó elsődleges célja a részt vevő nyolc kisebbségi önkormányzat - Paks, Bikács, Dunaföldvár, Gerjen, Nagydorog, Németkér, Pálfa, Sárszentlőrinc - és a rendőrkapitányság közötti párbeszéd erősítése volt. Az immár hagyományos fórumon még soha ilyen nagy létszámban nem képviseltették magukat az érintettek, mondta el dr. Kuti István rendőr alezredes, aki hozzátette, minden csatornát ki kell használni, amin a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel számba vehetik a problémákat. Ahogy elhangzott, a rendőrség szociális kérdésekkel nem tud foglalkozni, jogszabályok mentén haladva végzi munkáját, de nyitott minden megoldásra, ami előrébb viszi a hatékony együttműködést. Berki Attila, a paksi cigány önkormányzat elnöke elmondta, a jövőben új alapokra kívánja helyezni a szervezet és a rendőrkapitányság között kialakult együttműködést. Több rendezvény szervezése is tervei között szerepel, amiben számít a közreműködésükre. Ezek közül kiemelte, hogy várhatóan márciusban vehetik át közösségi házukat, ahol több előadást is szervez a bűnmegelőzés, a drog, a közlekedés és egyéb szabálysértések témakörében, ezzel kapcsolatban pedig nagyon nyitott volt a helyi rendőrség, mondta el Berki Attila. A paksi CKÖ elnöke egy cigányok és rendőrök közötti közös futballmeccs gondolatát is felvetette. A paksi kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, a közös rendezvények alkalmával a rendőröknek is alkalma nyílna a cigányok kultúrájának, szokásainak és gondolkodásának megismerésére. Matus Dóra Fotó: Kövi Gergő
