Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-11-19 / 22. szám
Fotó: Paksi Hírnök archív 2010. november 19. 5 Paksi Hírnök Pályázatok: igények és lehetőségek Nem támaszkodhatunk csak a saját bevételeinkre, minél több állami, uniós pályázati forrást be kell vonni a város fejlesztésébe, illetve működtetésébe - mondja Barnabás István, aki tanácsnokként a pályázatokat felügyeli majd. Legyen a döntéshozók között egy felelőse a pályázatoknak, aki akár számon is kérhető: például, hogy minden lehetőséget megragad-e a város, hogy gyarapítsa külső bevételi forrásait. No meg nem utolsósorban azért, hogy a pályázatokat író, koordináló apparátus munkájához politikusi támogatást adjon, ha kell, lobbizzon, elősegítvén a megvalósulást. Ismerni kell a pályázati lehetőségeket és a városban felmerülő igényeket, ha e kettő találkozik, akkor hatékony a rendszer - ehhez is hozzájárulhat a tanácsnok munkája. A folyamatos pályázatfigyelést a polgármesteri hivatal két pályázati referense mellett agilis intézményvezetők is kézben tartják, utóbbiak szakterületüket érintő lehetőségeket kutatnak fel. Számos pályázat zárult az elmúlt években: példának okáért útfelújításokra nyert a város kisebb-nagyobb összegeket (a főutca felújításra közel 100 milliót), de nagy siker a képtár létrehozása és az egynapos sebészet beindítása is. Még ebben az évben várják a döntést az új szennyvíztisztító telep II. fordulós pályázata kapcsán (mintegy 1 milliárdos összegről van szó, amelynek 85 százalékát támogatásból fedeznék), egy komplex turisztikai pályázat I. fordulója esetében, amely magában foglalja a Deák ház múzeummá alakítását is. A cseresznyési erdei iskola felújításáról is decemberben születik döntés, de hamarosan kihirdetik a közvilágítás energiatakarékos korszerűsítését célzó pályázat nyerteseit is. Rövidesen indul a II. fordulója a hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását célzó pályázatnak: itt az 1,6 milliárdos beruházás 70 százalékára pályázik Paks és hat környező település. Amenynyiben az említett projektek sikerrel járnak, elégedettek lehetünk a pályázatokat illetően, mondja a tanácsnok. Ami csalódás, hogy nem szerepeltek sikerrel a lakótelepi központi park megújítását célzó kiíráson, ám újra pályáznak majd. Már folyamatban van a Deák utcai partfal stabilizálása, amelyhez közel 300 milliós támogatáshoz jutottak, és ugyancsak dolgoznak a szakemberek azon, hogy Lussonium felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára: a hároméves programhoz 270 ezer eurót nyertek. íme néhány a nagyobb projektek közül, a sor azonban korántsem teljes. A város néhány éve azért döntött a kötvénykibocsátás mellett, hogy ebből biztosítsák a pályázatokhoz szükséges önerőt. Az öszszeg nagy része még megvan, ám amint pozitív döntés születik a folyamatban lévő pályázatokat illetően, szükség lesz rá, taglalja, hozzátéve: így a költségvetésben fejlesztésre rendelkezésre álló összeget egyéb beruházásokra fordíthatják. Ami a jövőt illeti: folytatni szeretnék a főutca-rekonstrukciót és nem tettek le arról sem, hogy pályázati forrást találjanak a gyógyfürdő megépítéséhez.-préházi-Markáns köztéri alkotást terveznek a Táncsics parkba Paks új jelképévé válhat az az alkotás, amelynek felállítását a Táncsics parkban tervezik. Az Ősök és utódok elnevezésű „tornyok” terveit a képzőművészeti lektorátus is véleményezi. Meghívásos tervpályázaton készíttetett néhány vázlattervet tavasszal az önkormányzat a Táncsics park és környezetének fejlesztésére. Olyan képzőművészeti alkotás elkészítése is szerepelt a kiírásban, amelynek megvalósításával közelebb hozható az emberekhez a park, és a város számára is új szimbolikus tartalmat jelenthet. A három beérkezett vázlatterv egyikéből a Mohácsi Sándor építész és Gergely Antal tájépítész által készített „Ősök és utódok” -f elnevezésű alkotástervet találta megváló- % sításra érdemesnek a város vezetése. A pé-1 esi tervezőpáros nevéhez fűződik egyebek | mellett a budapesti Kossuth tér és Pécs1" központjának átalakítása. - Paksra megálmodott építményük valahol az építészet, a tájépítészet és a művészet határmezsgyéjén helyezhető el, szellemi tartalmat is felmutatva, szimbolizálva Paks kétarcúságát, a régi és az új városrész összefonódását, akár látogató Pakson - tudtuk meg Horváth András főépítésztől. Az alkotástervről a Képző- és Iparművészeti Lektorátus véleményét is megkérte a város. A korábban hatóságként működő szervezet ma már tanácsadóként ad szakértői állásfoglalást a megrendelő önkormányzatoknak a köztérre tervezett művek minősitéséről és véleményezi a helyszínkiválasztást is. A leginkább tornyokhoz hasonlítható, fából és üvegből elképzelt mű felállítását a Táncsics park északi sarkába tervezi az önkormányzat, elindítva ezzel a jelenleg kihasználatlan, funkció nélküli terület fejlesztését a város szívében, mondta el Hajdú János. Paks polgármestere hangsúlyozta: hagyomány már a városban, hogy az ilyen döntések előtt kikérik a lakosság véleményét is, ez most is így történik majd. Ezt követően a mű megvalósításáról a képviselő-testület határoz, és indulhat a tervezés. A folyamat több hónapig is eltarthat, így ha a „tornyok” felállításáról döntés születik, hozzávetőleg egy év múlva csodálhatjuk meg Paks legújabb köztéri díszét a Táncsics parkban. Dallos Szilvia Az alkotás tervezett helyszíne egy olyan új jelként a város szívében, amire az emberek felfigyelnek és amin elgondolkodnak, de mindenképpen emlékezetes marad mindenki számára, akár helyben él,
