Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-08-05 / 15. szám

Paksi Hírnök 10 2011. augusztus 5. Az atomenergia határozza meg az életét Már gyermekkorában eldön­tötte, hogy felnőttként atom­erőművekkel akar foglalkoz­ni, mára pedig az üzemzavari szituációk elemzésének egyik szakértőjeként dolgozik Né­metországban Sarkadi Péter, aki a Teller-projekt sikerében bízva nem zárkózik el a haza­téréstől. Péter Pakson nőtt fel, majd a Vak Bottyán Gimnázium után a Budapesti Műszaki Egyetemre ment továbbtanulni, mivel az országban egyedül ott volt nuk­leáris szakirányú képzés. Mint mondta, fizikus édesapja is az atomerőműben dolgozott, ren­geteget mesélt munkájáról, így idejekorán megfertőzte őt is ra­jongásával, ezért a pályaválasz­tás nem volt kérdés. A BME Nukleáris Technikai Intézeté­nek igazgatója, Aszódi Attila ré­vén, aki konzulensként segítette tanulmányait, lehetősége nyílt egy féléves drezdai projektben való részvételre. - Utólag tu­dom, hogy ott dőlt el az egész karrierem - mondta Péter, mivel ott ismerkedett meg azzal a né­met fejlesztésű programmal, amivel kint a mai napig erőmű­vek biztonsági felülvizsgálatát végzik. Elasználatával szimulál­ni lehet egy egész intézmény működését, biztonsági berende­zéseinek vezérlését, üzemzavari szituációit. A paksi fiatalember ilyen vizsgálatokat végzett kife­jezetten reaktorokra vonatkoz­tatva. Amikor hazatért, Aszódi ajánlásával még tanulmányai alatt a csillebérci Központi Fizi­kai Kutatóintézetbe került, ahol már kimondottan a paksi atom­erőműre vonatkozó elemzéseket készített, diplomamunkáját is a teljesítménynövelésről írta. Mi­után végzett az egyetemen, rö­vid ideig itt is helyezkedett el, de rövidesen visszacsábította Németország. 2006-ban egykori konzulense segítségével Ham­burgban, a Tüv Nordnál kapott egy kéthónapos próbamunkát. Már e kis idő alatt is rengeteget tanult, és mivel elégedettek vol­tak munkájával, álláspályázatot írtak ki számára. Mivel Német­országban előnyt élveznek az állampolgárok, így bevándorló­ként kis várakozás után csak úgy kaphatta meg az állást, hogy más nem jelentkezett rá. Mint mondja, szerencsésen és dinamikusan indult a karrierje, hamar megbecsült munkaválla­lóvá vált, konferenciákra és to­vábbképzésekre járhatott, elő­adásokat tarthatott a vezetőség­nek. A nyelvtudással soha nem volt problémája, kiskora óta ta­nult németül, édesanyja is né­mettanár. A munka során in­kább az eltérő munkamódszer okozott némi meglepetést. Mint mondta, a németek alaposan, precízen dolgoznak, de ez oly­kor igen vontatottá teszi a mun­kát. Már főnöke is kiemelte: ha gyorsan kell eredményeket pro­dukálni, számításokat végezni, inkább rá számít. Azt is megta­pasztalta, hogy a munkahelyen baráti kapcsolatokat nem igazán lehet kiépíteni, a németek kissé rideg, távolságtartó emberek, nem olyan közvetlenek, mint a magyarok. Ennek ellenére na­gyon jól érzi magát Hamburg­ban, az ott élő nagyszámú ma­gyar közösség rendszeresen összejár. Mint mondta, a japán katasztró­fa után Németországban egyik pillanatról a másikra megválto­zott az energiaipart érintő hoz­záállás, már a munkahelyi lég­kör sem ugyanaz, így a jövőben lehet, hogy váltani kényszerül. Attól sem zárkózik el, hogy egyszer Magyarországra is visz­­szatéijen, ezért nagyon bízik a Teller-projekt sikerében, az erő­mű bővítésében. Matus Dóra Ismét munkában az amatőrfilmesek Forgatással és az ég kémlelésé­vel teltek az elmúlt napok mun­katársaink, Babai István és Kövi Gergő, valamint az általuk toborzott stáb tagjai számára. A szerzőpáros - ahogyan emle­getni szoktuk őket - idénre is beütemezett egy kisfilmet, mégpedig előzetes elképzelése­ik szerint egy forgatási szem­pontból egyszerűbbet az eddigi­eknél. Ez az elképzelésük nem vált valóra, napi három-négy órányi alvás mellett dolgoztak keményen, de az anyag nagy ré­sze már dobozban van annak el­lenére, hogy az időjárás sok ag­godalomra adott okot. Az eső végül is csak hátráltatta, de nem akadályozta meg a munkát, amiben nagy szerepe van a sze­replők - és a forgatócsoport -hősies kitartásának. Ez különö­sen annak tükrében szép telje­sítmény, hogy éjszaka készült a felvételek többsége, köztük a vizes jelenetek is, amelyeket a Szelidi tónál vettek fel. A forga­tások további helyszíne - csak­úgy, mint az eddigi moziknál - Pakson volt, a stáb a buszpálya­udvaron, az Erzsébet Nagy Szállodában, a gesztenyesoron és a lakótelepen is feltűnt. Babai István azt mondta, ko­rábbi filmjeikből okulva, tanul­va folyamatosan fejlesztik tech­nikai eszközparkjukat és elmé­leti tudásukat. A video­kamerákat fényképezőgépre cserélték, hogy egyedibb képi világot éljenek el. A filmről szólva Kövi Gergő számolt be arról, hogy kettejük ötlete alap­ján Babai István írta a forgató­­könyvet. A történetéről nem árult el sokat, mint ahogyan a cím - Tubifex - sem, már csak azért sem, mert egyelőre csupán munkacíme van a produkció­nak. A főszerepeket két kapos­vári színész, Krajcsi Nikolett és Formán Bálint játssza, de egy epizódszerep erejéig feltűnik majd Réti Barnabás is. A csapat egy másik új taggal is kiegé­szült: a kamerák mögött Babai István mellett, aki társrendező is, feltűnt Polgár Tamás, aki az elmúlt időszakban egyebek kö­zött Londonban gyarapította ta­pasztalatait. A produkciót egy­előre még nem ismerheti meg a közönség, mert az utómunkák, például az utószinkron hátra van. Kövi Gergő hozzátette, ke­mény munka volt, de flottul ment minden, és azzal váltak el, hogy fognak még együtt dol­gozni. Babai István és Kövi Gergő eddigi filmjeit több fesztiválon díjazták már. Legutóbbi alko­tásuk, a Konstans Veszprém­ben és Tallinnban is elismerést vívott ki. Ám ők nem ezt, ha­nem azt tartják legnagyobb si­kernek, hogy Konstans című alkotásukat az egyik videó­­megosztón már több mint 27 ezren látták. A most forgatott kisfilmnek hasonló sorsot szánnak: közzéteszik az inter­neten és fesztiválokra nevezik, ha elkészül. Sorsát a facebook közösségi portálon is követhe­tik az érdeklődők.-vida-

Next

/
Thumbnails
Contents