Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-11-05 / 21. szám

2010. november 5. 7 Paksi Hírnök (Folytatás a 6. oldalról) A tavalyi eredmény komoly javulást mutatott a korábbi idő­szakhoz képest. — Folyosói pletykák szerint csúszhat a mostanság minden itt élőt foglalkoztató erőmübő­­vítés. Marad az első kapavágás 2015 körüli időpontja?- A folyosó mindig mindent mond és jellemzője, hogy álta­lában negatív. Egy atomerőmű bővítése nem egyszerű kérdés. Megfogalmaztuk, hogy milyen rendkívül szerteágazó feladato­kat kell megoldani ahhoz, hogy megvalósuljon. Példának oká­ért hogyan tudjuk elérni, hogy a hazai vállalkozók a lehető legfelkészültebbek legyenek, mire elkezdődik a beruházás. De nem fejleszthet csak azért, mert abban bízik, hogy 2015- ben feladatot kap, s ma még nem tudhatjuk, ki lesz a tender­­kiírás nyertes kivitelezője. Vagy egy másik kihívás: meg kell oldani a finanszírozást, mi­közben gazdasági válság van. Tudjuk, hogy meg lehet, de ezt is ki kell dolgoznunk. Ha vala­ki meglátja ennek a feladatnak a nagyságát, akkor előjön a szkepticizmus és ez táplálhatja a folyosói pletykát. A Lévai­projekt halad, a saját maga által felállított ütemtervhez képest pár hónapos csúszással, de ez nem jelenti azt, hogy a kitűzött cél nem teljesíthető. — Nem volt olyan jelöltállító szervezet az önkormányzati vá­lasztáson, aki ne hangoztatta volna a helyi vállalkozók hely­zetbe hozását az erőműépítés kapcsán, de tulajdonképpen miképp is lehet ezt elérni?- A leendő tender egyik po­tenciális szállítója, a francia Areva idén szervezett egy kon­ferenciát. Ide meghívta azokat a vállalkozókat is, akik egyálta­lán szóba jöhetnek mint erőmű­építők. Külön-külön elbeszél­gettek ezekkel a cégekkel, sze­mélyes kapcsolatok alakultak ki. Ehhez hasonlóan a többi le­hetséges szállító is megkezdi ezt a kapcsolatfelvételt, amihez mi segítséget nyújtunk, s meg­adjuk az érintett cégek jegyzé­két. A Lévai-projekt egyik munkacsoportja foglalkozik a vállalkozások feltérképezésé­vel, és még sok egyéb mással. Mivel az erőműépítésnél, mű­ködtetésnél döntően férfiakra van szükség, a várossal megin­dult egy egyeztetés, miképp le­hetne olyan üzemet idetelepíte­ni, ami a nőknek is munkahe­lyet teremt. Ugyancsak fontos feladat a megfelelő infrastruk­túra kialakítása, hiszen több ezer építő állomásozik majd ideiglenesen a térségben: az egészségügyi szolgáltatást helyben kell biztosítani, a bolt­hálózat is fel kell készüljön rá, az emberek szórakozási igé­nyét is ki kell elégíteni, s ma már nem elég - ahogy mi hív­tuk - egy Pufajkás. (Az egyko­ri Márvány, ami Magyarország legnagyobb kocsmája volt.) Hogyan tudjuk mindezt segíte­ni? Például a területfejlesztési alapítványon keresztül, amely pályázati önrészhez nyújt segít­séget, s ezáltal az összeg több­szöröse vándorol a térségbe gazdaságélénkítő beruházások nyomán.- A bővítés előkészületei te­hát folynak, ugyanakkor az üzemidő-hosszabbítás az enge­délykérelem benyújtása előtti utolsó munkafázisához érke­zett, ami mögött sok év munká­ja van. Furcsa belegondolni, ha nem lenne, 2012-ben leállna az 1-es blokk...- Az üzemanyagot már nem úgy szereznénk be, nem ven­nénk fel fiatalokat, a szerződé­seket sem úgy kötnénk. Vonul­nának ki a vállalkozók, költöz­nének el az emberek, lemenné­nek az ingatlanárak. Ehhez ké­pest Paks egy oázis, még a gaz­dasági világválság közepette is. Ha pedig megindul a beruhá­zás, újabb lendületet kaphat a térség, amely hosszú távra biz­tonságos jövőt jelent. Dávid Ildikó Megkezdte működését a biogáz üzem Trágyából és mezőgazdasági hulladékból állít elő villamos energiát a Mil-Power Bio­energetikai Kft. napokban át­adott biogáz üzeme a Puszta­­hencséhez tartozó Földes­pusztán. Az első kapavágásra tavasszal került sor, de az üzem létesítésé­nek gondolata már jóval koráb­ban, 2008-ban felmerült. Az alapanyag adott volt, hiszen a Milkmen Kft. telepén majdnem másfél ezer szarvasmarhát tarta­nak, s évente 31 ezer tonna híg és almos trágya keletkezik. Ezt, illetve mezőgazdasági, élelmi­­szeripari hulladékot dolgoznak majd fel az új erőműben. A tete­mes költségvetésű beruházáshoz az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP keretéből nyertek el 496 millió forintot, de támoga- J tást kaptak a Duna-Mecsek Te- | rületfejlesztési Alapítványtól is. I Az atomerőmű által létrehozott -•O és finanszírozott szervezet önerő £ kiegészítésre és munkahelyte­remtésre 44 millió forintot bizto­sított, így járulván hozzá az 1,1 milliárd forintos projekthez. A földespusztai zölderőműben osztrák technológiát alkalmaz­nak, de magyar vállalkozások - köztük paksi alvállalkozóként a PAVILL Kft. - dolgoztak az üzem építésén, Koncz Gyula ügyvezető szavai szerint kiváló minőségben. Az év elején kezdődött építke­zés első lépéseként egy negy­ven méter átmérőjű betonme­dencét építettek, ebbe került az úgynevezett fermentor, azaz erjesztőtank, ahol a trágyából biológiai lebomlás során gáz képződik. A fermentor felfütése a múlt héten elkezdődött, nagy­jából egy hónapra van szükség a megfelelő hőmérséklet eléré­séhez. Amint azt a beruházó Mil-Power Kft. ügyvezetője el­mondta: november közepére már elegendő mennyiségű bio­gáz áll rendelkezésükre, bein­díthatják a gázmotort, amely a villamos energiát termeli. Évente több mint hét gigawatt­­nyi energia előállítását tervezik, ez 2000-2200 háztartás ellátá­sára alkalmas, húzta alá az ügy­vezető. Azt is elmondta, hogy megegyeztek a szekszárdi Tolnatej Zrt.-vel, ahonnan évi 6-7 ezer tonna tejzsíriszapot vesznek át alapanyagként. A ké­sőbbiekben cukorcirok feldol­gozását is tervezik. Az avató ünnepségen a tulaj­donosok társaságában Kovács Pál energetikai ügyekért felelős helyettes államtitkár (a paksi atomerőmű egykori munkatár­sa) és Tóth Ferenc országgyűlé­si képviselő vágta el a nemzeti színű szalagot. Tóth Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a földes­­pusztai biogáz üzem azzal, hogy az atomerőmű „árnyékában” épült meg, jelzi, hogy a megúju­ló energia és az atomenergia jól megfér egymás mellett. -vt-

Next

/
Thumbnails
Contents