Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-04-08 / 7. szám
2011. április 8. 13 Paksi Hírnök Számukra Paks a béke szigete Ahogy előző lapszámukban beszámoltunk róla, negyedik alkalommal adta át a Magyarok Világszövetsége Tolna megyei szervezete a példamutató életpályák elismerésére alapított Tisztes Polgár kitüntetést. Az elismerést idén Örvös Ferenc, a város életében meghatározó szerepet játszott konzervgyár egykori igazgatója és felesége, Örvös Ferencné Jantner Mária vasdiplomás pedagógus vehette át március 15-én.- Nehéz visszagondolni a hosszú évtizedekre, más világban éltünk, más szelek fújtak - mondta köszönőbeszédében Örvös Ferenc. Hálás szívvel emlékezett munkatársaira, akikkel karöltve harminc éven át dolgozhatott a konzervgyárban, és egy pici üzemből a megye egyik legnagyobb gyárává váltak, ahol biztos, nyugodt körülmények között dolgozhattak. Ezzel hozzájárultak Paks gazdasági és kulturális fejlődéséhez, mondta. Hozzátette, bízik benne, hogy a most aktív dolgozók ugyanezt teszik: tovább építik, szépítik városunkat, hogy mindenki boldogan, nyugodtan élhessen itt. Ahogy a méltatásban elhangzott, Mária néni pedagógus családban nevelkedett, szülei példáját követve választotta testvéreivel együtt ezt a hivatást. A szigorúságával is szép pécsi diákévekre emlékszik, ahol az életre, a tanítói pályára nevelték őket. A tanítóképző elvégzését követően marasztalták a pályakezdő leányt, aki így a Miasszonyunkról elnevezett rend elemi iskolájában kezdte munkáját. Paksra kerülve harminchat évig állt a katedrán és tanította, nevelte a gyerekeket. Egymást segítő, a problémák iránt érzékeny gyerekekre, aranyos, jó szülőkre és kiváló, egymást támogató kollégákra emlékszik. Minden tanévkezdést ugyanolyan örömmel várt és még most is szívesen tanítaná a gyerekeket, plántálná beléjük a tudást, tanítaná őket az életre. Feri bácsi a bajai felsőkereskedelmi iskolában tanult könyvelést, gyors- és gépírást és jogi ismereteket. Azután a keszthelyi mezőgazdasági akadémia következett, majd a Műegyetemen gazdasági szaktanári diplomát szerzett és a pedagógus pályára lépett. Az első szárnypróbálgatásokat Kalocsán tette meg, majd a Szekszárd melletti mezőgazdasági szakközépben tanított és volt kollégiumi nevelőtanár. Munkahelyére először biciklin, majd segédmotor-kerékpáron járt. A házasságkötés és a paksi konzervgyár hívó szava vetett véget ennek az életformának, ahol aztán Feri bácsi tíz évig volt osztályvezető, majd az üzem igazgatója. Utóbbi posztot két hónapra vállalta, de húsz év lett belőle. Az eltelt évtizedek alatt fejlődtek a gyártósorok, a vállalatnak önálló bölcsődéje volt, saját futballcsapata, könyvtára és mosodája, az udvaron park fogadta a dolgozókat. A kitüntetés átadását követően Feri bácsi után Mária néni is a mikrofonhoz állt és kifejezte köszönetét azért, hogy ezen a csodálatos ünnepen megkaphatták ezt az elismerést. Üzentek is a számukra a béke és nyugalom szigetét jelentő otthon, Paks lakóinak, mégpedig azt, hogy olyan szeretetben éljenek, amilyen az Örvös családot is összetartja.-gyöngy-Türingiában találta meg a számítását 18 évesen a csoport legfiatalabb tagjaként már második szemeszterét tölti Váradi Zsolt Németországban, és tapasztalatai alapján azt állítja, a főiskola után is szívesen maradna külföldön. Sokak számára lehet ismert a paksi fiatalember, aki a Tűzvirággal való fellépések során a néptánc kedvelőit, Váradi Jam Factory névre hallgató triózenekarával pedig a blueszene szerelmeseit varázsolta el virtuóz játékával. Zsolt immár második szemeszterét tölti Schmalkaldenben, Németország türingiai tartományának egyik településén. A pécsi Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatán tanult, ahol megkapta a szükséges alapokat ahhoz, hogy tanulmányait külföldön folytathassa. Jelenleg gazdasági jogot hallgat, mint mondta, csoportja legfiatalabb tagjaként, ennek okát rögtön ki is fejtette. Németországban más az oktatási rendszer, mint Magyarországon, a fiatalok középiskola után két évig szakmát tanulnak, majd képesítésükkel két-három évre elhelyezkednek dolgozni. így 23 éves koruk táján kezdik el a főiskolát, némi anyagi tőkével és szakmai tapasztalattal a hátuk mögött. Zsolt hangsúlyozta, hasznosabbnak tartja ezt a rendszert a hazainál, hiszen gyakorlatiasabb, önállóságra nevel. A német fiatalok hamar elköltöznek szüleiktől, saját autójuk van, önállóan bérelnek lakást, és bár ezzel a tempóval nem tud lépést tartani, nem érez hátrányt a többiekkel szemben, ő is munkát vállal a főiskola mellett. Dolgozott már nyomdában, tevékenykedett a Vöröskeresztnél, a közeljövőben pedig egy zeneiskolában fog basszusgitározást oktatni. Mint kiderült, kint is elegendő időt szentel hobbijának, keresetéből elsőként egy gitárt vett és zenekarával rendszeresen próbál egy profi hangstúdióban. Zsolt elmondta, a tanulást is élvezi, érdekesnek tartja a jogi képzést, ráadásul egy gyönyörű egyetemen tanulhat, ahol minden épület és berendezés teljesen modem. A közösségbe hamar beilleszkedett, barátokat is talált, mivel nyitott személyiség és könnyen ismerkedik. Ennek ellenére, mint mondta, az otthoniakat sem felejtette el, az internetes közösségi oldalakon folyamatosan tartja velük a kapcsolatot, és évente körülbelül háromszor haza is látogat. A kérdésre, hogy vajon a főiskola után el tudná-e képzelni az életét Németországban Zsolt elmondta: szívesen maradna az országban és ennek több oka is van. Az anyagi körülmények kiválóak, az infrastruktúra magas színvonalú, ezért kint szinte eltűnnek a távolságok, az ügyintézés zökkenőmentesen halad, az élet pedig tökéletesen szervezett. Matus Dóra
