Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-09-09 / 17. szám
2011. szeptember 9. 9 Paksi Hírnök (Folytatás a 8. oldalról) Az elmaradások száma nagyobb, mint a válság előtt, de a növekedés lassuló tendenciát mutat. Elmondta, hogy miközben a 2010-et megelőző három év alatt évente kétezer körüli volt a kilakoltatások száma országosan, az ő pénzintézetüknél eddig összesen négy esetben került sor ilyen intézkedésre - ugyancsak országos méretekben. Ilyen esetről paksi viszonylatban nem tud, tette hozzá. - Az árfolyamrögzítés igénybevételére irányuló kérelmet eddig még egyetlen ügyfelünk sem nyújtott be. Bár érdeklődők azért vannak, a várt nagy roham eddig elmaradt - tájékoztatott az osztályvezető. Annak ellenére, hogy a sajtóban jobbára csak a kormány által kínált megoldásokról hallani, ilyen a pénzintézeteknél is van, s a bank célja elsősorban az, hogy a nehéz helyzetbe került adósokkal közösen találjon megoldást a fizetési problémákra, derült ki Dobszai Zsolt szavaiból. Hátralék esetén személyes találkozást kezdeményeznek, és egyéni megoldásokat keresnek, a hitelszerződések felmondását csak a legvégső esetben lépi meg a bank. - Külön szeretném kiemelni, hogy amennyiben valaki a fizetési nehézségeit már előre látja, bizalommal forduljon ügyintézőinkhez, hogy a problémáját még a hátralék felhalmozódása előtt tudjuk orvosolni, illetve, hogy a legelőnyösebb megoldást tudjuk felkínálni számára - húzta alá. Az OTP Banknál 2007 óta kínálnak egyedi megoldásokat fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, a pénzintézet adósvédelmi programja jelenlegi formájában pedig 2009 óta él. Van mód futamidő-hosszabbításra, törlesztéscsökkentésre, a kettő kombinációjára, árfolyamrögzítésre, konstrukcióváltásra. Azt azonban tudni kell, hogy a felvett összeget és annak kamatait minden esetben meg kell fizetnie az ügyfélnek. Vida Tünde Bontják a téglagyárat? Szárnyra kapott a hír, miszerint lebontják a paksi téglagyárat, ezért lapunk megkereste a létesítmény tulajdonosát. A bontási munkálatok tervezése folyamatban van, az erre vonatkozó engedélyeket be kell nyújtani a városi önkormányzatnak, majd amennyiben ezeket jóváhagyják, akkor indulhatnak meg a munkálatok, tájékoztatott Varga László, a paksi téglagyár egyedüli tulajdonosa. Azonban szó sincs az épület teljes bontásáról, csupán azokat a részeket kell eltávolítani, melyek már teljesen menthetetlenek, például a már életveszélyesnek minősülő kéményt és a használhatatlanná vált tégla-előszárítókat. Az egykor kiváló minőségű termékeket előállító üzem épületének egésze borzalmas állapotban van, ugyanis oldalfala hiányzik, minden ablaküvege betört, megrongálódott, mondta el Varga László hozzátéve, hogy a helyzeten kisebb javítások, karbantartási munkálatok már nem segíthetnének, a berendezések nagy részét ellopták, így a termelés újraindításához számításai szerint több százmillió forintra lenne szükség. Nem csupán az ingatlanjelenlegi állapota, a megfelelő gépek és berendezések hi- : ánya szab gátat a munka újbóli megkezdésének, a bánya sem kínál már olyan alapanyagot, melyből értékesítésre szánt tégla előállítható lenne. Korábban olyan magas agyagtartalommal bíró alapanyaggal szolgált a bánya, melyből kiváló téglát lehetett készíteni, azonban a most kinyerhető löszös talaj alkalmatlan erre, mondta el az üzem tulajdonosa. A jobb sorsra érdemes paksi téglaégető már az 1890-es években működött, azonban falai között sohasem zajlott zökkenőmentesen a termelés. Az üzemet 1895-ben érte az elsőjelentős kár, amikor a folyamatos felhőszakadások sok u o o c E o o o százezer téglát semmisítettek meg. Ez ellen később úgy védekeztek, hogy a hegyről leömlő vizet szabályozták és több fedett szárítót állítottak fel. A kezdeti nehézségek, valamint a körülményes kitermelés és gyártás ellenére jelentős építkezésekhez szállított alapanyagot a helyi üzem, többek között a Paks- Pusztaszabolcs közötti vasúti épületek, a tolnai kultúrház, valamint a dunaföldvári laktanya építéséhez. A kapitalizmus évei alatt a gyár termelése akadozott, folyton váltogatták egymást a tulajdonosok, majd 1949-ben államosították a Paksi Téglagyárat. Ezt követően kedvezőbb időszak köszöntött az üzemre, az ’50-es és ’60-as években ugyanis a felszerelések jelentős része megújult, így 1962- ben már évi hétmillió tégla előállítására volt lehetőség. A paksi téglagyár több mint 120 éve része a városnak, fénykorában száznál is többen dolgoztak itt, a 2000-es években falai között forgatták az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regénye alapján készült Sorstalanság néhány jelenetét is. Matus Dóra
