Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-04-16 / 8. szám
2010. április 16. 9 Paksi Hírnök (Folytatás a 8. oldalról) Fel kell használni a múltat, de nem szolgai módon lemásolni. A zeneiskolánál a régi védett épületet ugyanúgy fel kellett építenünk, ám hamis lett volna egy pont olyan szárnnyal bővíteni, hiszen az sosem létezett - a hangulatát, arányrendszerét kellett tovább vinni az új épületbe. Természetesen a változás is jelen van mind az építészetben, mind a szabályozásban, a kor kívánalmaihoz igazodva. Például a Dózsa György úton egy kisvárosi jelleget kívánunk kialakítani azzal, hogy új építésű esetén egyemeletes házakat engedélyezünk, ahol az alsó szintet valamilyen szolgáltató jelleggel töltik meg. Ez azonban nem zavaró akkor sem, ha egy földszintes mellé épül, akkor lenne disszonáns, ha több emelet magasodna a régi fölé.- Milyennek látja Paksot építészeti szempontból?- Flárom dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik a történelmi belváros, ami Dunapartjával és kis templom környéki utcáival engem Szentendrére emlékeztet. A lakótelep, kiváltképp ha sikerül pályázati forrást bevonni és megújul a központi park, benne a művelődési központtal, akkor Magyarország egyik legjobb társasházi övezetévé válhat. A harmadik dolog, ami mindenképp kiemelendő Pakson, hogy olyan irigylésreméltó épületei vannak, amelyek más hasonló nagyságrendű településre ritkán vagy egyáltalán nem jellemzőek. Kellett egy kisvároson messze túlmutató szemlélet, ami olyan épületeket eredményezhetett, ami elindult a Bezerédj iskola új szárnyával, vagy a Kosár utcai társasházakkal, melyeket az ország legnevesebb építészei terveztek, és ma már egy olyan Ybl-díjas építész - Klenk Csaba - is a városhoz köthető, aki ide tette le munkásságát, ami egy húszezres településen óriási dolog! Az is a tudatos városfejlesztés része, hogy az önkormányzat nem parcelláz telkeket, ami azt eredményezi, hogy a meglévő városszöveten belül invesztálnak az építkezők. Pakson messze az országos átlag felett újítják fel a házakat, ha nem így lenne, akkor egy idő után a belváros lepusztulna, ami magával hozná lecsúszását is. Visszatérve a történelmi belvároshoz: remélem, ennek rekonstrukciója is egyszer elindulhat majd, a tervek már készen vannak. A főutcán jelenleg zajló munkálatokhoz hasonlóan újraépítenénk a közterületet, a silány, toldozott-foldozott útburkolat és járda, az elöregedett növényzet új köntöst kapna. A tapasztalatok szerint az ebbe fektetett pénz a magántőkét is megmozgatja, kisugárzik az egész környezetre: megújul a bolt, a kisvendéglő kiteszi az asztalt - elkezdik használni a köztereket. Számomra, pécsiként szokatlan Pakson, hogy este hét után kiürülnek az utcák. Kíváncsian várom, hogy a Dózsa György út rekonstrukciója mit hoz magával, érvényesül-e az a szemlélet: ha a város befektetett, akkor az itt lévő szolgáltató is ad annyit magára, hogy saját épületén folytatja az utcakép megújhodását. — A városfejlesztés egyben közösségfejlesztés is - vallja.- Nagyon tanulságos volt számomra a most elkészült Szabó Erzsébet utcai tömbbelső rekonstrukciója kapcsán tartott lakossági fórum. Fontosnak tartottam az ott élők véleményét beépíteni a tervekbe, gondolván hogy ettől majd magukénak érzik, szívesebben használják és jobban is vigyáznak rá. Rég volt részem ilyen kiábrándító élményben, mint akkor. Ne legyen pad, mert a fiatalok ott hangoskodnak majd, ha valaki azt mondta, legyen itt meg itt bokor, akkor a másik biztosan lehurrogta - nem lehetett jót mondani, én pedig egyfolytában azon töprengtem, mit rontottunk el. Nem arra voltak kíváncsiak, mit akarunk, hanem évtizedes sérelmeket hánytorgattak fel. Most azonban, hogy elkészült a tömbbelső, sorra jönnek a telefonok, hogy köszönik szépen, szeretik és örülnek neki. A következő azonbán, hogyan használják majd, közösségi térré tude válni. Ahhoz, hogy a településhez való kötődés több legyen, mint pusztán élettér, az is kell, hogy élmények kössenek hozzá: például egy hagyománnyá vált utcabál, vagy egy amatőr együttes, aki kiáll a köztérre zenélni - az épített környezetet szellemi tartalommal az ott élők töltik meg. Az lenne igazán jó, ha a közösség fogalmazna meg igényeket: itt van egy térrészlet, milyen jó lenne ide mondjuk egy petangpálya... Közösségteremtés - ez a városi lét kulcskérdése.- Nyáron Paks ad otthont - Györkönnyel karöltve - a főépítészek országos konferenciájának, ahol a települések jövőképét és a lakosok identitását középpontba állító kulturális alapú városfejlesztés stratégiája is terítékre kerül. Ez azonban már egy másik beszélgetés témája lehet majd... Dávid Ildikó A tervezett balneológiái központ látványterve (balra az uszoda, hátul a rendelőintézet)
