Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-02-05 / 3. szám
2010. február 5. 9 Paksi Hírnök Családi pótlék: természetben is adhatják A gyermekvédelmi törvény 2010. január 1-jétől bevezeti a családi pótlék természetbeni juttatásának, valamint a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabásának lehetőségét. Mindkettő a fokozatosság elvére épülő szankció. Abban az esetben, ha egy gyermek veszélyeztetettségét a szülő elhanyagoló magatartása okozza, a családi pótlékot nem a gyermekre fordítja, és az érintett szakemberek úgy gondolják, hogy ez megállapítható, akkor a szülő önrendelkezési joga részben korlátozható. Egy új rendelkezés értelmében a védelembe vétel részeként megállapítható a családi pótlék természetbeni juttatása. Fontos azonban, hogy először mindenképpen a szociális munka eszközeivel kell megpróbálni a gyermek helyzetén változtatni, és csak annak eredménytelensége esetén alkalmazhatják a védelembe vételt, illetve a családi pótlék természetbeni juttatását. A gyermekvédelmi törvény elkülöníti az intézkedési jogkör birtokosát és a családot segítő szakmai szolgálatot. A vizsgáló és javaslattevő a gyermekjóléti szolgálat, a határozatot viszont a jegyző hozza meg. A természetbeni juttatás a családi pótlék legfeljebb felét érintheti. Eseti gondnokot jelölnek ki, aki egy elkülönített számláról kezeli a pénzt, felhasználásáról szigorú, havi elszámolással tartozik. Eseti gondnok lehet például családtag, szociális munkás vagy védőnő. A határozat legfeljebb egy évre szól, de meghosszabbítható vagy menet közben megszüntethető, összegezte az új rendelkezés lényegét Borbás László. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője hozzátette, hogy Pakson erre még nem volt példa, de tapasztalataik alapján sajnos számítanak rá, hogy lesz. Szintén új elem a gyermekvédelmi törvényben a gyermekvédelmi igazgatási bírság, amely a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak mulasztását szankcionálja, a működtetővel, intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben alkalmazható, mértéke legfeljebb kétszázezer forint. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése alapvető fontosságú a gyermekvédelemben, hiszen ha nincs jelzés a különböző problémákról, például tíz órát meghaladó iskolai hiányzásról, elhanyagolásról, gyermekbántalmazásról, akkor a rendszer nem tud reagálni. A tapasztalat az, hogy a jelzések több mint egy évtized után sem érkeznek megfelelően. Az új rendelkezés szerint, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal értesíti a jegyzőt, illetve javaslatot tesz a fegyelmi felelősségre vonás elindítására. A törvény nem abból indul ki, hogy rossz szándékból történt a mulasztás, ezért itt is él a fokozatosság elve. Probléma esetén elrendelhetnek esetmegbeszélést, továbbképzést, a gyermekvédelmi igazgatási bírság az utolsó lépcsőfok, mondta el Borbás László. Hangsúlyozta, hogy nem „boszorkányüldözésről” van szó, hanem arról, hogy a döntéshozók beillesztettek a rendszerbe a jelzési kötelezettség mellé egy alkalmazható szankciót.-gyöngy-Fórum a panelek tűzvédelméről A társasházak tűzvédelmi helyzetéről adtak tájékoztatást a Paksi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szakemberei azon a lakossági fórumon, amelyre a közös képviselőket várták. A találkozón a társasházi tüzek tapasztalatairól, az utólagos hőszigetelés tűzvédelmi kérdéseiről esett szó, valamint felhívták a figyelmet a társasházakban alkalmazandó tárolási szabályokra. Az elmúlt években több alkalommal történt paneltűz Magyarországon. Az események arra indították a paksi tűzoltókat, hogy lakossági fórumra hív- | ják a társasházak közös képvise- ‘t lőit, és széleskörű tájékoztatást | adjanak tűzvédelmi kérdések- | ben, mondta el Bán Attila, a s paksi tűzoltóság parancsnoka. A ““ tapasztalat azt mutatja, hogy a tüzek túlnyomó része a konyhákban keletkezik. A szakértői vizsgálatok alapján probléma, hogy a konyhai elszívók mögötti szellőzőaknák lezárásai nem minden esetben készültek el, ami kedvez egy esetleges tűz emeletek közötti terjedésének, ezért ezek pótlása fontos lenne, nem beszélve a szellőző rendszerek tisztításáról, karbantartásáról. Tűz keletkezése szempontjából probléma, hogy a régebben épült társasházak villamos hálózata, gépészeti rendszere elavult, tette hozzá Pfeffer József. A tűzmegelőzési osztály vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a panelépületek utólagos hőszigetelésével éghető homlokzati rendszer alakul ki, amely szintén kedvez a tűz terjedésének. Az új országos tűzvédelmi szabályzat 2008-as megjelenésével a korábbi helyett új módszert vezettek be a hőszigetelő rendszerek vizsgálatára, aminek eredményeképpen az alkalmazástechnikai feltételek is módosultak, ami bizonyos mértékben emeli a költségeket. Pfeffer József kiemelte, hogy a korábban szigetelt épületek megfelelnek a tűzvédelmi előirásoknak, a tűzoltóság mint tűzvédelmi szakhatóság hozzájárult ezekhez a felújításokhoz. Az európai uniós normáknak megfelelő új szabályozás a tűzbiztonság fokozását szolgálja. Mindezek mellett felhívták a szakemberek a figyelmet a tárolási, használati szabályokra, többek között arra, hogy gázpalackot, festéket, hígítót se a lakásban, se a közös helyiségekben ne tároljanak. A tűzoltóság Pakson 2001-ben végzett utoljára átfogó ellenőrzést a társasházakban, és mivel az elektromos és villámvédelmi rendszer felülvizsgálat érvényessége lejár, újabb várható. -kgy-Az új szabályzat szerint a nyílászárók körül tűzgátló szigetelést, például kőzetgyapotot kell alkalmazni - mondja Pfeffer József.
