Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-10-08 / 19. szám

Fotó: Szaffenauer Ferenc 2010. október 8. 13 Paksi Hírnök Szövetkezeti csárdák Pakson „Kóstolja meg halászlé-különle­gességünket Dunakömlődön! Zárt edényben elvitelre is ki­szolgáljuk. Kitűnő birkaételek Pakson!” - hirdette a Paksi Fo­gyasztási Szövetkezet egykori reklám-képeslapja, amelyik a paksi Birkacsárda, a Duna­­kömlődi Halászcsárda és az áfész új kisáruházának hírveré­sét kívánta biztosítani. A lap tér­képének segítségével pedig a városban először járó turisták is könnyedén megtalálhatták eze­ket a létesítményeket. A képeslap a Cartographia Vállalat és a Paksi Áfész közös kiadványa volt, 1971-ben ké­szült Jancsek László tervei alap­ján, tízezer példányban. A különféle hitel-, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek már a XIX. század végén meg­jelentek Magyarországon, közü­lük a legismertebb, a Hangya 1919-ben alakult meg Pakson, s a háború végére már több üzlet­tel is rendelkezett városunkban. 1945 után a háborús vesztesége­ket gyorsan kiheverő Hangya Szövetkezetek mellett párhuza­mosan alakultak meg az első földműves szövetkezetek (váro­sunkban 1947-ben), amelyek a földreform után az újonnan földhöz juttatottak szövetkeze­teiként jöttek létre. Miután a politikai hatalom a Magyar Dolgozók Pártja kezé­be került, hamarosan az is nyil­vánvalóvá vált, hogy a „reakci­ós, kisgazda” Hangya Szövet­lyi földműves szövetkezet (fmsz) és a Hangya egyesülé­sét, s alakult meg a Paksi Fo­gyasztási Szövetkezet, amely­nek az államosítás után kerül­tek tulajdonába a paksi kocs­mák, s a vegyeskereskedések zöme. (A szatócsboltok kisebb hányada s a szaküzletek tulaj­donjoga a Tolna megyei Nép­bolt Vállalaté lett.) A Birkacsárda (a Dózsa György út 31. számú ház) he­lyén 1867-től működött a Freund (a monográfia szerint a Freindl) család szeszfőzdéje, Freund-kocsma az államosítás után a szövetkezet tulajdonába került, Hauszmann János vezet­te, s ha nem is elsősorban az ét­terme miatt látogatták sokan, de igény esetén főztek is a vendé­geknek. A szövetkezet az 1960- as évek elején (ekkor már Álta­lános Értékesítési és Fogyasztá­si Szövetkezet, vagy ahogy a köznyelv nevezte, az áfész ne­vet viselte), Pakson is korszerű­­síttette az egykori kocsmákat, és presszókká, éttermekké alakít­tatta át. A hajdani Freund-ház utcaffontját egységesítették, a kocsma söntése presszóvá ala­kult, itt nyaranta még fagyit is árultak. Mellette (az egykori la­kóépületben) nyílt meg Brenner Márton vezetésével az új Birka­­csárda-étterem, amely délben közétkeztetéssel is foglalkozott (az ebédet el is lehetett vinni), esténként pedig zenés vendég­lőként volt népszerű szórakozó­hely. 1982-ig üzemelt, ekkor a szövetkezet az újonnan épített Sánc éttermének megnyitásával egyidejűleg a Birkacsárdát be­zárta. Bár a presszó részben napjainkban is működik egy gyorsbüfé, a hajdani vendéglő helységeiben az áfész mezőgaz­dasági boltja található. (A folytatást keressék a követ­kező lapszámban, amelyben ,,Maradék Jóskáról" is olvas­hatnak majd.) Kernné Magda Irén / KÖMLÖD \ Malom FOGVASmSI SZOVnKHÉT PAKS Hangversennyel ünnepelte a Zene Világnapját a Pro Artis Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény az evangélikus temp­lomban. A világszerte ünnepelt évfordulót koncerttel teszik em­lékezetessé Pakson is már évek óta. A művészeti iskola tanárai­nak programjára várták a kikap­csolódni vágyókat. Az idei ze­­ncünnep különlegességeként az intézmény muzsikus tanáraiból alakult kamarakórus előadása is színesítette a rendezvényt, ame­lyen európai zeneszerzők alkotá­sai és kuriózumként egy kubai zeneszerző műve csendültek fel. Legközelebb decemberben hall­hatják a zenekedvelők az iskola tanárainak koncertjét: adventi hangversenyükkel a karácsony­­várást teszik hangulatosabbá. kezetekre a beolvasztás vár. Pakson az 1949. február 1-jei közgyűlésen mondták ki a he-1870-ben aztán kocsmát is nyi­tottak, ahol a saját főzésű pálin­ka mellett bort is mértek. A

Next

/
Thumbnails
Contents