Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-04-16 / 8. szám
2010. április 16. 7 Paksi Hírnök (Folytatás a 6. oldalról) Azt, hogy 2010-ben az állami normatív támogatás milyen mértékben fedezi az egyes ágazatok kiadásait és az állami támogatás, valamint a saját bevétel mellett milyen mértékű önkormányzati hozzájárulást kell biztosítani az intézmények működéséhez önkormányzati saját forrásokból, azt a mellékelt táblázat mutatja. Szintén a 2009. évi költségvetési törvény év végi módosításával megszűnt a központi költségvetést terhelő, a jövedelemdifferenciálódás-mérséklés 2009. évi elszámolásából adódó visszafizetési kötelezettség 2010-ben. Majd egy évvel később, 2011-ben lesz lehetősége az önkormányzatnak a 2009. évi elszámolás alapján hozzájutni ehhez a forráshoz. Igaz, a mértékét 25%-ról 35%-ra emelték. Ez az egy tétel 170 millió forint állami forrás kiesést jelent az előző évhez képest. Mindezek ellenére Paks Város Önkormányzatának költségvetési főösszege 10.366.779 ezer Ft. Ez több mint 1,5 milliárd forinttal haladja meg az előző évi főösszeget. Amíg 2009-ben 1,2 milliárd pénzmaradvány igénybevételével számolt az önkormányzat, addig 2010-ben ez az összeg 2,7 milliárd forint. Ennek egy része a 2007-ben kibocsátott kötvényforrásból, másik része pedig a helyi adóbevételekből befektetett betétállomány. Paks Város Önkormányzatának legjelentősebb bevételi forrása továbbra is a helyi adóbevétel, ami a teljes bevételi főösszeg 43%-át teszi ki. Ebben az évben sem új adónem bevezetésére, sem a lakosságot érintő adóemelésre nem került sor. A helyi iparűzési adót érintő adóztatási feladatok az állami adóhatósághoz kerültek, ennek következtében az eljárási szabályok jelentősen megváltoztak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a város szempontjából legjelentősebb bevételhez nem március 15-ig, hanem csak 30 nappal később jut hozzá az önkormányzat. 2010-ben ez az időbeni csúszás még nem okoz a gazdálkodásban likviditási problémákat. Hitelfelvételt nem tervezett az önkormányzat 2010-ben sem. A kiadások 59%-a az önkormányzat kötelező feladataira megy el, 41% az önként vállalt feladatok tervezett költsége. Az önként vállalt feladatok között szerepel például a járóbeteg-szakellátás, közgyűjteményi és közművelődési feladatok ellátása, középiskolai és művészeti oktatás, a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ által ellátott feladatok, a városgazdálkodási feladatok jelentős része (pl. parkfenntartás, szelektív hulladékgyűjtés, strandszolgáltatás, közhasznú és közcélú foglalkoztatás stb.), a lakosságnak, társasházaknak, egyesületeknek és alapítványoknak nyújtott működési és felhalmozási célú támogatások, valamint a beruházások jelentős része. Az intézményhálózatban, a feladatok ellátásának módjában semmilyen változtatással nem számoltunk a költségvetés összeállításakor. A költségvetés kiadásainak 32%-a az intézményekben jelentkezik. A fennmaradó 68% a polgánnesteri hivatal és a két kisebbségi önkormányzat kiadásainak tervezett összege. Fontos azonban megemlítenem, hogy az összes beruházási, felújítási kiadás tervezett költsége még akkor is, ha az valamelyik intézményben valósul meg, a hivatal költségvetésében jelentkezik. Fontos továbbá az is, hogy a polgármesteri hivatal összes kiadásának 30%-a tartalék előirányzat. A városüzemeltetés 1,1 milliárd forintjába kerül az önkormányzatnak 2010-ben. Mindenki számára természetes, hogy folyik a csapból a víz, hogy elviszik a szemetet, hogy este bekapcsolják a közvilágítást, a parkok rendezettek stb. Mindez azonban nincs ingyen. A városüzemeltetési feladatok jelentős részét a DC Dunakom Kft. és a Paksi Vízmű Kft. látja el már évek óta a városban. 2010-ben az önkormányzat sikeres pályázatot nyújtott be egy fő településőr foglalkoztatására, aki március 1-jén munkába is állt és december 31-ig tevékenykedik egyelőre. Az egyesületek, alapítványok és az egyházak támogatására évek óta 300 millió forint feletti összeget költ az önkormányzat. Ennek jelentős része közművelődésre és sportra fordítódik. Sajnos a lakosság egy részét sarkalatosán érintő kiadási tétel a költségvetésben a segélyezésre rendelkezésre álló keret. A szociális gondoskodás 2010. évi tervezett előirányzata közel 300 millió forintot tesz ki. A jogcímekben nincs változás. 2009-ben indította el a kormány az „Út a munkához” programot, aminek a fő célja a szociális segélyezés feltételrendszerének átalakítása, a rendszeres szociális segélyen lévő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzése és foglalkoztathatóságának javítása. Paks Város Önkormányzata már 2009-ben is élt a foglalkoztatás lehetőségével és 2010-ben is folytatja a foglalkoztatást. A polgármesteri hivatal kiadásai között szerepelnek a beruházási és felújítási munkák. Az erre tervezett több mint kétmilliárd forint a hivatali kiadások között 30%-ot, a teljes városi költségvetésben 20%-ot képvisel. Csak a legnagyobb költségvetési kiadással járó munkákat említeném meg, mert az összes munka felsorolása nagyon hosszú lenne. Ezek közé tartozik az Árok utca és páli zsilip belvizmentesítő szivattyúállásának kialakítása, a Dózsa György út-Táncsics Mihály utcai körforgalmi csomópont és a Kereszt utca közötti szakaszának átépítése, a Kurcz György utca út- és közmű-rekonstrukciója, a közvilágítás korszerűsítése, a Szabó Erzsébet utca és az Újtemplom utca közötti tömbbelső rehabilitációja, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola vizesblokkjának felújítása, a fízio- és balneoterápia terveinek elkészítése, valamint a térségi hulladéklerakó építésének előkészítése. Jelentős forrást biztosított a képviselő-testület a panel- és a hagyományos épületek energiatakarékos felújítására is. Jelenleg hét olyan program fut, amelyhez európai uniós támogatást vesz igénybe az önkormányzat. Ebből hat beruházási jellegű projekt. A kétmilliárd forintnyi tartalék előirányzatból 1,8 milliárd beruházási és felújítási célok forrásául szolgál. A Paksot is jelentősen érintő forráselvonás ellenére egy biztos lábakon álló, stabil költségvetést sikerült 2010-re összeállítani, amit a képviselő-testület március 10-i ülésén egyhangúlag fogadott el. Szántóné dr. Novák Eszter
