Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-06-18 / 12. szám

Paksi Hírnök 6 2010. június 18. Régi barátság születik újjá Lapunk megjelenésének idején tartják a vi­etnámi-magyar barátság emlékmű avató ünnepségét Pakson. Fusz György, Ferenczy Noémi-díjas képzőművész alko­tása az Erzsébet szálló mögött áll. Létrejöt­tében a Paksi Atomerőmű Zrt. is szerepet vállalt. Mittler István kommunikációs igazgató emlékeztetett rá, hogy 1950-ben vette fel Magyarország Vietnámmal a dip­lomáciai kapcsolatot. Ennek a 20. évfordu­lóján avatták Pakson a vietnámi-magyar barátság parkot. Az atomerőmű felújíttatta az Erzsébet szállót, ezzel együtt a környe­zetét is átalakította, a parkból a szállodát kiszolgáló parkoló lett. A Magyar-Vietnám Kapcsolatért Közhasznú Alapítvány elnö­ke, dr. Phan Bich Thien, aki szállodát üze­meltet Simontomyán, az atomerőmű veze­tésével találkozván vetette fel, hogy a meg­szűnt parkot pótolják valamilyen módon. Ez, illetve a vietnámi magyar kapcsolatok megélénkülése, Vietnám nukleáris fejlesz­tési tervei, amely részeként szeretnék át­venni a paksi tapasztalatokat és együttmű­ködni az oktatás, képzés terén, ösztönözte a paksi atomerőművet, hogy ne zárkózzon el a kezdeményezés elől, fogalmazott Mittler István. Dr. Phan Bich Thien megerősítette, az emlékmű csak részben kötődik a múlthoz, a jövőbeni jó kapcsolatok reményét is kife­jezi. Hozzáfűzte, a régi barátság újjászüle­tett, élénkül a kapcsolat a két ország kö­zött, amelynek újabb teret adhat az, hogy eredeti hazájában atomerőmű-építést ter­veznek. A parlamenti döntés - tette hozzá - még nem született meg. Az alapítvány el­nöke azt is elmondta, hogy a szobor ritka­ságszámba megy, a rendszerváltás óta ilyen tematikájú emlékművet nem állítot­tak, sőt a Ho Si Minh szobrok száma is csökken, tudomása szerint egy áll csak, Zalaegerszegen. Vietnámi-magyar barát­ság emlékmű viszont egyáltalán nincs. A paksi emlékművön a két ország szim­bólumai láthatóak. Ilyen Vietnám esetében a Dong Son bronzdob, amelyet a régésze­ti feltárások alapján körülbelül 600 évvel Krisztus születése előtt kezdtek készíteni. A bronz dobokat, amelyek kultikus tárgy­ként és hangszerként is szolgáltak, geo­metriai motívumokkal, mindennapi élet­ből vett képekkel, háborús jelenetekkel, és hajók, állatok, madarak képeivel díszítet­ték. A dob középpontjában mindig a Nap­­■I isten ábrázolása szerepel. Magyar szimbó­­“ lumként a mondavilágunkból vett arany­sO I szarvas motívum, illetve a faragott, vésett, a növényi ornamentikák kerültek az emlék­­“■ műre. Vida Tünde Jubileumot ünnepelt a fegyveres őrség Az atomerőmű fizikai védelmének egyik igen fontos eleme a fegyveres őrzés-véde­lem, ezen három szervezet is dolgozik. A „legöregebb” az atomerőmű fegyveres biztonsági őrsége, alapításának harminca­dik évfordulóját ünnepelte minap. A fegy­veres biztonsági őrségek minden olyan eszközzel, fegyverzettel és felszereléssel rendelkeznek, mint a rendőrség, a jogo­sultságaik is hasonlóak. Egy jelentős kü­lönbség azonban van: csak a védett objek­tumon belülre - esetünkben a paksi atom­erőműre - terjed a hatáskörük. Fegyveres biztonsági őrségeket az állam számára stratégiailag fontos objektumok védelmé­re hoznak létre, működésüket hatósági előírások szabályozzák. Az erőműben működő fegyveres bizton­sági őrség - és ezt minden ott dolgozó tud­ja - fontos szerepet játszik a nukleáris üzem működésében, hiszen, ha nincs fizi­kai biztonság, nincs nukleáris biztonság sem. Miként vezetőjük, Végh Csaba kifej­tette, fontos az erőnlét, az állóképesség munkájuk során, épp ezért van jelentősége a felmérésnek. A parancsnok attól nem tart, hogy kollégái nem felelnek meg a vizsgán, hiszen a képzés és önképzés nagy szerepet kap. Arról is beszélt, hogy válo­gatott csapattal dolgoznak, amelybe csak úgy, az utcáról senki sem kerülhet be. Az atomerőmű biztonsági szolgálata dolgozik az úgynevezett külső körön, és mintegy szűrőként funkcionál. Csak az ott megis­mert és bevált kollégákat veszik át. Az állomány tagjai között csupán egyetlen olyan van, aki három évtizede, alapításkor csatlakozott a csapathoz. Juhász István Csámpán született és nőtt fel, ahol maga az erőmű is működik. Első feladata a Paksra érkező üzemanyag biztosítása volt. Azóta nem csak uránt, hanem minisztereket, más magas rangú személyeket is kísért. Ma vál­tásparancsnokként dolgozik, s mint elárulta, büszke arra, hogy ilyen hosszú ideje ilyen felelősségteljes munkát végezhet. Ezt a munkát neki és minden kollégájának azzal köszönte meg az atomerőmű vezetése, hogy nekik ajándékozták a szolgálati fegyvere­ket. Természetesen előtte hatástalanították, díszdobozba foglalták a pisztolyokat. Az ünnepségen jutalmakat is adtak át, illetve Köllő Imre, a rendészeti osztály vezetője bemutatta azt a könyvet, ami a fegyveres biztonsági őrség harminc évének legfonto­sabb momentumait tálja az olvasó elé. -vt-

Next

/
Thumbnails
Contents