Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-02-19 / 4. szám

2010. február 19. 11 Paksi Hírnök (Folytatás a 10. oldalról) Mint mondja, nekik minden kéményt és a vele kapcsola­tos változásokat dokumentál­ni kell. Az épülettulajdono­soknak pedig kötelessége be­jelenteni a változásokat, ha lebontják, lezárják, vagy újat épitenek, ha tüzelési módot változtatnak, és természete­sen az új házhoz nem kaphat senki használatba vételi en­gedélyt a Caminus Kft. szak­­hatósági hozzájárulása nél­kül. Ilyenkor ellenőrzik egye­bek között azt, hogy betartot­ták-e építkezéskor a védőtá­volságot. A tető faanyaga pél­dául nem lehet 12 centiméter­nél közelebb a kéményhez. A későbbiekben pedig arra kell figyelni, hogy ne tegyenek túl közel éghető anyagokat. A tüzelési szokások termé­szetesen évről-évre változ­nak, amikor jött a gázprog­ram, szinte mindenki átállt, most a gázáremelés miatt na­gyon sokan visszaálltak. Eb­ben a divatnak is van szerepe, ma sokan nosztalgiáznak, s építenek kandallót, cserép­kályhát, számol be tapasztala­tairól a körzet műszaki veze­tője. A térségben, teszi hozzá, hat kéményseprő dolgozik, közü­lük kettővel Pakson is lehet találkozni. Üres hely nincs, ma nem nehéz munkatársat találni, hiszen sok az állásta­lan, a jó kéményseprő viszont ritka. Munkájuk sok veszélyt hordoz magában, mondja. S amennyiben az olvasó a pad­láson, netán tetőn járásra, meg az időjárás viszontagsá­gaira gondol, akkor téved. Petrovics József szerint a leg­több gondot az jelenti, ha egy-egy dolgozójuk nem tud ellenállni a kísértésnek. Ház­ról házra járnak, itallal, kávé­val kínálják őket, és megesik a más jellegű csábítás is, így nem halad a munka - emiatt nagy a fluktuáció. A másik gond a már említett lakossági hozzáállás. Ezen volna mit javítani, a paksi körzet veze­tője szerint. Sokan nyűgnek, zaklatásnak tekintik, pedig érdemes tűrni, sőt ki kell használni, amikor megjele­nünk, kapcsolódik a beszél­getésbe Fink János, aki nyolc éve űzi ezt a foglalkozást. Előbb másik mester vagy szakmunkás mellett sajátítják el az alapvető fogásokat, majd - amikor alkalom adó­dik - beiskolázzák őket. Erre Pécsen és Kaposváron van le­hetőség. Mint mondja, érkezésekor követve a technológiai utasí­tást, először - már az utcáról - szemrevételezi a kéménye­ket. Aztán megnézi a gázka­zánt, tisztítóajtón át a ké­ményt, szükség esetén kisep­­ri, ami tény, hogy jár némi korommal, porral. Munkájá­hoz speciális eszközöket használ, így visszaáramlás mérőt, páratükröt és „kefe­szárat”. Ha hibát észlel, jegy­zőkönyvbe veszi és a ház la­kójának felhívja rá a figyel­mét. Ha nem gondoskodik a tulajdonos, vagy éppen nem járul hozzá a munkavégzés­hez, azt is dokumentálni kell, hiszen egy esetleges tragédi­ánál „perdöntő” lehet egy­­egy ilyen feljegyzés. Sokan nem érzik a súlyát, de nagy felelőtlenség, ha nem gon­doskodnak a füstjáratok tisz­tításáról, hiszen nagy a ve­szélye a mérgezéseknek, ke­letkezhetnek emiatt lakástü­­zek, de arra is van példa, hogy az elhanyagolt kémény­ben lerakodott anyagok gyul­ladnak be. Fink János egyéb­ként jó tapasztalatokkal ren­delkezik, az elmúlt nyolc év alatt megismerték, legtöbb helyre beengedik, ő pedig ki­mondottan szereti ezt a mun­kát. Szívesen járja az utcákat, házakat, mert szereti az em­bereket és alkalma nyílik sok jó emberrel találkozni. Azt is megszokta már, hogy mindig akad olyan, aki őt meglátva gombjához kap, vagy éppen azt kéri, hogy a szerencse re­ményében hadd fogja meg a hátát. Vida Tünde Filmpremier A fiúk már megint kitaláltak va­lamit! Erre következtettünk a TelePaks szerkesztőségében új­fent szép számmal megjelenő kellékfegyverekből a nyáron, mint utóbb kiderült, helyesen. Azóta elkészült Babai István és Kövi Gergő szerző-rendező pá­ros legújabb alkotása, a Mene­dék című kisjátékfilm, amely­nek premierjét a közelmúltban tartották a paksi művelődési központban. Az esten két ko­rábbi alkotásukat is bemutatták, az AXN fesztiválon közönség­­díjas Négy lövést, illetve a tava­lyi pécsi filmmaratonon fődíjas Kilencet. E két film tapasztala­ta alapján vállalkoztak arra, hogy még nagyobb fába vágják fejszéjüket, ez lett a Menedék. A posztapokaliptikus kamara­dráma három nap, feszített tem­pójú forgatás, majd több hónap­nyi utómunka, valamint egy ugyan kis létszámú és igen ala­csony költségvetéssel dolgozó, de annál lelkesebb csapat mun­kájának gyümölcse. A filmben a kaposvári egyetem színész­hallgatói mellett szerepet vállalt a Barátok közt című produkció­ból ismert Réti Barnabás szí­nész is, aki a fiúk megkeresésé­re azonnal igent mondott. - Pis­ti levelét olvasva láttam, hogy nem egy komolytalan, hanem eltökélt és kreatív csapatról van szó - mondta a bemutatón. Hozzátette, hogy lehetőségeik­hez képest színvonalas produk­ciót készítettek, ami követendő példa. Akik részt vettek a film elkészítésében, egybehangzóan állítják, hogy nehézségekben és vidám pillanatokban egyaránt részük volt, amelyek közül ter­mészetesen inkább utóbbiakat őrzik meg emlékezetükben. Ezek közé tartozik, amikor es­tébe nyúlóan kerestek egy do­bókést, amit az egyik színész­nek sikerült - mint azt hosszas keresgélés után nyugtázniuk kellett - megtalálhatatlanul el­hajítania. Ennél frissebb él­mény is van, a minap jutott a fi­úk eszébe, hogy a forgatás egyik kellékét egy „Vigyázat, fertőzött terület!” táblát úgy ott felejtettek a helyszínen, mint a pinty, talán ma is ott áll. Éppen csak elkészült a huszonhárom perces film, a szerzőpáros má­ris újabb alkotáson töri a fejét. Erről egyelőre annyit árultak el, hogy felvértezve a Menedék ta­pasztalataival - amit amatőr­­film-fesztiválokon is megmé­retnek majd -, egy annál is na­gyobb lélegzetű film megvaló­sítására készülnek. -gyöngy-A Menedék egy elképzelt világban játszódik, ahol egy Felingerum nevű gyógyszer miatt kipusztult az emberiség túl­nyomó része. Az apokalipszis utáni terepen három túlélő igyek­szik boldogulni, egy esemény azonban próbára teszi embersé­güket. A film megtekinthető az interneten: menedek.blog.hu. Fotó: Kövi Gergő

Next

/
Thumbnails
Contents