Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-22 / 2. szám
Paksi Hírnök 8 2010. január 22. Helycsere az Atomerőmű lap élén Főszerkesztő-helyettesből első számú vezetővé lépett elő Lovászi Zoltánná az Atomerőmű újságnál. Elődje, Beregnyei Miklós tíz év után vált meg posztjától. Az újságtól azonban nem: helyet cseréltek Annával, január elsejétől főszerkesztő-helyettesként dolgozik az üzemi lapnál. Emellett a tervezett atomenergetikai múzeum létrehozásán dolgozik. Az Atomerőmű című lappal húsz éve, az írással még előbb - Endre fia születése után - három évtizede került kapcsolatba Lovásziné Anna. Eleinte különféle pályázatokra küldött be írásokat, majd, amikor az Energetikai Szakközépiskolába került, az iskola évkönyveit szerkesztette. A statisztikai adatok közé rendre „becsempészte” az intézmény kiváló diákjainak portréját. Közülük igen emlékezetes számára Aszódi Attiláé, aki feleségével együtt végezte Pakson a főiskolát, amikor Anna „tollhegyre” tűzte. Kováts Balázs ösztönzésére egyre több iskolai eseményről tudósitott az Atomerőmű újságban, majd lehetőséget kapott a Paksi Hírnökben is a publikációra. Amikor az atomerőműbe került dolgozni, ez a szál erősödött, a szerkesztőbizottság stabil tagjává vált, majd néhány éve főszerkesztő-helyettes lett. Mellette az ipari biztonsági főosztályon dolgozott titkárnőként, és rendszeresen írt a Forró Drót című lapba, illetve tűzvédelmi szaklapokba. Az irás nemcsak kellemes élményeket, emlékezetes találkozásokat hozott számára, hanem elismeréseket - köztük az Urántollat - is. Annak ellenére, hogy erre senki sem kérte vagy biztatta, Anna úgy gondolta, gyakorlatban szerzett tudásához elméleti ismereteket is szerez: elvégzett egy újságíróképzést a MÚOSZ szervezésében. Tulajdonképpen ennek - illetve egy itt szerzett ismeretségnek - köszönhetően újra iskolapadba ült: a Dunaújvárosi Főiskola intézményi kommunikátor szakán a harmadik félévet gyűri, cikkünk születése idején éppen ennek vizsgaidőszakát. Amikor jelentkezett, még azt sem tudta, hogy megszűnik a főosztály, ahol egyébként nagyon jól érezte magát, azt meg kiváltképpen nem, hogy megbízzák a lap főszerkesztői teendőinek ellátásával. Az Atomerőmű újsággal kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban üzemi lap, de miután közel harmincötezer példányban jelenik meg és 22 településre jut el, regionális szerep is hárul rá. Új főszerkesztője az erőműben mind a lap megjelenése, hiszen ezeknek eddig is részese volt. Újdonságot legfeljebb az hoz, hogy ő főállásban végzi ezt a munkát, más feladatok nem hárulnak rá, így apró részletekig tudja kollégái munkáját segíteni. Az, hogy nő létére egy ilyen létesítmény üzemi lapja élén áll, nem jelent gondot számára, mindig szerette a műszaki dolgokat, érdekelték a technika rej-Beregnyei Miklós, a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemtörténésze a készülő új múzeummal kapcsolatban elárulta, hogy az atomenergetikai név nem végleges, mint ahogyan reményeik szerint a gyűjtőkör sem. Egyelőre üzemtörténeti gyűjteménynek hivják és az erőmű harminc kilométeres körzetét érinti, a terv azonban az, hogy a minisztérium engedélyével országosan összegyűjtik a hazai nukleáris ipar tárgyi emlékeit, dokumentumait. - Nagyon szép feladat - fogalmazott az üzemtörténész. Miként elmondta, a múzeum elkészültével végleges helyre kerülnek a már meglévő emlékek, és új lendületet kaphat a gyűjtés. Már most is vannak olyan darabok, amelyeket azért őriznek, hogy egyszer majd megmutassák a közönségnek. Beregnyei Miklós egyebek mellett az első számítógépet említette, ami a COCOM listát elkerülve 1985-ben jutott az erőmű birtokába nyugatról. A múzeumként funkcionáló látványraktár átépítése már folyik. Mittler István kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint még az idén szeretnék átadni. Üzemi területen lesz majd a Karbantartó Gyakorló Központ szomszédságában, ami azért praktikus, mert szeretnék az oktatásba is bevonni. dolgozók informálásán túl elsődleges feladatának azt tartja, hogy tényszerűen tudósítsa a térségben élőket az atomerőműben történtekről, az atomenergiával kapcsolatos hírekről. Mindemellett képet ad arról is, hogy milyen az élet hazánk egyetlen nukleáris erőműve térségében. Anna nem tervez lényeges változást, tetszik neki mind a szerkesztőségi munka, telmei. Hozzátette, nagyon büszke arra, hogy az atomerőmű munkavállalója és a családja is itt dolgozik. 1979-ben érkeztek Paksra, az atomerőmű azóta életük részévé vált. - Magaménak érzem az egész vállalatot, mindig tudatosítom az emberekben, hogy az országnak szüksége van az atomerőműre és az biztonságosan működik - emelte ki. -vt-Uj ügyvezető az ESZI alapítványnál Pályázatot hirdetett, majd új ügyvezetőt nevezett ki az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány élére a Mittler István által vezetett kuratórium. A döntés-előkészítő, végrehajtó, elemző pénzügyi-gazdasági szervezetet január elsejétől Horváthné Szűcs Marianna vezeti. Munkáját egy tapasztalt, jó gárda segíti az ügyvezető szervezetben, s elődje, Ronczyk Tibor is aktív tagja marad az ESZI-nek. Horváthné Szűcs Marianna számára sem az oktatási szféra, sem maga az intézmény nem jelent újdonságot. Pakson él, a kisvárosban az emberek ismerik egymást, szülőként már eddig is kapcsolatban állt az ESZI- vel, pedagógusként pedig huszonkét esztendőn át dolgozott Dunafóldváron, ahol a szakma számos oldalát megismerte, megtapasztalta. Az év elejétől új területet - a fenntartói oldalt - képviseli. Mint elmondta, kivételes körülmények vannak az iskolában, az alapító és fenntartó PA Zrt.-nek köszönhetően, amely az anyagi fedezetet biztosítja. Jó a tantestület, válogatott a tanulógárda, hiszen nagy az érdeklődés, idén kétszáznál többen írnak itt felvételit. Az ügyvezető kiemelte, hogy az iskola hírneve rendkívül jó. Feladata - mint elmondta - az alapítványi céloknak megfelelő működés biztosítása, az iskola és atomerőmű közötti kapcsolat ápolása, erősítése. Vida Tünde
