Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-09-23 / 18. szám
Paksi Hírnök 4 2011. szeptember 23. Betontorlasz zárja el Biritót Csámpától Eddig összekötötte, immár elzárja egymástól Biritót és Csámpát az M6-os felett átívelő felüljáró. Az út egy szakasza két hete le van zárva. Feil József, az önkormányzat külső városrészi részönkormányzatának csámpai képviselője azt mondta, senki sem tájékoztatta a lakosságot előre. Mindenkit meglepett, amikor meglátta a behajtani tilos-táblákat szeptember másodikán, majd néhány napra rá a kézi erővel elmozdíthatatlan akadályokat a felüljáró tövében. Sem a hatos útnál, sem a Paks-Tengelic úton nem jelzi semmi, hogy nem lehet átjárni, mondta Feil József, aki szerint Nagydorog irányából sokan az atomerőműbe is erre jártak, de egy esetleges balesetnél vagy tűznél is komoly késlekedést jelenthet az elzárás, és az, hogy erről nem tud senki. Mind a rendőrség, mind a tűzoltóság vezetője, mind pedig dr. Blazsek Balázs jegyző azt mondta, valóban nem érkezett értesítés a változásról. A város címzetes főjegyzője azt viszont megerősítette, hogy az érintett úttal kapcsolatban korábban nem jutottak dűlőre az építővel, az M6 Tolna Koncessziós Zrt. ugyanis át akarta hárítani a városra az üzemeltetés felelősségét. Dr. Blazsek Balázs azt mondta, Paks „ebből nem kért”, mert a város nem akart autópályát, ezért a kárfelelősséget és a karbantartással járó költségeket sem akarja viselni. Az utat Réger Balázs tájékoztatása szerint a Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége az épitővel záratta le, mert nincs üzemeltetője, és nem rendelkezik forgalomba helyezési engedéllyel. A kabinetvezető-sajtófőnök beszámolt arról, hogy hatóságuk az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd szakaszához kapcsolódóan idén április 6-án megadta a forgalomba helyezési engedélyt az említett útszakaszra. Az út kezelőjének az út építtetőjét és az ingatlan vagyonkezelőjét, az M6 Tolna Autópálya Konceszsziós Zrt.-t nevezte meg, amely megfellebbezte az engedélyt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Másodfokú Hatósági Főosztálya 2011. július 5-én kelt határozatában az elsőfokú döntést megváltoztatta és a forgalomba helyezési engedélyt nem adta meg az útszakaszra. Ez alapján szólította fel a Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége az építtetőt, hogy azt a közlekedés biztonsága érdekében fizikai elemekkel záija le augusztus 31-ig. A lezárással ennek a felszólításnak tett eleget néhány napos késéssel, derült ki Réger Balázs tájékoztatásából. A sajtófőnök kifejtette, ha egy útnak nincs üzemeltetője, azt használni nem lehet. Mint elmondta, a közlekedési hatóság július elején hozott határozatáról mind a paksi önkormányzatot, mind a készenléti szerveket levélben, a lakosságot pedig hirdetmény útján tájékoztatták, ebből mindenki számára kiderülhetett, hogy le lesz zárva az út. A felügyelőség megállapította - tette hozzá hogy az útlezárás a vonatkozó műszaki szabá,0 lyozásoknak megfelelően törcn " tént, azt a közlekedők részére a s megelőző útcsatlakozásokban ij tábla jelzi. Dr. Blazsek Balázs elmondta lapunknak, egyeztetett az M6 Tolna Koncessziós Zrt. illetékesével, akivel egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy megnyissák a közlekedők előtt az utat. Az önkormányzat változatlanul nem kívánja átvenni az útszakaszt, ami a város jegyzőjének információi szerint eredetileg magánút volt, a pályaépítés előtt pedig állami kezelésben üzemeltették. Mint mondta, az autópálya rengeteg pénzbe került a magyar államnak, éppen ezért meglepő, hogy az építéskor nem gondoskodtak arról, hogy legyen, aki üzemelteti az utakat. A város főjegyzője az útlezárásról való tájékoztatás módját is kifogásolta, szerinte illett volna közvetlenül az intézkedés előtt értesíteni az érintetteket, nem csupán egy hetekkel korábban postázott határozattal. Az M6-os autópálya Dunaújváros és Szekszárd közötti középső szakaszát 2010. március 31-én adták át. A 65,1 kilométeres autópálya-szakaszt PPP- konstrukcióban, a magán- és közszféra együttműködésében az M6 Tolna Koncessziós Zrt. építette és üzemelteti 2038. július 16-ig. A társaság és a gazdasági minisztérium közötti szerződés nettó jelenértéke 118,6 milliárd forint. A magyar állam 30 évig rendelkezésre állási díjat fizet a koncessziós társaságnak. Vida Tünde Megszűnhet az építési tilalom Csámpán Napirenden van az atomerőmű körüli biztonsági övezet határainak módosítása, ami Csámpa jövője szempontjából fontos tényező lehet, hiszen a biztonsági övezeten belül egyéb korlátozások mellett telekkialakítási és építési tilalom van érvényben. A nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendelet-tervezet az eddigi három kilométer helyett ötszáz méter sugarú zónát ír elő. Ez az eddigi maximális határérték helyett a kötelező minimális távolságot jelenti. A kormany.hu portálon olvasható tervezet kiemeli, hogy a szemléletváltás nem csökkenti a nukleáris biztonságot, hiszen az évtizedes méréseken alapuló vizsgálatok igazolják, hogy a biztonságiövezet-távolságok egyáltalán nem jelentenek sugárvédelmi kockázatot. Az üzemeltetés tapasztalatai azt mutatják, hogy a biztonsági övezet határánál folyamatosan tartózkodó személy számára előírt sugárterhelési korlátot már az üzemi területen sem lépik túl. Az előterjesztés arra is kitér, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. által végrehajtott fejlesztések, a szigorú sugár-egészségügyi szabályoknak való megfelelés, az elkészített végleges biztonsági jelentések is alátámasztják: a lakosságnak a nukleáris létesítményekből származó radioaktív sugárzástól való védelme nem indokolja a háromezer méteres biztonsági övezet fenntartását. Ezt egyébként nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják. Csak pár méterrel az útakadály előtt értesít tábla a lezárásró
