Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-04-22 / 8. szám

Paksi Hírnök 6 2011. április 22. Paks Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetése Átlátható és részletes - Paks városának költségvetése még azok számára is átte­kinthető, akik nem annyira járatosak a pénzügy sokszor igen szerteágazó területén. A rendelet táblázatonként mu­tatja be a város tennivalóit: szociális feladatok, városüze­meltetés, támogatások, önkor­mányzati kiadások, a polgár­­mesteri hivatal kiadásai, beru­házások, felújítások, fejleszté­sek, intézmények, kisebbségi önkormányzatok finanszírozá­sa, de fontos a tartalékképzés is. Az előbb felsorolt főbb te­rületek a legapróbb részletekig lebontva jelennek meg aztán a vaskos paksamétában - min­den forint útja nyomon követ­hető. Bár azt gondolhatnánk, hogy ez teljesen természetes egy település költségvetésénél, ez nem feltétlenül van így. Pél­dául a paksi rendeletben adott esetben egy iskola költségve­tését másfél oldalon át taglal­ják, részletezik, elemeire le­bontják, más városok ilyen anyagait tanulmányozva nem egyszer kiderül: ott ez mind­össze egy költségvetési sort je­lent. No és az sem elhanyagol­ható szempont, hogy a rende­let megfelel a törvényi előírá­soknak (ez megint csak nem magától értetődik, hiszen van olyan település, ahol erre hi­vatkozva nem fogadta el a tes­tület a költségvetést). Mindezt egyébként alátámasztja a füg­getlen könyvvizsgálói jelentés is, amely szerint a rendeletter­vezet szerkezetében, tartalmá­ban megfelel a jogszabályok­nak, sőt a kapcsolódó tábláza­tok és a szöveges indoklás megfelelő tájékoztatást nyújt. (Ugyanis nem csupán tábláza­tokból áll a költségvetési ren­delet: szöveges magyarázat is segíti az eligazodást a számok világában.) Óriási feladat minden évben a költségvetés összeállítása, hiszen nem csupán az előző évi frissítéséről van szó: Pak­son minden évben újult erő­vel kezdenek neki a feladat­nak. Már ősszel megkezdőd­nek az előkészületek, az év végén tárgyalásra kerülő költségvetési irányelvekhez összegyűjtik az intézmé­nyektől az igényeket, s ezt aztán feldolgozzák a szemé­lyi létszámtól a tárgyi feltéte­lekig. Ilyenkor, a végleges döntés előtt aztán minden in­tézményvezetővel egyeztet­nek, hogy mi is került be a költségvetésükbe. Dávid Ildikó Az önkormányzatok költség­­vetésének összeállításakor nem csak a helyi adottságokat, lehetőségeket és korlátokat kell figyelembe venni. A kor­mány gazdaságpolitikája, cél­kitűzései nagymértékben meg­határozzák és befolyásolják az önkormányzatok költségveté­sét is. A költségvetési törvény- bár több helyen az egyszerű­sítés, az ágazati jogszabályok­kal való összehangolás szándé­ka jelenik meg benne - a for­rásszabályozás területén alap­vető változásokat nem tartal­maz az előző évhez képest. Bevételek A város legfőbb bevételi for­rását a helyi adóbevételek ké­pezik. A város összes bevétel­ének 47%-át teszik ki. Új adónemet nem vetettek ki 2011-ben, a vállalkozások kommunális adója megszűnt. Idén az iparűzési adóbeval­lások elektronikus kitöltésére is lehetőség nyílt az általános nyomtatványkitöltő program segítségével. Az adóbevallás nyomtatvány és a kitöltési út­mutató a város honlapján el­érhető. Az átengedett központi adók­ban sem történt változás: a 2009. évben befizetett szja 8%-a illeti meg az önkormány­zatot, valamint a gépjárműadó 100%-a is helyben marad. A magas személyijövedelemadó- és iparűzésiadó-bevétel miatt a város adóerő-képessége is ma­gas, ami adóelvonást von ma­ga után. Mig a helyben maradó személyi jövedelemadó 506 millió forint, addig az szja­elvonás 608 millió forint, tehát a város szja-bevétele tulajdon­képpen 102 millió forint befi­zetést jelent az államkasszába. Az önkormányzatokat megil­lető normatívák összege né­hány kivételtől eltekintve nem változott. Többnyire azonos jogszabályi normák mellett változatlan normatívák biztosí­tanak forrást a feladatok ellátá­sára 2011-ben is. A költségvetésbe 2,1 milliárd forint előző évi pénzmarad­ványt vontak be, ezzel a költ­ségvetés egyensúlya újabb hi­telforrások tervezése nélkül is biztosított. Kiadások A 10.235.250 ezer forint ki­adási főösszegből a város 3,4 milliárdot fordít a költségveté­si intézmények kiadásaira, ami a teljes kiadási előirányzat 33%-a. (Folytatás a 7. oldalon) Az interneten is elérhetőek a Paks város 2011-es költségveté­sét ismertető dokumentumok. A rendelet általános rendelkezé­sei és az annak végrehajtásáról szóló részletes tájékoztató, a be­vételek és kiadások előirányzatai és a költségvetést összefogla­ló táblázat a www.paks.hu címen böngészhető. Fotó: Babai István

Next

/
Thumbnails
Contents