Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-21 / 2. szám
Paksi Hírnök 12 2011. január 21. ESZI-s sikerek a Wass Albert-versenyen Két dobogós helyet hoztak el az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium diákjai a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központban megrendezett Ki tud többet Wass Albertról című középiskolásoknak meghirdetett vetélkedőről, amely az író születésének 103. évfordulójára szervezett programsorozat egyik állomása volt. A tudáspróbán négy ötfős csapat vetélkedett, a két paksi mellett egy Szekszárdról, egy pedig Bonyhádról érkezett. A zsűri tagjai Gutái István, a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár igazgatója, Surján József, a Wass Albert Törzsasztal tagja és Antal Mária, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium könyvtárosa voltak. Az ESZI két csapatából az egyik a 11. évfolyamos gépészek közül verbuválódott, a másik pedig a 10. évfolyam közgazdaság-ügyvitel szakmacsoportos diákjaiból. Felkészítő tanáruk, Tóth Judit elmondta, hogy az író életútját, munkásságát felölelő szövegértési és tesztfeladatlapok mellett egy jelenetet is elő kellett adniuk a versenyzőknek, amelyhez Wass Albert tizenhárom almafa című regénye szolgált alapul. A lányok csapata végül a harmadik, a fiúké pedig a második helyet szerezte meg. Tanárak ennek a szép sikernek a kulcsát elsősorban a diákok felkészültségében látja, de úgy véli, hogy a két csapat egymás közötti versengése is jó hatással volt teljesítményükre. -gyöngyiem mindennapi koncertre várta a paksiakat Hatvani Szabolcs. Az előadó helyi zenészekkel kiegészülő stábja látványos, zenére komponált „Szimfóniával” fogadta a különleges képi és hangélményre vágyókat. A közel százperces műsor Amerikában világversenyt nyert, a helyi közönség számára viszont eddig be nem mutatott újdonságot villantott meg a csapat. A műsor kiemelt része Magyarország első 5.1 hangrendszerre íródott vizuális operája, a Rotation volt. Tárgy/Történet A 19. századtól - a belterjes sertéstartás uralkodóvá válásától - kezdve, aki tehette, legalább egy disznót tartott, hiszen a háztartás évi hús- és zsiradéktartalékát biztosította a hizlalt sertés levágása és feldolgozása. A magyar nyelvterületen a vágások menete nagyjából egységes: az állatot szúrással ölik meg, vérét felfogják, szőrét perzseléssel távolítják el. A bontásnak a magyar parasztháztartásban máig uralkodó, a századfordulóig kizárólagos módja az ún. orjára bontás. A német lakosságú vidékeken jellemző az ún. karajra bontás, a perzselést helyettesítő forrázással együtt. A képen látható tárgyat a perzseléshez használták, körülbelül az 1930-50-es években. A perzselő dobjában lehetőleg jól égő puhafából tüzet kellett rakni, melynek lángját a szíjjal meghajtott ventilátor nyomta ki a perzselő csövén. Előnye a szalmán való perzseléssel szemben, hogy irányítható a láng, viszont kezelése folytonos odafigyelést igényelt, hogy a tűz ki ne aludjon, illetve a ventilátor a megfelelő erősséggel forogjon. (A perzselőt M. Sándor ajándékozta a gyűjteménynek.) A perzselés hagyományosan férfimunka, mint ahogy a tartós töltelékek elkészítése, a hús és szalonna sózása is. Női munka a béltisztítás, a hurka-és gömböckészítés, az abálás (kövesztés), a zsírsütés, valamint a munka végeztével sorra kerülő disznótor ételsorának elkészítése, a szomszédoknak, rokonoknak küldendő kóstoló összeállítása. A disznóöléshez különböző előírások és tilalmak is kapcsolódtak, melyek a hiedelem szerint a sikeres lebonyolítást, a megfelelő minőséget és menynyiséget biztosították. Például: ölés előtt a disznót meg kell kergetni, hogy porhanyós húsa legyen. A szúrás közben nem szabad a disznót sajnálni, mert nehezen döglik meg. A disznó felhasításakor kacagni kell, hogy vastag legyen a szalonna. Nem szabad újholdkor ölni, illetve a sózást szótlanul kell végezni, hogy ne legyen férges a hús. Ha öléskor a Göncölszekér és a Kaszáscsillag közel van egymáshoz, több zsír lesz. A disznó orrát nem eheti meg asszony, mert akkor tömé az edényeket. A paksi disznóölés szokásairól nem sok adatunk van annak ellenére, hogy a mai napig sokan a hagyományos módon vágnak. Ha szívesen megosztanák velünk, Önöknél régebben hogyan zajlott és napjainkra hogyan változott a disznóölés, írjanak a muzeum.paks @gmail.com e-mail címre vagy a Városi Múzeum, 7030 s> Paks, Deák F. u. 2. címre. Kö<D % szönjük eddigi leveleiket! Kövi-Onodi Gyöngyi Fotó: Molnór Gyula
