Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-12-17 / 24. szám

2010. december 17. 21 Paksi Hírnök Második helyről várják a tavaszt Az ASE NB I-es sakkcsapa­ta négy forduló után a má­sodik helyet foglalja el a táblázaton, mindössze 2,5 pontra lemaradva a listave­zető Nagykanizsa mögött. A sakk szakosztály erejét mi sem mutatja jobban, mint­hogy a második csapat az NB I/B-ben hat forduló után a harmadik helyen áll. A sakkozók eredményeiről Gosztola István szakosztály­­vezetőt kérdeztük.- Mind a két csapatuk dobo­gós helyen áll. Elégedett?- Az, hogy mind a két csa­pat dobogós a téli szünetben, unikum, ilyen talán még nem fordult elő. Az NB I-es társa­ság már az első fordulóban a tavalyelőtti és tavalyi bajnok Nagykanizsával játszott. Saj­nos vereséget szenvedtünk, azonban nagyon jó volt a folytatás. A feltörekvő, érmes álmokat dédelgető Szombat­hely ellen viszonylag nagy arányban sikerült nyerni. Azután két, ritka nagy arányú győzelem következett, a Ta­bánt 10-2-re, majd a Makót 9,5-2,5- re győztük le. Ott li­hegünk a Nagykanizsa nyo­mában. Van még pár csapat, akiket illene nagy arányban verni, meg ugye a Csuti és a Decs elleni rangadókat meg kell nyerni. Akkor azt mon­dom, hogy nagyon közel az ezüst, sőt, ha a Nagykanizsa egyszer botlana, akkor... De nagyon, nagyon figyelnek!- Említette a Zalaegerszegi Csutit, elég gyenge idáig a teljesítményük.- Kevesebb külföldi játé­kost hoztak és elég sokan el­igazoltak. Valószínűleg anya­gi gondok lehetnek.- Önöknek nincsenek ilyen gondjaik?- Nincsenek. A megszokott színvonalon kapjuk a támoga­tást az ASE-tól. Szigorúan gazdálkodunk és addig nyúj­tózkodunk, ameddig lehet. Az éljátékosaink pedig kötődnek ide, és nem csak az anyagiak­ra gondolok. Sokat jelent, ha valaki egy csapatban jól érzi magát, barátai, edzőtársai vannak, és megbecsülik. Le­het, hogy a Nagykanizsa el tudná csábítani valamelyikü­ket, hiszen ott olyan nevek vannak, mint Anand vagy Polgár Judit, de huszadik nagymesternek odamenni...- Az ASE-nak most két válo­gatottja is van.- Berkes Ferenc részt vett az olimpián és jelenleg a har­madik legjobb magyar férfi sakkozó. Vajda Szidónia két éve igazolt hozzánk, Erdély­ből érkezett, édesapja, testvé­re is nagymester. A női me­zőnyben az elsők között van, az olimpián Szidónia szerezte a magyar női válogatott leg­több pontját.- Acs Péter Budapesten do­gozik, nem okoz ez gondot?- Péter már több mint húsz éve itt játszik nálunk és min­den sikert itt ért el. A külügy­minisztériumban dolgozik, de munkahelyi elfoglaltsága mellett is mindig rendelkezés­re áll és teljes gőzzel játszik. A tavalyi bajnokságban ő volt az egész mezőnyben a legjobb pontszerző, 11 mérkőzésen 9,5 pontot hozott.- Az utánpótlás-nevelés megoldott?- Az elmúlt 15 évben tizen­egyszer nyertük meg az ifjú­sági csapatbajnokságot! Ezenkívül még volt pár ezüstérem. Ez jól mutatja az utánpótlás erősségét, mivel egy csapatban hat játékost kell szerepeltetni. Az idén Miskolcon nem sikerült elő­kelő helyen végeznünk, de türelmesnek kell lennünk, so­kan kinőttek ebből a korosz­tályból. Lizák Péter, Balázs Gábor és még páran stabil csapattagok az NB I/B-ben, de bármikor bevethetők az első csapatban is. A sakk­klubba hétfőtől csütörtökig 20-30 fiatal jár, és a nagy sportág választó után is jöttek gyerekek.- Mikor folytatódnak a küz­delmek?- Január 30-án kezdünk a Decs ellen. Komolyan vesz­­szük a megyei rangadót, de erősebb csapat vagyunk, ed­dig még mindig sikerült meg­verni őket. Az NB I/B-ben csak március végén kezdenek. Kaptunk egy ígéretet, hogy az Erzsébet Szállóban játszhat­juk majd a csapatbajnoki mér­kőzéseinket vasárnaponként. Talán egy sakk-klubbot is ki tudunk ott alakítani és élén­­kebb sakkéletet folytatni. Kovács József Lovasbajnok Csámpán Először indult, s máris bajnok lett Ledneczki Veronika a western országos lovasbajnokságon. Négy éve kezdett ver­senyezni, de az ob-n első ízben indult, s az is újdonság, hogy először az ifjúsági kor­osztályban, hiszen most 15 éves. Az, hogy ezzel a sporttal kezdett foglalkozni, eseté­ben cseppet sem meglepő, hiszen a család­ja lótartással, édesapja lóneveléssel, taní­tással foglalkozik, Vera pedig kisebb-na­­gyobb intenzitással lovagol, de legalább heti 4-5 alkalommal. Az ob-n két számban indult, pleasureben és trailben. Előbbiben második lett, utóbbiban első. Korábban a kupában szerepelt, ami - ha futballhason­­lattal élünk - NB Ill-nak, míg a mostani NB I-nek tekinthető. Sok érmet, dijat ösz­­szegyűjtött, s elnyerte a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány elismerését is. Idén elindult és csapatban harmadik helyen végzett a Közép-Európa Kupában, Cseh­országban. A siker, ahogy apja, Ledneczki László mondja, csapatmunka, ló, lovas és persze megfelelő tanító, edző közös eredménye. Ledneczkiék tanyája és az itt létrejött Csámpai Lovas Sportegyesület Pakson a western lovaglás bölcsője. Lovasaik sikert sikerre halmoznak, nevet, elismerést sze­reztek már maguknak. Céljuk, s egyben Ve­ráé is, hogy reinigben (western stílusú díj­lovaglás) is elinduljanak, s tovább gyarapít­sák sikereiket. Ehhez azonban sok feltételt meg kell teremteni és nagyon sokat gyako­rolni. Csapó Sándor, az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy Veronika eredménye­iben az az állatok iránt érzett szeretet és el­kötelezettség is benne van, amit a családjá­ban magába szívott. Nemcsak lovagol, ápolja, gondozza, szereti a lovakat. -vt-

Next

/
Thumbnails
Contents