Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-10-07 / 19. szám
Paksi Hírnök 10 2011. október 7. A dal Kocsi száguld az éjszakában. Hosszú az út, egymás után cserélem a CD-ket, de még messze a cél. Tintér Gabriella Mit ér nekem... című albumát teszem be, és hallgatom, ahogy a fiatal népdalénekes megszólaltatja a Mezőség dallamait. A CD (melynek elkészítésében sok paksi is segített) bizonyíték rá, hogy tanult énekes is hitelesen felidézheti az autentikus előadásmódot. Újabb lemez jön a sorban, a Buzaiakés az Eszterlánc. A zenekarról tudni kell, hogy műsoraikban gyakran közreműködnek mezőségi énekesek. Két búzái néni, Eke Mária és Takács Anna következik, ugyanabba a népdalciklusba kezdenek bele, mintáz imént Tintér Gabriella. Hangjukon hallani a kort, mégis élettel telibben szól. Ugyanazt a dallamot éneklik, ugyanúgy díszítik, mégis szebben, igazabbul szólnak az egyszerű népdalszövegek az öregek előadásában. Hazaérve rájuk is keresek a neten, rövid kutakodás után fotókat is találok róluk. Olyanok, amilyennek képzeltem: kendős asszonyok, törődött arcukon a száj nem mosolyog, a szem igen. A fénykép mellett eredeti gyűjtések is meghallgathatók. S melyik népdalt énekelte fel elsőként Eke Mária a gyűjtőnek? A címe: Ha még egyszer húsz esztendős lehetnék. -kg-Rozi néni nem ijedt meg a férfimunkától Pusztahencsén született és nevelkedett Wenhardt Mihályné Plézer Rozália. Házassága révén a népes Wenhardt családba került Hegyesre. Az ’50-es évek második felében költöztek be Paksra, a Kurcz György utcai házba, ahol Rozika néni ma is él. Négy éve egyedül, mert megözvegyült. A házi és ház körüli munkákat maga látja el, beleértve még a szőlőlugas metszését is. - Az udvaron úgy mozgok, mint egy csikó - mondja. Hozzáteszi, hogy az utcán már nem ilyen magabiztos, éppen ezért többnyire otthon tölti az idejét. A munka - derül ki szavaiból - soha nem állt távol tőle. Ő volt a legerősebb, bár nem a legidősebb gyerek a családban, apja mellett a család gazdaságában dolgozott. Szántott, vetett, ekézett. Megszokta, sőt megszerette a férfimunkát, kaszálni például nagyon szeretett. Az is kiderül szavaiból, hogy az asszonyokra váró feladatoktól sem riadt vissza soha: - Még ma is szívesen elmennék markot szedni - árulja el. Magas kora ellenére süt, főz, gyerekeit, 50 11 unokáit is meghívja, de önállóságát nem O > szívesen adná fel. Rozika nénit 90. szü:0 % letésnapján Hajdú János polgármester és 12 Teli Edit alpolgármester köszöntötte fel virágcsokorral és egy Paksot bemutató könyvvel hétfőn. A város vezetői Orbán Viktor miniszterelnök jókívánságait is tolmácsolták a város szépkorú polgárának. -vida-Több mint kétszáz nóta a repertoár Egy Pakson tartott nyugdíjastalálkozón határozták el a Dunakömlődi Nyugdijas Érdekszövetség férfitagjai, hogy dalkört hoznak létre. - Mindenki szerepelt, nekünk meg fájt a szivünk, hogy mi nem tudunk semmivel előrukkolni. Akkor határoztuk el: ha törik, ha szakad, csinálunk valamit - idézi fel Szurovecz István. A társaságban akadt néhány valódi mulatós gyerek, ezért döntötték el, hogy nótázni fognak. Az elnevezésen tanakodván megállapították magukról, hogy úgyis olyan félnótások, s máris túlestek a névválasztáson. Azt viszont maguk se gondolták volna, hogy ilyen gyorsan ennyire népszerűek lesznek. Most - alapításuk második évfordulóján - harmincöt fellépést tudhatnak maguk mögött. Csak idén tizenkilenc helyszínen énekeltek Dunaföldvártól Bösztörpusztáig, a Magyarok Országos Gyűléséig. Legutóbb a szépkorúak hetének záró ünnepségén léptek színpadra. Kilencen alkotják a nyugdíjasklub égisze alatt működő csapatot. Akad köztük olyan is, aki még aktív, de tagja a klubnak. Szakmai vezető, tanár nincs, az újabb darabokat közös megegyezéssel választják ki, s maguktól, egymástól tanulnak. - Több mint kétszáz nótát tudunk, van miből válogatni - említi Szurovecz István. Heti két alkalommal a faluházban próbálnak. Már egyenruhájuk is van, a klub elnöke, id. Ulbert Sándor pályázott sikerrel, az így nyert húszezer forintból vásároltak ingeket. A társaság vezetője azt mondja, nagyon jó a hangulat a csapatban, szeretnek együtt lenni, tréfálkozni, s az pedig külön öröm, ha sikert aratnak, jó hangulatot teremtenek és sikerül elfeledtetni hallgatóságukkal a gondokat. - Nagyon szívesen csináljuk, annyira összeszoktunk, olyanok vagyunk, mint egy család - foglalja össze Szurovecz István. Vida Tünde
