Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-07-08 / 13. szám

Paksi Hírnök 6 2011. július 8. Évi ötszázmillió térségfejlesztésre Új térségfejlesztési alapítványt hozott létre a Paksi Atomerő­mű Zrt. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma az Erzsébet Nagy Szállodában tartotta alakuló ülését, amelyre annak a Paks, Kalocsa és Szekszárd környéki negyvenegy településnek a polgármestereit is meghívták, amelyek pályázati úton része­sülhetnek abból az évi ötszáz­­millió forintból, amelyet az atomerőmű az alapítványnak juttat. A kuratórium elnöke Hamvas István, a paksi atomerőmű ve­zérigazgatója. Tagjai: Felkai György, dr. Kereki Ferenc, dr. Rappai Gábor és dr. Szmola J. Ernő tegnap nyilvános ülésen elfogadták a szervezet alapdo­kumentumait, és arról is dön­töttek, hogy idén egyszer, a kö­vetkező években kétszer lehet pályázni. A mostani határidő augusztus 31. Az alapítvány működési terü­lete a paksi és kalocsai kistér­ség mellett a szekszárdi kistér­ség Paks felé eső, északi része, összesen negyvenegy település. Ezek önkormányzatai, az érin­tett megyei önkormányzatok, valamint gazdálkodó szerveze­tek juthatnak vissza nem térí­tendő forráshoz térségfejlesz­tésre, életminőség-emelésre, munkahe lyteremtésre. Mind az önkormányzatok, mind a cégek pályázhatnak tá­mogatott uniós programok ön­erejére. Továbbra is kiemelt cél, hogy az atomerőmű az ala­pítvány által elősegítse a vállal­kozások fejlesztése mellett új munkahelyek létrehozását. Kihasználva az alkalmat, hogy az atomerőmű környeze­tében fekvő települések vezető­inek zöme részt vett az ülésen, Hamvas István, a Paksi Atom­erőmű Zrt. vezérigazgatója be­szélt a célzott biztonsági felül­vizsgálatról, közismert nevén stressztesztről is. Azt mondta, úgy gondolja, hogy a nukleáris technológia már bizonyította biztonságos mivol­tát, egy szinte példátlan nagysá­gú természeti katasztrófa miatt nem szabad lemondani róla, de a tanulságokat le kell vonni. Éppen ezt célozza a célzott felülvizsgá­lat, melynek során arra keresnek választ, hogy mekkora az úgyne­vezett kulcsesemények, például extrém időjárási körülmény, földrengés előfordulási lehetősé­ge, milyen okok vezethetnek az ilyen eseményekhez, milyen mó­don lehet azokat megelőzni, el­hárítani, s amennyiben ez nem sikerülne, hogyan lehet a követ­kezményeket kezelni. Mi úgy gondoljuk, hogy telje­síthetőek lesznek a követelmé­nyek, a paksi atomerőműnek minden szempontból kellő tar­talékai vannak, mondta Ham­vas István. Felvázolta az elmúlt években végrehajtott bizton­ságnövelő intézkedéseket, és arról is beszélt, hogy vannak súlyosbaleset-kezelési prog­ramjai is az atomerőműnek, de most újra elemzéseket végez­nek, hogy feltárják, szükség van-e további intézkedésekre ahhoz, hogy kezelni tudjanak például olyan helyzetet, amikor a teljes villamos táplálást elve­szítik, megolvad a reaktorban lévő fűtőanyag, vagy nem tud­ják a reaktorhűtést biztosítani. A felülvizsgálat előrehaladá­sáról folyamatosan jelentést ké­szítenek az Országos Atomener­gia Hivatalnak, és a mostanihoz hasonló módon a közvéleményt is tájékoztatni fogják. Az atom­erőműnek a végleges jelentést október 31-ig kell benyújtania a nukleáris hatóság számára, mondta Hamvas István hozzá­fűzve, hogy minden felülvizsgá­lattal kapcsolatos adatot nyilvá­nosságra hoznak. Vida Tünde Elmaradt a sztrájk az erőműben Mégsem volt sztrájk, így nem terhelték vissza a blok­kokat június 29-én a paksi atomerőműben. A döntést az ágazati sztrájkbizottság hozta meg, miután a kormányzat kijelölte az illetékeseket az egyeztetéshez, mondta el Lőrincz László, a Padosz el­nöke. A döntés az egész ága­zatot, illetve a villamosener­­gia-iparral „szövetségre lé­pett” bányászatot érinti, és határozatlan időre szól azzal a közös kijelentéssel, hogy amennyiben az egyeztetések nem haladnak, és a tárgyalók úgy ítélik meg, élnek a nyo­másgyakorlásnak ezzel az eszközével - szögezte le Lőrincz László hozzáfűzve, hogy alapvetően nem sztráj­kolni, hanem tárgyalni és megállapodni szeretnének. Elmondta, hogy az ágazati szinten született állásfoglalás után a munkáltatót tájékoz­tatták, az egyeztető bizottság munkáját szüneteltetik, de a helyi sztrájkbizottságok nem bomlanak fel. A szakszervezeti vezető azt hangsúlyozta, hogy mind a korengedmény, mind a kor­kedvezmény terén az eddig megszerzett jogosultságokat fenn szeretnék tartani, illetve a továbbiakban olyan szabá­lyozás létrehozását elérni, amiben az érdekeik megje­lennek. Tudni kell, tette hoz­zá, hogy ezek foglalkoztatás­politikai eszközök is egyben, és a korengedmény az ágaza­ti kollektív szerződés része. - Sem a korengedmény, sem a kedvezmény nem terheli meg az állam kasszáját, mindkettő esetében a mun­káltató kifizeti a költségvetés számára a vele járó költsége­ket, hangsúlyozta. -vt-Fotó: Molnár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents