Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-06-17 / 12. szám
2011. június 17. 9 Paksi Hírnök Lussonium mint a limes része: a világörökségi listára nevezik A szakmának is, a nagyközönségnek is bemutatkozott Lussonium az elmúlt hétvégén. A rendezvény, amely egy nemzetközi konferenciával kezdődött és egy római kavalkáddal zárult, része volt egy nemzetközi projektnek, amelyben Paks városa a pécsi egyetemmel és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal dolgozik együtt. A kezdeményezés, amelyet elsősorban dr. Visy Zsolt, a dunakömlődi ásatások elindítója és vezetője szorgalmazott, azt célozza, hogy a limes magyarországi szakaszát, amelynek része Lussonium is, az UNESCO világörökségi listájára nevezzék. A konferenciára olyan szakembereket hívtak Európa több országából, ahol régészeti parkok működnek. Nagyon tanulságos volt az angol előadás, hiszen a szintén limeshez tartozó Hadrianus fala már a világörökség része, és - mint elhangzott - jelentős gazdasági hasznot eredményezett. Jávor András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szintén előadója volt a tanácskozásnak, azt mondta, hogy a magyar limes, a ripa Pannonica sokkal hoszszabb és sokkal több értékkel rendelkezik. Ezt ki kell aknázni, mert ez az ország fejlődésének egyik nagy lehetősége. Hozzátette, hogy a világörökségi rang egy lehetőség, mellé olyan bemutatóhelyeket kell létrehozni, amelyek munkahelyek létesítését vonhatják maguk után és vonzzák a turistákat. Jávor András azt mondta, hogy a kulturális örökség megőrzése, megfelelő bemutatása képes megteremteni a fenntartható gazdasági fejlődés lehetőségét. A Duna-stratégia, illetve limes-program ehhez kiváló alapot nyújt, tette hozzá. A Római Birodalom határa Európa, Ázsia és Afrika számos országát érinti. A ripa Pannonica, azaz a Magyarországra eső szakasz 415 kilométer hosszú, ezt kívánják a világörökségi listára felterjeszteni, addig azonban sok a teendő, húzta alá Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese. El kell készíteni a dokumentációt a megadott szempontok szerint. Fejérdy Tamás egyetértett abban, hogy a nevezés és hozzá fűződő felújítások, turisztikai fejlesztések eredményeként fellendülhet az idegenforgalom. Váradyné Péterfi Zsuzsanna a Városi Múzeum igazgatója az előadások nyomán kialakult szakmai diskurzusról elmondta, hogy komoly szakmai dilemmát jelent megvonni a határt, megtalálni az egyensúlyt egy kor hiteles bemutatása és a vásári látványosság között. Hozzáfűzte, az viszont egyértelmű, hogy egy romkertet vagy egy régészeti parkot önmagában mutogatni mindenféle attrakció, látványosság nélkül nem gazdaságos, mert nem vonzza a közönséget. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna kiemelte, a konferencia jó alkalmat adott arra, hogy Lussoniumot bemutassák a szakma, s rögtön annak nemzetközi képviselői előtt. A konferencia résztvevői Paksot jó példaként emlegették, hiszen még a világörökségi nevezés programját megelőzően elkezdődött az egykori római kori erőd szisztematikus fejlesztése. Hajdú János polgármester azt mondta, jó döntés volt, amikor a város vezetése felgyorsította az ásatásokat és fejlesztéseket. A Bottyánsáncon végzett leletmentés az elmúlt negyven év alatt félmilliárd forintba került, amelynek nagy részét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségével állami pénzekből finanszírozták. Az önkormányzat az utóbbi húsz évben mintegy 100-150 millió forintot fordított a romkert fejlesztésére, s tervezik annak további bővítését is. A mostani program, amely a világörökségi helyszínné nyilvánítást célozza, pályázati forrásból valósult meg. A szakmai eszmecsere után a résztvevők Lussoniumba mentek, ahol római kori kavalkád várta a nagyközönséget. Volt katonai bemutató és rabszolgavásár, sőt egy divatszalon is, ahol a római kor divatja szerint készült holmikba bújhattak a vállalkozó szellemű látogatók.-vida-Délután a paksiak látogattak Lussoniumba: június 11-én szombaton római katonai bemutatóval, kézműves és fegyverismereti foglalkozással várták a szervezők a tartalmas kikapcsolódásra vágyókat a valamikori katonai erőd helyszínén. Az egykori birodalom barbár hagyományai is megelevenedtek a látogatók előtt, látványos rabszolgavásár és harcos gladiátorok viadalának zsivaja töltötte meg élettel a dunakömlődi őrtorony területét. Régi források szerint a kora császári korban június 11-én ünnepelték a Matraliát, a nők gyermekekért tartott közös imáját, melyet a szervezők felvonulással és jelképes áldozatbemutatással elevenítettek meg, árulta el dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a Városi Múzeum igazgatója.
