Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-05-21 / 10. szám
2010. május 21. 13 Paksi Hírnök Kiss Pál utóda üzletház Kiss Pál Utóda úzUtházu. Erzsrbrt sétatér as uszodával. gyes-, háztartási-, játék-, rövid- övezték. Belőlük kerültek ki az A képeslap egyik mozaikja a Szent István téren álló első paksi „áruházat”, vitéz Kiss Kálmán üzletét ábrázolja, amely a település legnagyobb s legkorszerűbb kereskedőháza volt a múlt század két világháború közti évtizedeiben, s még 1945 után is évtizedekig a paksi Népbolt Vállalat elsőszámú üzlete. Jelenleg üresen áll, bérlői sorra bezárni kényszerültek, a vállalkozások sorsa hűen példázza a hajdani városközpont pezsgő kereskedelmi életének feltartóztathatatlan megszűnését. A térnek ebben a sarokházában mindig nagyforgalmú boltok működtek, eleinte Flórián János kereskedő üzletei, majd tőle vásárolta meg Kiss Pál kereskedő, aki fiaival létrehozta a Kiss Pál Utóda üzletházat, melyet halála után fia, vitéz Kiss Kálmán a csendestársként közreműködő testvéreivel együtt működtetett. Az üzletház az 1930-as évek közepére Paks és környéke legnagyobb és leggazdagabb választékát nyújtó áruháza lett. Külső és belső berendezése, kínálata a fővárosi áruházak mintájára lett kialakítva: volt cipő-, divatáru- élelmiszer-csemege-, fűszer és ve-és kötöttáru, valamint üveg- és porcelán osztálya. A hajdani Flórián-ház több apró boltját egybenyittatta, egységes, központi bejáratú portállá alakíttatta, amelynek az utcára néző hatalmas üvegkirakatai meg tudták jeleníteni az üzlet gazdag, kitűnő minőségű és különlegességeket is tartalmazó árukínálatát. Fűszer- és vegyesáru-nagykereskedelemmel is foglalkoztak, a cég a paksi járáson kívüli községek kereskedőit is be tudta kapcsolni üzletfelei sorába. Ezt nemcsak széles körű kínálatának, hanem kitűnően képzett, szakmájukat hivatásként űző alkalmazottainak is köszönhette, akiknek udvariasságát legendák államosítás utáni paksi kereskedelem legnépszerűbb kereskedői, üzletvezetői, akiket az én korosztályom még ma is keresztnevük szerint ismer, emleget és hiányol. Csak a legismertebbek nevét hadd idézzem: Juliska néni (Tokaji Sándomé), Cuni néni (Herczeg Józsefiié), Szabó Sárika néni. Az üzlet kulturáltságát jól jellemezte az a tény is, hogy a Paks közeli és távoli települések kereskedői is Kiss Kálmánhoz küldték inasnak gyermekeiket, mert így látták biztosítottnak a legalaposabb szakmai felkészítésüket. Kiss Kálmán 1895. augusztus 2-án született Pakson régi kereskedőcsaládban, szülei Kiss Pál és Mauer Ida. Iskoláit a családi hagyományoknak megfelelően végezte: kereskedelmi érettségi vizsgát tett, majd belépett apja üzletébe, és 33 féle kereskedői tevékenységre jogosító szakmai vizsgát szerzett, még ásványolaj-forgalmi és fegyverkereskedői engedélye is volt. Hamarosan átvette a cég irányítását, s tevékeny szerepet vállalt a város társadalmi, egyházi és kereskedelmi életében. Elnöke volt az Evangélikus Ifjúsági Egyesületnek, a Paksi Kereskedelmi Csarnoknak, tagja a Vas Gereben Körnek, volt tűzoltó főparancsnok is. Részt vett az első világháborúban, érdemeiért kitüntették és vitézzé avatták. Miután mint tőkés nagykereskedőnek államosították, vagyis elvették az üzletét, még rövid ideig eladóként dolgozott a paksi Népbolt Vállalatnál, de hamarosan Pestre költözött, ott is halt meg. Forrás: Keresztény magyar közéleti almanach, Szerkesztette: Hortobágyi Jenő, Bp. 1940; Dr. Németh Imre- Dr. Koch József-Somogyi György: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1976; Kiss Miklós szóbeli közlései. A képeslap dr. Pesthy Endre tulajdona. Kernné Magda Irén A város emlékezete Akik átlapozzák ezt a kis kiadványt, bizonyosan meglepődnek majd, mondván: ezt az alkotást még nem is láttam - így indul a Jámbor Pál Társaság legújabb kötetének bevezetője. És valóban: ha az olvasó felüti a Paks köztéri szobrai és emlékei című könyvet, olyan kevéssé ismert épített örökségeket is felfedezhet, amik nincsenek a városi köztudatban vagy éppen nap mint nap elhaladunk mellettük - és átnézünk rajtuk. Járt-e már az olvasó a hősi halált halt második világháborús pilótáknak állított emlékműnél? Tudja, hol található Pakson Papachristos Andreas görög szobrász Niké istennőt ábrázoló szobra? Hol állt a vörös terror áldozatainak emlékére elhelyezett emléktábla? A válaszokat a Beregnyei Miklós szerkesztésében, Bencze Barnabás lektorálásával készült könyvben találja meg. A Paks köztéri szobrai és emlékei kötet kiadásának feltételeit a Paksi Atomerőmű Zrt. biztosította. A háromnyelvű képjegyzékkel és bevezetéssel, forrásjegyzékkel ellátott könyv egy-egy példányát díjtalanul átvehetik az érdeklődők a Pákolitz István Városi Könyvtárban és a művelődési központ könyvtárában, valamint június 4-én, a városi könyvtár melletti könyvárusítás alkalmával. -kg-
