Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-04-16 / 8. szám
2010. április 16. 15 Paksi Hírnök Az első paksi benzinkút A Dózsa György út rekonstrukciója kapcsán a kivitelező - az építkezés kellemetlenségeit könnyítendő - néhány tájékoztató táblán kívánta megmutatni: a megszépülő városközpontért a lakosságnak megéri elviselni az átépítéssel járó kellemetlenségeket. Bár egy tévesen felhasznált képeslap is bekerült az illusztrációk közé: az Anna utca és a Süveges rév lejárójának torkolata a Deák Ferenc (régebben a Malom) utcából, s nem a Dózsa György útról nyílik, az ötlet és a szándék elismerésre méltó. „Ilyen volt, ilyen lesz” mutatják a fényképek, s az útfelbontást szemlélő járókelők már megpillanthatták a markológép nyomán előbukkanó, hullámívben lerakott, teljes épségben megmaradt régi, macskaköves utat, amelyet felszednek, s amint hallottam, megőrzik egy későbbi felhasználáshoz. A régi utcaképek láttán jutott eszembe, a hajdani Fő utcán (mert a paksiak csak így hívták, akkor is, amikor hivatalosan Horthy Miklós út volt a neve) állt az első paksi benzinkút is. Az üzemanyagtöltő állomások az 1920-as évek elején, a motorizáció és a közúti fuvarozás elterjedésével párhuzamosan jelentek meg a főutak mentén, s a paksi volt az egyetlen, ami az első világháború után Pest és Pécs között üzemelt. Bérlője Keck János kereskedő volt, akinek a lakóháza és vaskereskedése előtt állt, a Fő utca 33-ban. Maga a hely is biztosította a forgalmat: a kút az országos főútvonalak kereszteződésében állt, a Budapest-Pécs főút mentén, néhány méterre a Székesfehérvárra vivő Kereszt utcai útelágazástól. A fénykép bal sarkában jól látható a bolt előtt a kis kézi pumpás kút, a nagy tárcsájú mérőórával, s a bejárati ajtó reklámfeliratai jelzik, a vaskereskedés (amely a családi iratok szerint 1856- tól sikeresen működött) motorolaj-eladással is foglalkozik, s árukészletével is kiegészíti a töltőállomás „szolgáltatásait”. A Közlekedési Múzeum őriz egy korabeli plakátot, mely a kút eredeti bérlőjének, Keck Jánosnak nevével reklámozta a paksi benzinkutat. Keck János üzletét 1932- től unokaöccse, Pesthy Endre (akit az én korosztályom Bandi bácsinak hívott) örökölte és vezette. A tulajdonjog eredetileg a Magyar-Amerikai Petróleum Rt. birtokában volt, majd később a Shellé lett, utóbbi a működtetést eladta a paksi Krámer családnak. Pontos adatot nem sikerült szereznem, de úgy vélem, a kutat ekkor telepítették át az utca szemben lévő oldalára, a Gyimóthyék háza elé, a Fő utca 28-ba. Miután Krámerékat 1944-ben deportálták, az üzemeltetés jogát Pesthy Endre ismét megkapta, de a tulajdonos Shell rövid időn belül a vasútállomás mellé, az olajraktárakhoz telepíttette a kutat, így a kezelői jog is másé lett. Pesthy Endre kereskedő, villany- és rádiószerelő (Paks, 1909. szeptember 10.-2000. június 9. Szekszárd) boltja az államosítás után a Népbolt Vállalat vegyeskereskedése lett, a városban az üzletvezető neve után a Demetrovicsboltként ismerték. Bandi bácsi a ház udvari lakásában élt népes családjával együtt, egészen 1976-ig, amikor a Fő utca átépítésének kisajátításai miatt a házat lebontották, helyére a Dózsa György úti OTP irodának is helyt adó többlakásos emeletes ház épült fel. A korabeli képeslapok és a hajdani alkalmazottak tanúsága szerint a Szent István téren, Kiss Kálmán üzletháza előtt működött egy második benzinkút is, amit az üzlet férfi alkalmazottai kezeltek. Ez valószínűleg Kiss Kálmán cégeinek államosításáig üzemelt, feltehetően ez volt az a kút, amiről a monográfia mint az fmsz (hivatalosan a Paksi Földművesszövetkezet) üzemeltette kútról tesz említést, s valószínű, hogy a 6-os út építésének megkezdéséig működött Paks főterén. Ezután a város belterületén megszűntek a benzinkutak, csak a Budapest-Pécs főút mentén, a vasútállomásnál lévő, majd 1968-tól a 6-os úton, az akkori betontelep mellett megnyitott új paksi Afort (az Ásványolaj forgalmi Rt.) töltőállomás szolgált üzemanyaggal. Forrás: Koroncói Pesthy Endre Károly János: Élettörténetem. (Pesthy Endre visszaemlékezése életére, családja történetére, amit halála előtt idősebbik lánya, Fejes Józsefné Pesthy Klára jegyzett le és szerkesztett meg.) Kézirat. Paks, 2000. május-június; Dr. Németh Imre-Dr. Koch József - Somogyi György: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1976. Vatiné Bencze Anna szóbeli közlései, fényképei. Pesthy Endre memoárját, fényképeit a Szekszárdon élő unoka, dr. Pesthy Endre ügyvéd jóvoltából használhattam fel, amiért ezúton is köszönetét mondok. Kernné Magda Irén
