Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-10-07 / 19. szám
Paksi Hírnök 8 2011. október 7. Bíznak a polgárok az atomerőműben A földrengés és szökőár okozta fukusimai atomerőmüvi balesetek nyomot hagytak a paksi atomerőmű társadalmi elfogadottságán, ám a magyar lakosság kétharmada továbbra is egyetért a paksi atomerőmű működésével, sőt fejlesztené is azt. Befejeződött annak a közvélemény-kutatásnak az értékelése, amelyet a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából augusztusban folytatott a TNS Hoffmann Kft. A PA Zrt. 1990 óta készíttet minden évben felmérést a lakosság véleményéről - tudtuk meg Mittler István kommunikációs igazgatótól. Arra a kérdésre, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?” a megkérdezettek közel háromnegyede válaszolt igennel. Az általános támogatottsági mutató 78 százalékról csökkent 73- ra. A megkérdezettek 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az atomerőmű megfelel az európai uniós színvonalnak is. Függetlenül a Fukusimában történtektől, a magyarok bíznak a Pakson érvényben lévő szigorú szabályokban. A válaszadók 73 százaléka ugyanis azt mondta, hogy a biztonsági előírások „nagyon” vagy „meglehetősen” szigorúak, további 22 százalék szerint pedig „megfelelőek”. A válaszadók 94 százaléka szerint ezeket a biztonsági szabályokat be is tartják a paksi atomerőműben. A megkérdezettek többsége a jövőt sem atomenergia nélkül képzeli el. Új blokk építését - ha az paksi telephelyen létesülne, 51 százalék igen, 44 százalék nem arányban támogatnák, az üzemidő meghosszabbítására 58 százalék igent mondott 35 százalék nem ellenében. Azzal, hogy hazánk legolcsóbb villamosenergia-termelő egysége, a paksi atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének 40 százalékát adja, a válaszadók közel fele volt tisztában. A kutatásban a megújuló energia felhasználásával kapcsolatban is kikérték a lakosság véleményét. A megkérdezettek úgy foglaltak állást, hogy a lakosság energiával való biztonságos ellátását csak a megújuló energiaforrások tudják az atomerőműnél hatékonyabban biztosítani. A legkisebb környezetkárosító hatással történő áramtermelés tekintetében szintén csak a megújulókat sorolják az atomenergia elé az emberek. Mittler István aláhúzta, az eredmények azt mutatják, hogy a megújulok népszerűsége csupán elvi szinten jelentkezik, hiszen csak 31 százalék mondta azt, hogy hajlandó lenne „kicsit többet” fizetni a megújuló forrásokból származó, de drágább villamos energiáért, „a jelenlegi többszörösét” viszont csak száz emberből három vállalná. -ví-Boda ismét Elfogadták az energiastratégiát fókuszba A Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. koncepciója szerint Boda térségében épülhet meg az a mélygeológiai tároló, amely majdan befogadja a paksi atomerőmű nagy aktivitású hulladékát. Az ehhez kapcsolódó 1993-ban elkezdődött kutatások 2004-ben háttérbe szorultak, jelenleg csak környezeti monitoring folyik, mert az RHK Kft. Bátaapátira, a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójára koncentrálja anyagi és humánerőforrásait. Amint átadják a föld alatti tárolóhelyet, átcsoportosítják ezeket az erőforrásokat és felgyorsulhat a munka Bodán, vázolta dr. Kereki Ferenc a 8. Tájoló Napon, amelyet a térség kilenc települését tömörítő Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulás szervezett szombaton. Kovács Győző elnök, Boda polgármestere hangsúlyozta: a térségben élők többsége támogatja a leendő tárolót annak a közös kommunikációs kerül tevékenységnek köszönhetően, amelyet a társulás az RHK Kft.vel együtt évek óta végez. Ezzel a munkával nem szabad felhagyni. A lakosság véleményét kétévente reprezentatív mintán végzett kutatással mérik fel. Hosszú évek óta magas az ismertsége és támogatottsága az RHK Kft. tevékenységének, vázolta Szabó Attila kommunikációs vezető. Hozzáfűzte: ezen a márciusi japán természeti katasztrófa és annak következményei sem változtattak, a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy ilyen események hazánkban nem következhetnek be. A közvélemény-kutatás eredményét a cég közzétette honlapján, itt olvasható az is, hogy a „Milyen érzéseket táplál a térségbe tervezett tárolóval kapcsolatosan?” kérdésre a megkérdezettek 77,3%-a válaszolta azt, hogy támogatja, illetve megfelelő kutatási eredmények birtokában támogatja azt. -vida-Az atomenergiának is fontos szerepet szán a Nemzeti Energiastratégia, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ennek kapcsán kiadott közleményében kiemelte: alapvető célkitűzés Magyarország energiafüggetlenségének erősítése. Az ehhez vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, az európai energetikai infrastruktúrába való integrálódás és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok érvényesülésére tekintettel kellő rugalmassággal képes váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között. A szaktárca hangsúlyozta, hogy Magyarország emellett nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szénás lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja. Az NFM öt cselekvési terv kidolgozását kezdi meg rövidesen. A régi, elavult és alacsony hatásfokú erőművek kiváltását egy erőmű-fejlesztési cselekvési terv alapján viszik majd véghez. Az energiatakarékosság és energiahatékonyság társadalmi elfogadottságának növelése érdekében szemléletformálási cselekvési tervet állítanak össze. Az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia biztosítja a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét — hangsúlyozta a szaktárca. Vida Tünde
