Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-09-09 / 17. szám
Paksi Hírnök 20 2011. szeptember 9. TÉNYEK A VASTAGBÉLRÁK SZŰRÉSÉHEZ A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb, férfiakat és hölgyeket egyforma arányban érintő daganatos betegség a világon. Évente egymillió új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak a világon. A második leggyakoribb oka a daganatos halálozásnak, évente félmillió vastagbéldaganatos beteget veszítünk el világszerte. Japán, Ausztrália és Észak-Amerika után Európában a legmagasabb az előfordulási gyakorisága a betegségnek. A növekvő előfordulási gyakoriság miatt az 1990-es évektől jelentős alapkutatás és klinikai kutatás indult meg a vastagbéldaganat kialakulásának megértésére, kezelésének és megelőzésének kidolgozására. A magas előfordulási gyakoriságú betegség genetikai okokra, továbbá környezeti tényezőkre vezethető vissza. Számos vizsgálat igazolta, hogy vastagbéldaganatos beteg hozzátartozójának rizikója a betegség kifejlődésére legalább kétszerese az átlag lakossághoz képest. Két, vagy több első fokú hozzátartozó érintettsége kapcsán a rizikó négy-ötszörösre nő. Miután a betegség és megelőző állapotai túlnyomó többségükben tükrözéssel időben kimutathatóak és kezelhetőek, ezért világszerte javasolják a vastagbélrák endoszkópos, kapszula-endoszkópos, virtuális endoszkópos szűrését. A szűrés a tünetmentes lakosság olyan vizsgálata, ami a gyomor-bélrendszeri daganat kifejlődése szempontjából magas kockázattal rendelkező csoportokat emeli ki. A kiemelt magas rizikójú betegeket követéses vizsgálatba vonják, gondozásba veszik az egészségügyi ellátók. A szűrés során talált elváltozások szövettani vizsgálata határozza meg azt, hogy milyen beavatkozás szükséges, illetve milyen gyakorisággal kell megismételni a képalkotó vizsgálatot a magas rizikójú beteg gondozása során. Mik a nemzetközi ajánlások a vastagbélrák szűrésének tekintetében? Az American Cancer Society útmutatása azt ajánlja, hogy az átlagos kockázatú lakosság körében 45 év felett széklet okkult-vér vizsgálatot és flexibilis szigmoidoszkópos, vagy teljes kolonoszkópos vizsgálatot javasolt végezni. Széklet okkult-vérvizsgálatot évente, teljes vastagbél tükrözést 10 évente kell megismételni negatív esetben. Ha a tükrözés során polip jelenléte igazolódik, a polip szövettani jellemzője és az eltávolításteljessége határozza meg a kontrollvizsgálatok gyakoriságát. A vastagbélrák szempontjából magas kockázattal rendelkező betegcsoportokat rendszeresen kell ellenőrizni. így azokat, akiket korábban vastagbélrák miatt műtötték, vastagbélrákos betegek első fokú hozzátartozóit (szülők, testvérek, gyermekek), azokat, akiknél korábban vastagbélpolipot távolítottak el, a gyulladásos bélbetegségben, különösen colitis ulcerosában szenvedőket, a prosztatadaganat miatt sugárkezelésen átesetteket, uretero-sigmoidostoma felhelyezésen átesetteket, és az akromegaliás hormonrendszeri betegeket. Ha Ön, kedves Olvasó, a magas rizikójú csoportba tartozik, kérje gondozó orvosától a szűrővizsgálat elvégzését! Mindenható-e a tükrözés? Sajnos nem. A kolonoszkópia technikai adottságai sem teszik lehetővé azt, hogy az összes polipot biztosan felismerjék. Ennek az az oka, hogy a 140 fokban előre tekintő optika sem tudja a vastagbél behúzódásainak (haustrumoknak) felhatolás irányával megegyező oldalán lévő falszakaszokat kompletten áttekinteni. Ezért számos technikai segítséget fejlesztettek ki az érzékenység növelésére. Ilyen az endoszkópoptika látószögének növelése, a nyálkahártya megfestése (kromoendoszkópia) a kóros szövetszaporulat kiemelésére, nagyfelbontású képmegjelenítés, különböző endoszkópba épített „endomikroszkópos" technikák, autofluoreszcens technikák. Ezek mindegyike azt célozza, hogy a lehető legkorábban kiemeljék azokat a betegeket, akik fokozott ellenőrzést igényelnek a vastagbélrák magas rizikója miatt. Mit tegyen, ha fél a tükrözéstől? Mi a kapszula-endoszkópia? Szűrésre használjuk a vastagbél kapszula-endoszkópos vizsgálatát. A lenyelt kapszula a nyelőcsövön, gyomron, vékonybélen keresztül a bélmozgások segítségével jut le a vastagbélbe. A legkorszerűbb rendszerek érzékelik a vékonybélből vastagbélbe jutást és a mintavételi frekvenciájukat automatikusan megnövelve két irányban, 170-170 fokos látószögben, másodpercenként 2x1 6 képet rögzítenek a bélben és küldik ki rádiófrekvencia segítségével a rögzítő egységbe. Vagyis videominőségben rögzítenek mindent, ami a bélben található. A vizsgálat akkor ér véget, amikor a kapszula a bélből természetes úton eltávozik. Ezt követően az adatrögzítőből számítógépbe olvassák a képanyagot, amit a vizsgáló orvos képről-képre lépve sok-sok ezer képet végignézve kiemeli a bélben látott kóros elváltozásokat, vagy rögzíti a vastagbél egészséges voltát. Hölgyem, Uram! Szánjon időt egészségének megőrzésére! Ha 45 év feletti, túlsúlyos, keveset mozog, családjában előfordult vastagbéldaganat, ha vashiányt állapítottak meg, ha a székletében vért látott, ne hezitáljon! Az egészség nem vásárolható meg, de a fent részletezett szűréssel Ön is megelőzheti az akár egyébként gyógyíthatatlan betegséget is. Nincs mire várnia! Az endoszkópia és a kapszulaendoszkópia hatékony segítséget nyújt Önnek! (X) Villa Doctoris Medici Magánrendelő és Diagnosztikai Komplexum 7624 Pécs, Damjanich János u. 26. Tel/fax: +36 72 313181, +36 30 4435259 www.doctorismedici.hu
