Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-05-07 / 9. szám
Paksi Hírnök 4 2010. május 7. Kistérségi osztály Tizennégy település, sokrétű feladatellátás. Röviden így lehetne összefoglalni a kistérségi osztály munkáját, amely a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete. A kollektíva népesnek egyáltalán nem mondható, mindössze ketten dolgoznak az irodán. A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás 2004 nyarán alakult meg, majd 2005-ben a társulási törvény betűjét követve átalakult és megkezdte működését munkaszervezete: a kistérségi osztály. A társulás tizennégy településének közösen vállalt feladatai az egészségügyi, valamint oktatási-, szociális- és gyermekjóléti alapellátások kistérségi szintű ellátása, a mozgókönyvtári szolgáltatás, az állati hulladék kistérségi szintű tárolása és szállítása, a területfejlesztés, valamint a belső ellenőrzés. Utóbbi azt jelenti, hogy a hivatal két munkatársa szabályszerűségi-, pénzügyi- és rendszerellenőrzéseket végez a kistérséghez tartozó önkormányzatoknál, a hozzájuk tartozó, jellemzően oktatási, illetve szociális intézményeknél. A közoktatási feladatok szervezése és ellátása óvodai és általános iskolai intézményfenntartó társulások létrehozását és működtetését, a pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezését és ellátását foglalja magába, a szociális és gyermekjóléti alapellátásba az időskorúak ellátása, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a családsegítés, támogató szolgálat, gyermekjóléti szolgálat tartozik, az egészségügyi alapellátás pedig a központi orvosi ügyeleti ellátást foglalja magába. A társulás intézményt nem tart fenn, jellemzően finanszírozási feladatokat lát el. A társulás működtetésének előnye az önkormányzati közszolgáltatások, valamint a kistérségi szintű területfejlesztési feladatok hatékonyabb ellátása, a pénzügyi támogatások lehetősége. A költségvetési gazdálkodás tekintetében a társulások bevétele a tagok befizetéseiből, közszolgáltatási feladatok normatív támogatásából és pályázati pénzeszközökből áll. A társulás feladatainak és gazdálkodásának tükrében a kistérségi osztály munkatársainak dolga a fejlesztési és társulási tanács adminisztrációja, pályázatok megvalósítása, pályázati elszámolások készítése, közbeszerzések, beszerzések, jegyzőkönyvek, kistérségi ülés anyagának összeállítása, kapcsolattartás a tagtelepülésekkel, házipénztár kezelése, kistérségi programok koordinálása. A munkaszervezet különlegessége, hogy a Tolna megyében működő öt hasonló szervezet közül az egyetlen, amely nem önálló költségvetési szerv, hanem a polgármesteri hivatal égisze alatt működik. Ennek nagy előnye, hogy a feladatellátás során a különböző osztályoktól közvetlenül kapnak szakmai segítséget, ha szükséges, mondta el Vargáné Lengyel Csilla osztályvezető. A többcélú kistérségi társulás területfejlesztési feladatokat is ellát, ezen a területen jelenleg a Paks-Dunaföldvár Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenykedik, amely pályázatírással, tanácsadással segíti a településeket. Profiljából adódóan a kistérségi osztályon nincsen ügyfélfogadás, a tagtelepülések polgármestereivel, intézményvezetőivel jellemzően elektronikus úton, telefonon történik a kapcsolattartás, illetve a kistérségi tanács ülésein, amelyek rendszere az önkormányzati képviselő-testületéhez hasonló. Ha mégis igény van felkeresni az irodát, akkor az a paksi polgármesteri hivatal legfelső, harmadik emeletén keresendő. Az osztályvezető tréfásan úgy fogalmazott, egyszerűen csak hegylakóknak hívják magukat.-gyöngy-Stratégiát egyeztetett a kistérség A 2009-es zárszámadás és a pénzmaradvány megállapítása volt a legfontosabb téma a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás soros ülésén. Emellett tárgyalták a térség közművelődési stratégiáját, amely a Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. koordinálásában működő Közkincs Kerekasztal munkájának gyümölcse. A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás éves költségvetése körülbelül háromszázmillió forint, amelynek jelentős hányadát a települések biztosítják, a többi a vállalt feladatokra lehívható állami normatíva. A 2009. évi pénzmaradvány több mint harmincmillió forint, a társulás működése gazdasági értelemben stabil volt. A pénzmaradvány nagy valószínűséggel a tartalékokat fogja növelni, erről a következő ülésen döntenek a költségvetés módosításával, mondta el Hajdú János, a társulás elnöke. Az ülésen elfogadták a kistérségi közművelődési stratégiát. A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben részt vett az Oktatási és Kulturális Minisztérium kistérségi közkincs kerékasztalok létrehozására kiírt pályázatán. A pályázat sikeres volt, így novemberben megalakult a szervezet, amely munkájának koordinálását a Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. vállalta fel, majd 2008- tól pályázóként is folyamatosan biztosította a működés személyi, tárgyi feltételeit. A Paksi Kistérségi Közkincs Kerekasztal munkájának egyik fontos eleme volt a kistérségi közművelődési stratégia kidolgozása. Először felmérték a közművelődési lehetőségeket a településeken és egy adatbázist készítettek. Az ebben szereplő, illetve egyéb információk, tapasztalatok alapján készítették el az anyagot, amely egy élhető, virágzó kistérség fikciója. A közművelődés területén 2013-ig az együttműködést, a humán erőforrás fejlesztését, a tárgyi és anyagi feltételek megteremtését, a tartalmi tevékenység fejlesztését és az esélyegyenlőség biztosítását határozták meg stratégiai célként. Kohl Gyöngyi
