Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-12-03 / 23. szám

2010. december 3.

11

Paksi Hírnök

Elismerés a rádiósnak

A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából kapott elismerést a Fortuna Rádió főszerkesztője. Schlickert Józsefnek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója adományozott emléktárgyat, amit Mácsai Antal megyei igazgató adott át. Mácsai Antal elmondta: hagyomány, hogy ezen a napon megköszönik a média azon munkatársainak munkáját, akik kiemelkedő tevékenységükkel segítik a lakosság tájékoztatását. Schuckert József hosszú idő óta az aktualitásnak megfelelő tudnivalókról, a katasztrófavédelmet érintő főbb eseményekről, idén hangsúlyozottan a május-júniusi ár- és belvízvédekezés megyei helyzetéről készített korrekt, gyors híradásaival nagy mértékben segítette a megyei igazgatóság tevékenységét, húzta alá az igazgató.

Schuckert József kezdetektől munkatársa a Fortuna Rádiónak, sőt az első próbaadásoknál is ott volt. A nosztalgiazene szerelmese, ennek köszönhetően született meg első műsora, a Leporolt LP-k. Az évek folyamán a zenei műsorok mellett bekapcsolódott a közéleti műsorok szerkesztésébe is, ma ő a hírműsor szerkesztője, a Fortuna Rádió főszerkesztője. Munkájáról szólva elmondta, hogy a hírszerkesztés során nap mint nap igyekszik friss információkat szolgáltatni. A hírek között prioritást élvez a katasztrófavédelem, hiszen a tűzoltók, mentők, polgári védelmi szakemberek azon dolgoznak akár életük kockáztatásával, hogy más bajba ne kerüljön, vagy ha már bajba került, tesznek azért, hogy valamilyen módon kezelhető legyen, fogalmazott a főszerkesztő. Hozzáfűzte, szerinte nagyon fontos, hogy ezek az emberek megfelelő elismerést kapjanak. - Nyilván amikor katasztrófahelyzet van, a figyelem feléjük irányul, de nem szabad elfelejteni, hogy folyamatosan tettre készek, ezért gondoltam lényegesnek, hogy foglalkozzunk például azzal is, ha sportrendezvényük van. Fontos, hogy az emberek ne vegyék természetesnek, hogy nekik ez a dolguk, hiszen óriási a felelősségük és általában nem kapnak semmilyen visszajelzést - fejtegette hozzáfűzve, hogy az újságírás is ilyen, legyen akár írott, akár „hangos”, többnyire csak akkor van viszszajelzés, ha valami nem kerek, ha valami nem jól működik. Éppen ezért, illetve azért, mert élete első elismerése, különösen nagy örömmel vette át az emléktárgyat. Vida Tünde

Jubilált az atomerőmű tűzoltósága

Alapításának huszadik évfordulóját ünnepli ebben az évben az atomerőmű tűzoltósága. Az évfordulóra Lovászi Zoltánné szerkesztésében könyvet jelentettek meg mintegy folytatásaként az alapítás tizedik évfordulójára kiadott könyvnek.

Bőhm Péter parancsnok már a létrehozatalnál, sőt az atomerőmű tűzvédelmének megszervezésénél ott volt. Mint elmondta, 1990-ben állami tűzoltóságként kezdték meg a munkát. Az elmúlt két évtized legnagyobb eredményének azt tartja, hogy zökkenőmentesen sikerült az átállás, amikor 1994-ben állami tűzoltóságból egyik napról a másikra magán tűzoltósággá váltak az országban elsőként. Követendő példa nem lévén maguk dolgozták és alakították ki ennek a kereteit. Az atomerőmű tűzvédelmét ma külső vállalkozásként az Atomix Kft. keretében létesítményi tűzoltóságként látják el. A hagyományos tűzoltási, műszaki mentési és tűzvédelmi feladatokon túl sokrétű munkát végeznek, például sürgősségi betegellátást biztosítanak. Különlegesség, hogy a tűzoltóság mentőszolgálatot működtet, ahol mindig ügyel mentőorvos, de a szakszemélyzetet az Atomix tűzoltósága biztosítja, tudtuk meg Bőhm Pétertől, aki azt is elmondta, hogy az állomány minden tagja képes az újraélesztésre. Használják az alpintechnikát mélyből és magasból mentésre, képesek feszültség alatt oltani. Képzési rendszerük egyedülálló, illetve több olyan fejlesztésük van, amelyet más tűzoltóságok is hasznosítanak. Ok alkalmazták a tűzoltóságok között először a minőségirányítást, a teljesítményértékelést.

A minőségirányítási rendszernek köszönhető, hogy minden átlátható, mindenki tudja a feladatát, a határidőket, vázolta a parancsnok. A

teljesítményértékelést hasonló elvek mentén dolgozták ki. Ahogy Bőhm Péter fogalmaz, a tűzoltók munkáját lehet szubjektiven minősíteni, de az nem viszi előre az ügyeket. Ezért szükség volt egy objektív rendszerre, amelynek lényege, hogy a tűzoltók felkészültségét mérik. Rendszeres az egészségi vizsgálat, a fizikai állapotfelmérés és az elméleti vizsga.

Az úgynevezett vonulós tűzoltóknál 1990 óta alapfeltétel a felvételnél az érettségi, de egyre több a diplomás az újonnan csatlakozók között. Szolgálatparancsnok csak két felsőfokú - egy állami és egy szakmai - végzettséggel lehet valaki, a vezetőknek viszont ezen túl minőségügyi szakmérnöki diplomája is van. A parancsnok egyébként azt is elárulta, hogy valójában hivatásos tűzoltóságnak nevezné csapatát, mert szerinte nem az számít, honnan kapják a fizetésüket, hanem az, hogyan végzik a munkájukat. A parancsnok eredményeiket öszszegezve úgy fogalmazott, hogy szakmai szempontból büszkeséggel tölti el, hogy sikerült ezt a tűzoltóságot olyan minőségben megalkotni, amelyről nemcsak Magyarországon, de külföldön is elismeréssel szólnak.

Szintai László 1997-től dolgozik az atomerőmű tűzoltóságánál, ahova a karbantartásról pártolt át. Beosztott tűzoltóként kezdte, majd elvégezte a főiskolát és hat és fél éve szolgálatparancsnokká nevezték ki. Elmondta lapunknak, hogy kevés beavatkozás van náluk - amelyeket eddig hatékonyan megoldottak -, viszont a felkészülés, amit végeznek, sokrétű és példaértékű, csakúgy mint a sportolási lehetőségek, s a felszerelés minősége szintén kiemelkedő. A legveszélyesebb technológiákra tűzoltási-műszaki mentési tervek készülnek, azt gyakorolják, hogy minden helyzetre felkészüljenek. -vida-