Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-04-16 / 8. szám

2010. április 16. 9 Paksi Hírnök (Folytatás a 8. oldalról) Fel kell használni a múltat, de nem szol­gai módon lemásolni. A zeneiskolánál a ré­gi védett épületet ugyanúgy fel kellett épí­tenünk, ám hamis lett volna egy pont olyan szárnnyal bővíteni, hiszen az sosem léte­zett - a hangulatát, arányrendszerét kellett tovább vinni az új épületbe. Természetesen a változás is jelen van mind az építészet­ben, mind a szabályozásban, a kor kívánal­maihoz igazodva. Például a Dózsa György úton egy kisvárosi jelleget kívánunk kiala­kítani azzal, hogy új építésű esetén egy­emeletes házakat engedélyezünk, ahol az alsó szintet valamilyen szolgáltató jelleg­gel töltik meg. Ez azonban nem zavaró ak­kor sem, ha egy földszintes mellé épül, ak­kor lenne disszonáns, ha több emelet ma­gasodna a régi fölé.- Milyennek látja Paksot építészeti szempontból?- Flárom dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik a történelmi belváros, ami Duna­­partjával és kis templom környéki utcáival engem Szentendrére emlékeztet. A lakóte­lep, kiváltképp ha sikerül pályázati forrást bevonni és megújul a központi park, ben­ne a művelődési központtal, akkor Ma­gyarország egyik legjobb társasházi öve­zetévé válhat. A harmadik dolog, ami min­denképp kiemelendő Pakson, hogy olyan irigylésreméltó épületei vannak, amelyek más hasonló nagyságrendű településre rit­kán vagy egyáltalán nem jellemzőek. Kel­lett egy kisvároson messze túlmutató szemlélet, ami olyan épületeket eredmé­nyezhetett, ami elindult a Bezerédj iskola új szárnyával, vagy a Kosár utcai társashá­zakkal, melyeket az ország legnevesebb építészei terveztek, és ma már egy olyan Ybl-díjas építész - Klenk Csaba - is a vá­roshoz köthető, aki ide tette le munkássá­gát, ami egy húszezres településen óriási dolog! Az is a tudatos városfejlesztés része, hogy az önkormányzat nem parcelláz telkeket, ami azt eredményezi, hogy a meglévő vá­rosszöveten belül invesztálnak az építke­zők. Pakson messze az országos átlag felett újítják fel a házakat, ha nem így lenne, ak­kor egy idő után a belváros lepusztulna, ami magával hozná lecsúszását is. Visszatérve a történelmi belvároshoz: remélem, ennek re­konstrukciója is egyszer elindulhat majd, a tervek már készen vannak. A főutcán jelen­leg zajló munkálatokhoz hasonlóan újraépí­tenénk a közterületet, a silány, toldozott-fol­­dozott útburkolat és járda, az elöregedett növényzet új köntöst kapna. A tapasztalatok szerint az ebbe fektetett pénz a magántőkét is megmozgatja, kisugárzik az egész kör­nyezetre: megújul a bolt, a kisvendéglő ki­teszi az asztalt - elkezdik használni a közte­reket. Számomra, pécsiként szokatlan Pak­son, hogy este hét után kiürülnek az utcák. Kíváncsian várom, hogy a Dózsa György út rekonstrukciója mit hoz magával, érvénye­sül-e az a szemlélet: ha a város befektetett, akkor az itt lévő szolgáltató is ad annyit ma­gára, hogy saját épületén folytatja az utca­kép megújhodását. — A városfejlesztés egyben közösségfej­lesztés is - vallja.- Nagyon tanulságos volt számomra a most elkészült Szabó Erzsébet utcai tömb­belső rekonstrukciója kapcsán tartott la­kossági fórum. Fontosnak tartottam az ott élők véleményét beépíteni a tervekbe, gondolván hogy ettől majd magukénak ér­zik, szívesebben használják és jobban is vigyáznak rá. Rég volt részem ilyen kiáb­rándító élményben, mint akkor. Ne legyen pad, mert a fiatalok ott hangoskodnak majd, ha valaki azt mondta, legyen itt meg itt bokor, akkor a másik biztosan lehurrog­ta - nem lehetett jót mondani, én pedig egyfolytában azon töprengtem, mit rontot­tunk el. Nem arra voltak kíváncsiak, mit akarunk, hanem évtizedes sérelmeket hánytorgattak fel. Most azonban, hogy el­készült a tömbbelső, sorra jönnek a telefo­nok, hogy köszönik szépen, szeretik és örülnek neki. A következő azonbán, ho­gyan használják majd, közösségi térré tud­­e válni. Ahhoz, hogy a településhez való kötődés több legyen, mint pusztán élettér, az is kell, hogy élmények kössenek hozzá: például egy hagyománnyá vált utcabál, vagy egy amatőr együttes, aki kiáll a köz­térre zenélni - az épített környezetet szel­lemi tartalommal az ott élők töltik meg. Az lenne igazán jó, ha a közösség fogal­mazna meg igényeket: itt van egy térrész­let, milyen jó lenne ide mondjuk egy petangpálya... Közösségteremtés - ez a városi lét kulcskérdése.- Nyáron Paks ad otthont - Györkönnyel karöltve - a főépítészek országos konfe­renciájának, ahol a települések jövőképét és a lakosok identitását középpontba állító kulturális alapú városfejlesztés stratégiája is terítékre kerül. Ez azonban már egy má­sik beszélgetés témája lehet majd... Dávid Ildikó A tervezett balneológiái központ látványterve (balra az uszoda, hátul a rendelőintézet)

Next

/
Thumbnails
Contents