Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-05-06 / 9. szám

Paksi Hírnök

14

2011. május 6.

Harmincéves a Tűzvirág Táncegyüttes

A jubileumi est első felvonásában Piros-fehér-zöld, fejezetek a magyar néptánc hagyományaiból címmel többek között kalotaszegi, galgamenti, madocsai, magyarbődi és bonchidai táncokat adott elő az együttes. A folytatás, a nomád népek táncai a Napkelettől napnyugatig címet kapta. Ebben a felvonásban cigányság táncos-zenés életén keresztül mutatták be, hogy a népvándorlás során hogyan hatottak

egymásra a népek, cserélődtek bizonyos kulturális elemek. A teljesség igénye nélkül felsorolva török, cigány, indiai, erdélyi, orosz cigány, és XX. századi magyar gipsy táncokat vittek színpadra, amelyek közül kettőt a neves török koreográfus Ahmet Demirbag és munkatársa Serdar Sezer tanított be. A gálaesten Hajdú János polgármester mondott köszöntőt, méltatta az együttes áldozatos munkáját.

Ne halld a gúny szavát, a tapsokat se várjad, s a balgákkal ne pörlekedj. Nehéz betartani a költő intelmét, mert a gúny fáj, a tapsot várjuk, mert az éltet, és igenis van, hogy pörlekedni kell - mondja Mádi Magdolna. Ez a gondolat hűen foglalja össze Paks egyik gyöngyszeme, a Tűzvirág Táncegyüttes harminc évét. A jubileumot gálaesttel ünnepelték, ahol először adták át a Tűzvirág Táncegyüttes Örökös Tagja elismerést, amelyet azok kaphatnak meg, akik hosszú időn keresztül sokat tettek az együttesért.- Az igazi siker és eredmény az, amiért nagyon keményen megdolgozik az ember - ebben teljes szívvel hisz Mádi Magdolna, a Tűzvirág Táncegyüttes művészeti vezetője, és eszerint is dolgozik táncosaival. Amikor három évtizeddel ezelőtt Dunaföldvárról Paksra hívták, egy emberileg erős, ám szakmai szempontból komoly építkezésre váró társaság vezetője lett. Azóta nagy utat járt be

és messzire jutott az együttes. Nyolcórányi repertoárjukban a magyar nyelvterület mellett a világ szinte minden tájának táncai megtalálhatók. Számos nagy tekintélyű művésszel dolgoztak együtt, a Nemzeti Színházba és a Magyar Állami Operaházba több alkalommal kaptak meghívást, bejárták szinte az egész világot, a külföldön megrendezett Magyar Napokon kiemelkedő sikert arattak. Több neves hazai és külföldi televíziós társasággal forgattak, a külföldi nemzetközi fesztiválok résztvevőjeként szinte minden alkalommal első helyezést értek el. - Vannak, akik az elmúlt évek alatt szeretettel, és vannak, akik daccal köszöntek el az együttestől, de bármilyen érzés is munkált bennük, biztos, hogy nyomot hagy a lelkűkben mindaz, amit itt kaptak: emberséget, kitartást, fizikai állóképességet, akaraterőt - mondja Mádi Magdolna. A művészeti vezető kiemelte, a Tűzvirág Táncegyüttesnek még sokat kell tanulnia, a feladatok sora végtelen, de ízig-vérig magyar társulatként változatlanul arra hivatottak, hogy ápolják, bemutassák és tanítsák a magyar tánckultúrát. Saját táncaink mellett továbbra is kitekintenek más népekére, mert amikor az együttes tagjai már magukba szívták a teljes magyar repertoárt, természetes igényük, hogy tovább tágítsák tudásukat, kipróbálják magukat más táncstílusokban. Ezt aztán megosztva a közönséggel művelnek, nevelnek - ahogy például a jubileumi est második részében — toleranciára. Az ünnepi műsort a most alapított Tűzvirág Táncegyüttes Örökös Tagja elismerés átadásával koronázták meg, amelyet elsőként Bozár László táncos és Puskás András, az együttes korábbi táncosa, jelenlegi ügyelője vehetett át Mádi Magdolnától. Mindketten Magdi hívására érkeztek a kezdetekkor Paksra Dunaföldvárról, és még ifjú, ám tapasztalt táncosként léptek színpadra, illetve táncpedagógusként segítették a gyerekek oktatását.-gyöngy-Egyszer előadás közben leesett az üveg az egyik lány fejéről és a víz kifolyt. A színpad mögött öltöző táncos a legnagyobb nyugalommal magához vett egy partvist és egy felmosórongyot, belépett a színpadra társai közé, néhány táncmozdulattal feltörölte a vizet, majd távozott. Az eset főszereplője Bozár

László volt, aki már a Tűzvirág Táncegyüttes tagjaként kapta meg a behívóját. Katonaidejét a Honvéd Táncegyüttesnél töltötte, majd visszatért Paksra, ám végül úgy döntött, visszamegy Budapestre. Másfél év múltán új hidat ácsoltak, amely a két együttes toleráns hozzáállásának, felesége és gyermekei rendületlen támogatásának köszönhetően szilárdnak bizonyult. Mint mondja, annyira átszőtte az életét a tánc, a két együttes, hogy ha egyszer visszavonul, nehéz lesz ezt mással pótolni. Bármit hozzon is a jövő, élni fog benne mindaz, amit a Tűzvirág Táncegyüttestől kapott, a csodálatos élmények, barátságok, az önfegyelem és a küzdeni tudás.

Puskás András ma már a közönség számára láthatatlanul, a kulisszák mögül segíti a Tűzvirág Táncegyüttes munkáját. Néhány évvel ezelőtt, két évtized után akasztotta szögre táncos csizmáját, de a búcsú nem bizonyult véglegesnek, ugyanis Magdi hívására néhány hónap múltán már az ügyelőpult mellett állt, és azóta is őrködik fellépéseik zavartalansága felett. A váltás óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik Dunaföldváron, és ott is él párjával és kislányukkal, aki a nyáron lesz ötesztendős. Mint mondja, amikor látja táncolni a többieket, időnként még felbuzog a vére, de nem sajnálja, hogy már nem lép színpadra. Nem változtatná meg egykori döntését, hiszen ma is együtt lehet azokkal az emberekkel, akikkel sok szép, boldog évet élt meg, és ez az, ami számára igazán fontos. Alig vannak fényképei, és nem vezetett naplót, de nincs is szüksége ezekre, mert az emlékek, amelyek összekötik a társasággal, élénken és múlhatatlanul élnek benne.

Fotó: Szaffenauer Ferenc