Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-09-09 / 17. szám

2011. szeptember 9. 9 Paksi Hírnök (Folytatás a 8. oldalról) Az elmaradások száma na­gyobb, mint a válság előtt, de a növekedés lassuló tendenciát mutat. Elmondta, hogy miköz­ben a 2010-et megelőző három év alatt évente kétezer körüli volt a kilakoltatások száma or­szágosan, az ő pénzintézetük­nél eddig összesen négy eset­ben került sor ilyen intézke­désre - ugyancsak országos méretekben. Ilyen esetről pak­si viszonylatban nem tud, tette hozzá. - Az árfolyamrögzítés igénybevételére irányuló ké­relmet eddig még egyetlen ügyfelünk sem nyújtott be. Bár érdeklődők azért vannak, a várt nagy roham eddig elma­radt - tájékoztatott az osztály­­vezető. Annak ellenére, hogy a sajtó­ban jobbára csak a kormány ál­tal kínált megoldásokról halla­ni, ilyen a pénzintézeteknél is van, s a bank célja elsősorban az, hogy a nehéz helyzetbe ke­rült adósokkal közösen találjon megoldást a fizetési problémák­ra, derült ki Dobszai Zsolt sza­vaiból. Hátralék esetén szemé­lyes találkozást kezdeményez­nek, és egyéni megoldásokat keresnek, a hitelszerződések felmondását csak a legvégső esetben lépi meg a bank. - Kü­lön szeretném kiemelni, hogy amennyiben valaki a fizetési nehézségeit már előre látja, bi­zalommal forduljon ügyintéző­inkhez, hogy a problémáját még a hátralék felhalmozódása előtt tudjuk orvosolni, illetve, hogy a legelőnyösebb megoldást tud­juk felkínálni számára - húzta alá. Az OTP Banknál 2007 óta kínálnak egyedi megoldásokat fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, a pénzintézet adósvédelmi programja jelenle­gi formájában pedig 2009 óta él. Van mód futamidő-hosszab­bításra, törlesztéscsökkentésre, a kettő kombinációjára, árfo­lyamrögzítésre, konstrukcióvál­tásra. Azt azonban tudni kell, hogy a felvett összeget és annak kamatait minden esetben meg kell fizetnie az ügyfélnek. Vida Tünde Bontják a téglagyárat? Szárnyra kapott a hír, misze­rint lebontják a paksi téglagyá­rat, ezért lapunk megkereste a létesítmény tulajdonosát. A bontási munkálatok tervezése folyamatban van, az erre vo­natkozó engedélyeket be kell nyújtani a városi önkormány­zatnak, majd amennyiben eze­ket jóváhagyják, akkor indul­hatnak meg a munkálatok, tá­jékoztatott Varga László, a paksi téglagyár egyedüli tulaj­donosa. Azonban szó sincs az épület teljes bontásáról, csu­pán azokat a részeket kell eltá­volítani, melyek már teljesen menthetetlenek, például a már életveszélyesnek minősülő ké­ményt és a használhatatlanná vált tégla-előszárítókat. Az egykor kiváló minőségű ter­mékeket előállító üzem épüle­tének egésze borzalmas álla­potban van, ugyanis oldalfala hiányzik, minden ablaküvege betört, megrongálódott, mond­ta el Varga László hozzátéve, hogy a helyzeten kisebb javí­tások, karbantartási munkála­tok már nem segíthetnének, a berendezések nagy részét el­lopták, így a termelés újraindí­tásához számításai szerint több százmillió forintra lenne szükség. Nem csupán az ingat­lanjelenlegi állapota, a megfe­lelő gépek és berendezések hi- : ánya szab gátat a munka újbó­li megkezdésének, a bánya sem kínál már olyan alapanya­got, melyből értékesítésre szánt tégla előállítható lenne. Korábban olyan magas agyagtartalommal bíró alap­anyaggal szolgált a bánya, melyből kiváló téglát lehetett készíteni, azonban a most ki­nyerhető löszös talaj alkal­matlan erre, mondta el az üzem tulajdonosa. A jobb sorsra érdemes paksi téglaégető már az 1890-es években működött, azonban falai között sohasem zajlott zökkenőmentesen a termelés. Az üzemet 1895-ben érte az el­sőjelentős kár, amikor a folya­matos felhőszakadások sok u o o c E o o o százezer téglát semmisítettek meg. Ez ellen később úgy vé­dekeztek, hogy a hegyről le­­ömlő vizet szabályozták és több fedett szárítót állítottak fel. A kezdeti nehézségek, va­lamint a körülményes kiterme­lés és gyártás ellenére jelentős építkezésekhez szállított alap­anyagot a helyi üzem, többek között a Paks- Pusztaszabolcs közötti vasúti épületek, a tolnai kultúrház, valamint a dunaföldvári laktanya építésé­hez. A kapitalizmus évei alatt a gyár termelése akadozott, foly­ton váltogatták egymást a tu­lajdonosok, majd 1949-ben ál­lamosították a Paksi Téglagyá­rat. Ezt követően kedvezőbb időszak köszöntött az üzemre, az ’50-es és ’60-as években ugyanis a felszerelések jelen­tős része megújult, így 1962- ben már évi hétmillió tégla elő­állítására volt lehetőség. A paksi téglagyár több mint 120 éve része a városnak, fényko­rában száznál is többen dol­goztak itt, a 2000-es években falai között forgatták az irodal­mi Nobel-díjas Kertész Imre regénye alapján készült Sorsta­­lanság néhány jelenetét is. Matus Dóra

Next

/
Thumbnails
Contents