Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-12-17 / 24. szám
Paksi Hírnök 12 2010. december 17. Mit vár az új esztendőtől? Mint hivatalvezető elvárásom, óhajom, kérésem az égiektől 2011-re az, hogy nyugodjon meg végre már az ország, induljon be egy egészséges kilábalás ebből a válságból, fogalmazott dr. Blazsek Balázs. Hozzáfűzte, érezhető a mindennapi életben, munkában, hogy az embereknek a devizahitelek milyen nehézséget jelentenek, hogyan fogja vissza őket, s nem tudnak kivergődni a válságcsapdából. A város címzetes főjegyzője szerint ez az úgynevezett munkás középosztályt igencsak sújtja a városban is, holott mindig elhangzik, hogy Paks gazdag város. Az új esztendőre gazdasági fellendülést, kicsit jobb létet kíván az országnak és azt, hogy sikerüljön véget vetni annak a hisztériának, ami a politikában zajlik. Paksot illetően pedig azt, hogy döntse már el végre a politika és induljon be az erőmű bővítése, hiszen - bár nem mindenki dolgozik az erőműben - egy ilyen nagyléptékű beruházás mindenkire kihat. - Akkor, úgy gondolom, a gyerekeink jövője biztosítva van. Ha jól megy a városnak, jól megy minden egyes családnak - emelte ki. Vei land László nyár óta az Erzsébet Nagy Szálloda vezetője. Eredetileg I veszprémi, de az utóbbi években a Balatonnál és külföldön dolgozott. Egyelőre kétlaki életet él családjával, de hosszú távon azt tervezik, hogy letelepednek Pakson. 2011-től azt reméli, hogy sikerül otthonra találniuk, gyökeret verniük, és megszokniuk az eddigi nyüzsgő élettől kissé eltérő paksi környezetet, a lassúbb ritmust. Szállodavezetőként elsősorban azt várja, hogy elindul és beáll a rendes üzembe a szálloda. - Próbáljuk a konferenciaturizmus és a rendezvényszervezés terén megismertetni elsősorban a belföldi piacon, de valószínűleg külföldre is kacsintgatunk - fogalmazott. - Megpróbáljuk az egy-két hete együtt dolgozó csapatot kicsit összerázni, összekovácsolni, illetve a szállodát közelebb vinni a paksiakhoz. Arra számítok, hogy ez sikerül - mondta az azt firtató kérdésre, hogy mit vár 2011-től. Hozzátette, hogy jövő évtől a turizmus fellendülését várja. Abban is bízik, hogy számára jobb lesz, mint az idei, mert úgy tapasztalja, hogy neki a páratlan évek jobban szoktak sikerülni. Feilné Szombat Csilla, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ paksi kirendeltségének vezetője azt mondta, munkájukat illetően komoly változásokat ígér a következő esztendő. Szervezeti átalakulás előtt állnak, a kormányhivatalhoz tartoznak majd és megyei igazgatás váltja fel a mostani regionális tagozódást. Jogszabályi változás várható januárban is, tavasszal is, de Feilné Szombat Csilla úgy gondolja, hogy ez nem okoz gondot és meglepetést számukra, hiszen sok változást megéltek már. Arra számít, hogy zökkenőmentes lesz az átmenet. A munkaerőpiacot illetően azt várja az új esztendőtől, hogy folytatódik, felerősödik az a tendencia, amit az utóbbi időben tapasztalnak: újabban ugyanis kicsit „megindult” a foglalkoztatás. - Bízom benne, hogy így lesz - erősítette meg. Hozzátette, hogy a családját illetően legalább olyan évet kíván maguknak, mint a mostani volt. Azt viszont izgatottan várja, hogy milyen lesz majd, amikor a „hóhért” akasztják: nagyobbik fia ugyanis 2011-ben diplomázik, így az új év nagy kihívása az álláskeresés lesz. Alapvető, hogy legyen béke, boldogság és egészség - kezdte Kovács Mihály, a paksi atomerőmű munkatársa, a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének főpohárnoka. - Ami igazából nekem a szívem csücske: fejlődjön a Sárgödör tér, legyenek sikeresek a rendezvényeink. A sillerfesztiválon és az azt követő konferencián minél több neves sillerkedvelő szakember vegyen részt és a siller bor kerüljön végre méltó helyre a borpalettán, a paksi bor régi fényében ragyogjon - sorolta aztán. Hozzátette, hogy véleménye szerint a tér egy kitörési pontot jelent. Tudja, hogy a neves borvidékekkel nehéz versenyezni, de a paksi siller mindig márka volt, és mellette talán a többi paksi bor is versenyre tud kelni. Mint mondta, egyébként jó évre számít. Már most érezhetőek a pozitív változások az országban. - Talán a fejlődés jó irányba fordult. Az emberek, köztük jómagam is, optimisták lettek - taglalta. Kovács Mihály további kívánságai az új évtől, hogy legyen mindenkinek munkája, mert ha az embereknek van munkájuk, tudnak költeni, adót fizetni. És legyen több mosolygós ember is! Vida Tünde Ideges hang estefele a telefonban: - Kellene az autó, elhagytam a pénztárcámat! Indulok rögvest, aztán ketten keresgélünk, egyre reménytelenebbül. Először irány a munkahely, még bizakodva, hátha ottmaradt, majd kétségbeesett nyomozás a buszsofőr után, aki az öt órás munkásjáratot vezette. Mindhiába - sem az íróasztal, sem pedig a busz nem rejti az erszényt. Amiben persze nem csupán néhány ezer forint lapul, hanem MINDEN okmány, bankkártya, az elmaradhatatlan pontgyűjtők - kicsi plasztik lapok, életünk be-JÓ történetek azonosítói. Marad a remény, hátha valaki megtalálja, leadja és jön a fogadkozás: legközelebb nem vágom csak úgy zsebre, jobban figyelek rá... Egyszer csak megcsörren a telefon: megkönnyebbülést hoz a feszült estébe a megtaláló (milyen szerencse, hogy névjegykártya is volt a pénztárcában), aki a buszon akadt rá. Hazafele a lépcsőházban a szomszédok mesélik ujjongva: a család férfitagja még csak észre sem vette, hogy a bankkártyáját otthagyta a postán, néhány perce csöngetett be a postás kisasszony, aki házhoz vitte (az egyébként kód nélkül is működő) kártyát. Belépvén a lakásajtón párom a nyakamba borul és önfeledten kiszakad belőle: Jó Pakson! -pré-
