Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-03-18 / 6. szám
Paksi Hírnök 8 2011. március 18. Nem kell új Csernobiltől tartani Japánban A Japánban március 11-én bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés fontos infrastruktúrák lerombolása mellett három japán atomerőművet érintett komolyabban. A Fukushima-Daiichi erőmű egyes blokkján magyar idő szerint március 12- én 11 órakor robbanás történt. Dr. Aszódi Attila szerint a csernobiliéhoz hasonló nagyságrendű katasztrófától nem kell tartani és a történteknek nem lesz Európára gyakorolt hatása. A földrengés erősségével kapcsolatos hírek most azt mutatják, hogy Japán történetében még sosem volt ekkora erejű rengés, amit ráadásul több kisebb-nagyobb követett. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Egyesült Államok geológiai szolgálata által kiadott jelentés szerint az atomerőművi telephelyeken a földfelszíni maximális vízszintes gyorsulás 0,3 g (kb. 3 m/s2) értéket érhetett el, ami vélhetően meghaladja az atomerőművek tervezése során figyelembe vett értéket. A japán állami televízió március 12-i jelentése szerint van olyan japán földrengés-obszervatórium, amelynek GPS alapú mérései alapján az obszervatórium épülete 4 métert (!) mozdult el a földrengés hatására. Ilyen extrém méretű vízszintes elmozdulások voltak az atomerőművek környékén is. A BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, dr. Aszódi Attila a történtek kapcsán elmondta, hogy a hivatalos közlemények nem tartalmaznak annyi konkrét információt, hogy abból érteni lehessen, pontosan mi is történt. Egy atomerőművet akkor tekintünk biztonságosnak, ha minden körülmények között, amit a tervezés során feltételeztek (így földrengés esetén is) lehetséges a reaktor leállítása, lehűtése és folyamatos hűtése, a radioaktív közegek kibocsátását pedig meg lehet akadályozni. A földrengés és az azt követő cunami által érintett három atomerőmű mindegyikében forralóvizes reaktorokkal termelik a villamos áramot. Az Onagawa atomerőműben három forralóvizes reaktor működött, ezek automatikusan leálltak. Volt egy kisebb tűz, de ezt rövid időn belül eloltották. A Fukushima-Daini atomerőműben négy forralóvizes atomerőmű működött a földrengés idején, ezek automatikusan leálltak. A hűtés következtében nőtt a nyomás a hermetikus védőépületben, ami miatt úgy döntöttek, hogy mind a négy blokkon a védőépületben lévő levegő és gőz keverékének egy részét kiengedik a környezetbe. Nincs arról hir, hogy a reaktorok hűtőrendszere vagy az üzemanyaga megsérült volna, így a hermetikus védőépületek lefüvatása során számottevő radioaktivitás nem távozhat a környezetbe. A TEPCO vállalat jelentése szerint a környezetben nem érzékelték a radioaktivitás szintjének növekedését. Elővigyázatosságból a telephely környékén a lakosság kitelepítését rendelték el. A Fukushima-Daiichi atomerőműben összesen hat reaktorblokk van, ezek közül három karbantartás miatt állt a földrengés idején, ezek kapcsán nem tudunk problémáról, fogalmazott a szakember. A három működő reaktor automatikusan leállt, és elindultak az üzemzavari rendszerek. A reaktorok hosszú távú hűtésében fontos szerepet játszanak az üzemzavari dízelgenerátorok, melyek mintegy egy órán keresztül ellátták feladatukat. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint azonban kb. egy órával az események kezdete után a dízelgenerátorok működésképtelenné váltak az erőművet elérő cunami miatt. Ezt követően a Fukushima-Daiichi atomerőmű 1. és 2. reaktoránál komoly hűtési problémák léptek fel. A jelentések szerint a telephely környékén a környezetben a normál szintnél magasabb jód- és céziumaktivitást találtak. Ez arra utal, hogy a reaktorban üzemanyagpálca vagy pálcák sérülhettek. A robbanás okairól azt mondta: vélhetően a reaktorban lévő üzemanyag-burkolat egy része túlhevült, melynek következtében a vízgőzzel lezajlott reakcióban hidrogén keletkezett. A hermetikus védőépület leíüvatása során ez a hidrogén berobbanhatott, és megrongálta a hermetikus tér fölötti reaktorcsamokot, de - a japán hivatalos közlések szerint - az elsődleges hermetikus védőépület nem károsodott. A Fukushima-Daiichi 2. blokkon a helyzet jobb, mint az 1. blokkon, de itt is problémái vannak az üzemeltetőknek. Az atomerőmű közleményeit úgy is lehet érteni, hogy a reaktor pontos állapotát nem ismerik, a reaktorvízszintről csak egy ideiglenes áramellátással rendelkező rendszeren keresztül vannak információik. A reaktorban a vízszint stabil, az üzemanyag hűtése tehát vélhetően rendben van. Itt is magas hermetikus védőépületi nyomásról számoltak be, amit a gőzlevegő keverék környezetbe engedésével lehet csökkentem. Hozzátette, hogy elképzelhető olyan eseménysor, amelynek során jelentős környezeti kibocsátás is lehet a Fukushima-Daiichi 1. vagy 2. blokkjából. De olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset, mint ami 1986-ban Csemobilban történt, itt teljességgel kizárt, szögezte le. Az érintett japán atomerőművek forralóvizes reaktorok (BWR), melyekben nincs grafit, így nagy kitérj edésű tűz nem lehetséges. Vida Tünde A japán hatóság (NISA) bejelentése szerint március 14-én 3:01-kor robbanás történt a Fukushima-Daiichi erőmű 3. blokkján. A japán kormány nem sokkal később arról tájékoztatott, hogy feltehetően hidrogénrobbanás következett be. Az eddigi vizsgálatok alapján a reaktor, a vezénylőterem és a konténment sértetlen. Európát - és így Magyarországot - továbbra sem veszélyezteti semmiféle sugárhatás - olvasható az Országos Atomenergia Hivatal honlapján (www.oah.hu). Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiemelt figyelmet fordít a magyarországi sugárzási viszonyokra. A Japán földrengést megelőző napokban 57 nSv/óra minimum és 157 nSv/óra maximum érték mellett, hazánk háttérsugárzásának napi átlaga 90 nSv/óra volt, s ez nem változott azóta sem. A mérési adatokat a jövőben is rendszeresen közéteszik a www.katasztrofavedelem.hu honlapon, a Lakossági információk között a Monitoring menüpontban. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) az azonnali nemzetközi segítségnyújtás elősegítése érdekében már korábban létrehozta a Response Assistance Network (RANET) elnevezésű adatbázisát. Ez tartalmazza a tagállamok által felajánlott nemzeti kapacitásokat, eszközöket és szakértőket, amelyekkel egy balesetet szenvedett államtól érkező felkérés esetén segíteni tudnak. A RANET-egyezmény keretében Magyarország is segítséget ajánl fel a következmények felszámolásához. Az OKF hét helyszíni monitorozó csoportot küldene a térségbe, összesen 16 embert. A magyar felajánlásokat tévők között ott van a Paksi Atomerőmű Zrt. is.
