Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-09-10 / 17. szám
Paksi Hírnök 6 2010. szeptember 10. Miként válik közösségteremtővé egy település? Paks és Györköny volt a hazigazdaja a XV. Országos Főépítészi Konferenciának, amit még az augusztus végi napfény kísért. Mintegy 180 szakember érkezett a már megújult arcát mutató Erzsébet Szálló falai közé, hogy megvitassák a szakmát leginkább érintő kérdéseket, és hogy együtt gondolkodjanak arról: miként is válik élhetővé, közösségteremtővé egy település. A háromnapos tanácskozás első állomásán, Györkönyben arról folytattak a jövőépítés kapcsán többek között „pár- BESZÉD”-et (ahogy azt a programban feltüntették), hogy vajon szükség lesz-e a falusi környezetre és valójában miért... Másnap az Erzsébet Szállóban Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének előadása nyitotta meg a konferenciát, ahol szociológus, építész, számos szakmai szervezet és minisztérium képviselője szólalt fel. Mivel a mondás szerint csak az a táj válik igazi úti élménnyé, amit te magad bejársz, a konferencia résztvevői nyakukba vették a várost, és egy belvárosi séta során ismerkedtek Pakssal, egy kicsit másként. Horváth András főépítész és Klenk Csaba építész vezetésével járták be a várost, s őriztek meg emlékükben akár egy kedves kis utcát, amire az idegen szemével csodálkoztak rá. A séta a Paksi Képtárban ért véget, ami ugyancsak építészeti csemegének számít (még az Európai Unió kortárs építészeti díjára is jelölték), ahol a „Térépítés Európában” című kiállításon 66 európai térátalakítást követhettek nyomon. A tanácskozás utolsó napja is tartogatott meglepetéseket: a konferencia záró programjaként Lussoniumba kirándultak, ahol római ételek várták őket a szabadban és szakemberek kalauzolásával járták be az egykori római erőd helyszínét. A XV. Országos Főépítészi Konferencia résztvevői emléket is hagytak maguk után: a Jézus Szíve templom előtti parkban elültették a konferencia emlékfáját. Elismerés a város főépítészének A konferencián adták át az Év Főépítésze díjat, amelyre ebben az évben Paks város főépítészét, Horváth Andrást tartották a legérdemesebbnek. Ő az, aki állást foglal adott esetben apró-cseprőnek tűnő ügyekben - legyen az egy melléképület -, s szintén ő, aki a városképet tán örök időkre meghatározó építmények kapcsán is nevét adja a döntéshez és felvállalja ennek felelősségét. Aki már összefüggéseiben látja, milyen lesz, amikor megújul a történelmi belváros, vagy a lakótelepi központi park - amikor a hosszú évek előkészületei megelevenednek. A főépítész nem önmagát jeleníti meg a városban, hanem egy szemléletmódot próbál következetesen közvetíteni, miközben meg kell találnia a hangot az önkormányzattal, a lakosokkal és szakmaiságát sem tévesztheti szem elől. (Folytatás a 7. oldalon.) Szakmai konzultáció Pakson A Pedagógiai Szakszolgálatokra vonatkozó új rendelet, a finanszírozás lehetőségei. Egyebek mellett ezekről is szó volt azon a szakmai konzultációs napon, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szervezett egy sorozat részeként városunkban a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központtal együttműködve. Az új rendelet egyebek mellett meghatározza az iskola-pszichológiai ellátás kereteit, továbbá kimondja, hogy minden ötéves gyermeknél el kell végezni a logopédiai szűrést. Meghatározza a sajátos nevelési igény megállapitását vagy kizárását célzó szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálat eljárásrendjét. A vizsgálat egy központilag elkészített nyomtatványon kezdeményezhető, amelynek kitöltésében köteles segíteni az óvoda, iskola, és amely az eddigieknél részletesebb információkat tartalmaz a gyermekről. A szakszolgálatok finanszírozásáról, ezen belül a kistérségi feladatellátásról dr. Gergőné Babina Jusztina, á Marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetője tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a települési önkormányzatoknak törvényi kötelezettsége a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás biztosítása. Ha ezt kistérségi társulásban oldják meg, hozzá kell járulniuk a szolgáltatás fenntartásához, ugyanis figyelembe véve a finanszírozó feltételrendszerét, miszerint például a logopédiai ellátás legalább heti egy foglalkozást takarjon, vagy egy terápia legalább hat alkalomból álljon, a normatíva nem fedezi a szakszolgálat feladatellátását. A hozzájárulás mértékéről a törvény nem rendelkezik, ugyanakkor az optimális összeget nehéz meghatározni. A marcali intézmény ezt úgy oldja meg, hogy a normativ támogatás és a tényleges működési költség közötti különbséget osztják le a 0-18 éves korosztályra, amit aztán az ő létszámuk arányában vetítenek az önkormányzatokra. Tapasztalatuk szerint az így kialakult gyakorlat igazságos és egyértelmű finanszírozást tesz lehetővé. Kohl Gyöngyi Fotó: TelePaks Kistérségi Televízió
