Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-12-16 / 24. szám
Paksi Hírnök 6 2011. december 16. Elismerték a mérnök-fizikus munkáját Harmincnégy esztendeje dolgozik a paksi atomerőműben Bajsz József, a Szilárd Leó-díj idei díjazottja. Munkáját, legyen szó akár a minőségfelügyeleti főosztály vezetéséről, akár az Eurelectric szervezetben végzett szakmai tevékenységről, szereti, és szívesen végzi. A paksi atomerőművet nemzetközi színtéren képviselni számára megtisztelő feladat. Szilárd Leó-díjban részesítette Bajsz József, a Paksi Atomerőmű Zrt. Minőségfelügyeleti Főosztályának vezetőjét a Magyar Nukleáris Társaság. A díjazott 1977-ben végzett a Moszkvai Energetikai Egyetemen mérnök-fizikusként, azóta az atomerőmű dolgozója. A Magyar Nukleáris Társaságnak (MNT) megalakulása óta tagja, hosszú éveken keresztül aktívan részt vett az elnökség munkájában, 2003 és 2009 között a társaság alelnöke volt. Munkája során több nemzetközi szervezet tevékenységében vállalt feladatokat, jelenleg az Eurelectric Villamosenergia-ipari Szövetség Magyarországi Tagozat munkájában vesz részt a paksi atomerőmű képviseletében, 2009-től az Eurelectric Nuclear Working Group munkacsoport elnöke. A Magyar Nukleáris Társaság indoklása szerint Bajsz József mind a szakmai munkája során, mind az MNT tagjaként és egyik vezetőjeként végzett tevékenységével kiemelkedően hozzájárult egyrészt a szakmai közösségen belül az atomenergia hasznosítását célzó módszerek fejlesztéséhez, másrészt a szélesebb közvélemény körében a nukleáris kultúra terjesztéséhez. Bajsz József- mint elmondta - tagja volt az első csapatnak a paksi atomerőműben. Kezdeti időkben a munka nagy élmény volt, de az azt követő feladatok is mindig kihívást, izgalmat jelentettek számára. - Itt mindig jó volt dolgozni - összegezte. Azt is elárulta, hogy bár 34 éve szegődött el az atomerőműbe, mindig nyitott szemmel és füllel járt, így mindig újabb és újabb feladatokra talált. - Ez a munka nem csak itt, hanem az erőmű kerítésén túl is éreztette hatását — fűzte hozzá mondván, ha az ember ilyen műben dolgozik, az óhatatlanul sok kapcsolódást jelent mind az ország, mind a világ életével. Hiszen amiatt, hogy Magyarországon ez az egyetlen atomerőmű működik, ha kérdésük, gondjuk van, vagy tapasztalatot szeretnének nyerni, akkor külföldre kell menni. - Ez egy nagyon nyitott, nemzetközi kapcsolatokat is igénylő munka. Az utóbbi években (és talán ez játszott szerepet abban, hogy a társaság engem tartott méltónak idén erre a díjra) elég sokat foglalkoztam az atomenergetika távlatos kérdéseivel nemzetközi téren is - számolt be Bajsz József lapunknak. Azt is elárulta, hogy az erőművet képviselni nemzetközi fórumokon számára mindig nagy megtiszteltetés. Különösen, ha ehhez a paksi munka biztonságos hátteret ad, mert az, hogy az erőmű jól működik, üzembiztosán termeli az energiát, jó a társadalmi elfogadottsága, olyan alapot ad, amit nemzetközi színtéren is értékelnek. Bajsz József több mint tíz éve dolgozik az Eurelectric nukleáris szakcsoportjában, ami jó áttekintést, lehetőséget adott, hogy európai szinten is lássa azokat a törekvéseket, amelyek meghatározóak a mai gazdasági, környezetvédelmi, energiaügyi kérdések tekintetében. Az Eurelectric az Európában működő villamos energiai cégek brüsszeli központú lobbiszervezete, amely hatalmas szakmai struktúrát működtet. Nem atomerőműves irányultságú, a villamos energetika egészének kérdéseit vizsgálja, értékeli, s próbálja véleményét a döntéshozókhoz eljuttatni annak érdekében, hogy Európában az energiaellátást biztos, fenntartható és versenyképes módon lehessen biztosítani - vázolta Bajsz József, aki elmondta, hogy ma a világ nem engedheti meg magának, hogy bármilyen energiahordozóról lemondjon, beleértve a nukleáris és megújuló, valamint hagyományos energiaforrásokat. A mostani gazdasági helyzet nem kedvez az ilyen nagy léptékű beruházásoknak, osztotta meg véleményét a főosztályvezető. Mint mondta, mindenki a gyorsan megtérülő beruházásokat részesíti előnyben. Minden attól függ, hogy ezen a látásmódon sikerül-e változtatni, húzta alá. Vida Tünde Az erőműben nem okozott fennakadást az alacsony vízállás Az elmúlt hetekben negatív rekordot döntött a Duna vízállása az atomerőmű működése óta. A Balti-tenger felett mért 84,29 méteres szintre nem volt még példa. Az eddigi rekord 2003. augusztus 30-án 84,42 méter volt. Az atomerőműben egy ideig életbe lépett az úgynevezett kisvizes intézkedési terv második fokozata, ami ügyeleti szolgálatot, a korábbinál gyakoribb ellenőrzéseket jelent. Mittler István kommunikációs igazgató elmondta, hogy ilyenkor minden páros órában ellenőrzik a vízállást, az uszadékfogókat, az úgynevezett gerebeneket, de a működésben ez fennakadást nem jelent, az atomerőmű biztonságosan üzemel. Mint kifejtette, a négyblokkos üzemállapotban percenként 100 köbméter víz kiemelésére van szükség. A vizet megtisztítva, néhány fokkal magasabb hőmérsékleten visszaengedik a folyóba, húzta alá. Lapzártánk idejére a vízszint emelkedésével megszűnt a készültség az erőműben, -tünde-
