Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-04-02 / 7. szám

2010. április 2. 11 Paksi Hírnök Horváth Zsolt (Magyar Szocialista Párt) Tóth Ferenc (FIDESZ - KDNP) Horváth Zsolt vagyok, 47 éves, nős, két gyermek édesapja. A Kilián György Repülő-Műszaki Főiskola vadászrepülőgép-ve­zető szakán folytattam tanulmá­nyaimat, ahol 1984-ben avattak hivatásos tisztté. 1985-ben orosz nyelv és irodalom tanári diplomát is szereztem. 1985— 1996 között a Magyar Honvéd­ségnél vadászrepülőgép-vezető­ként teljesítettem szolgálatot. 1996 szeptemberétől mérnök­tanárként a dunaföldvári Ma­gyar László Gimnázium és Szakiskolában dolgozom. 1998- ban, 2002-ben és 2006-ban Dunaföldváron a helyhatósági választásokon önkormányzati képviselőnek választottak. Vá­lasztott megyei önkormányzati képviselőként a gazdasági és a mezőgazdasági bizottságokban tevékenykedem. A magyar gazdaság csak ak­kor fejlődhet, ha a munkahely­­teremtés érdekében kettős súly­pontja lesz. Egyfelől a legmo­dernebb iparágak, az innováció, a tudásipar középpontjává kell tennünk az országot, amely ide­­vonzza a külföldi tőkét, jó mun­kahelyeket teremt. Paks és tér­sége számára ez a lehetőség adott. Elvi döntés született az atomerőmű bővítéséről, amely összességében mintegy 2.200 milliárd forintos beruházást je­lent. Biztosítjuk, hogy a paksi atomerőmű tartós állami tulaj­donban maradjon. A beruházás, majd az üzemelés során a be­szállítók 30-40 százalékának a hazai vállalkozások köréből kell kikerülnie. Másfelől a gazdaságban az egyelőre képzetleneknek, a szegényeknek és alacsony iskolázottságúaknak új eszkö­zökkel is munkahelyet kell biz­tosítani a gazdasági növekedés­hez. Erőforrásként a hazai tő­két - a munkaerőt, a földet - nagyobb arányban felhasznál­ni. A vidék megtartó ereje, a vi­déki életminőség javulása a mainál versenyképesebb mező­­gazdaságon, a közlekedésen, a nagyvárossal lépést tartó isko­lán, az erős kis- és középválla­lati szektoron alapul. Annak ér­dekében, hogy a vidék több munkahelyet nyújtson, növel­jük az élelmiszerellátásban a hazai jó minőségű, versenyké­pes árú, biztonságos élelmisze­rek arányát. Kihasználhatjuk versenyelőnyünket: a kiváló adottságokkal rendelkező me­zőgazdaságot, ha képessé tesz­­szük nagy tömegű és megbíz­ható minőségű élelmiszer elő­állítására. Paks, Dunaföldvár és a környező települések földte­rületei, hagyományai különö­sen alkalmasak erre. Ösztönöz­zük a konzervipar újraéleszté­sét a térségben. Első teendőmnek a közbiz­tonság erősítését tartom. Min­den törvényes eszközt felhasz­nálva visszaszorítjuk a bűnö­zést, ahol kell, akikkel szem­ben kell, határozott és azonna­li rendőri fellépéssel. A társa­dalomba beilleszkedni akaró, normális magatartást tanúsító cigány emberekkel, közössé­gekkel viszont a sok évtizedes helyi hagyományoknak megfe­lelően együtt kell élni, közösen kell tenni a közbiztonság érde­kében. Winston Churchill egyszer úgy fogalmazott, Amerika a helyes politikát követi, ha már minden más lehetőséget kipróbált. Nos, már Magyar­­országról is elmondható, hogy nem maradt más esé­lyünk, minthogy a helyes irányba induljunk el, hiszen az utóbbi nyolc esztendőben minden zsákutcát kipróbál­­tattak velünk. Hazánk válságos helyzete egyúttal ékesen mutatja, hogy a választók és a válasz­tások igenis alapvetően befo­lyásolják az ország sorsának alakulását. 2002-ben Ma­gyarország a térség éllovasá­nak számított, az országnak a kormányváltással elkezdő­dött hanyatlására nincs más ésszerű magyarázat, mint a szocialista-liberális kabine­tek csapnivaló kormányzása. Elég ma megnézni egy felvi­déki kistelepülést, hogy lás­suk, hol tarthatnánk ma, ha 2002-ben és 2006-ban nem csak sokan vagyunk, hanem elegen is a győzelemhez. A rossz kormányzás nem­csak elvont számokban és százalékokban érhető tetten, hanem ott van a mind re­ménytelenebb álláskeresők problémáiban, a nagy nehéz­ségek közepette kifizetett számlákban, az immár szinte elviselhetetlenné romlott közbiztonságban éppen úgy, mint a pénzhiány miatt éppen vegetáló egészségügyünk­ben, vagy a források híján mindinkább romló önkor­mányzati utakban. Aki alapos változást szeret­ne, az nem kísérletezik, nem a hangerő, a jól hangzó, de gyakran teljesíthetetlen ígé­retek alapján dönt, hanem amellett teszi le voksát, aki már bizonyította elkötele­zettségét. Aki ismeri választókerüle­tét, osztozik a paksiak örö­meiben, együtt ünnepel ve­lük, de osztozik gondjaikban is, hiszen a polgárok bármi­kor megkereshettek ügyes­bajos dolgaikkal. A választó­­polgár tisztában van azzal, amit eddig közös munkával elértünk. Válságos helyzetünkből a kilábalás egyetlen útja a munkahelyteremtés. Ebben komoly szerepe lesz a kis és közepes vállalkozók és a gazdák helyzetének megerő­sítésén túl a választókerület egyik legnagyobb munka­adójánál, a paksi atomerő­műnél tervezett beruházások­nak is. Előzetes becslések szerint ezen a beruházáson 5- 6000 munkavállaló fog dol­gozni, reményeink szerint nagy számban a környező te­lepülésekről. Tisztelt Paksi Polgárok! Amikor leadják szavazatu­kat, akkor leendő képviselő­jükön keresztül arról is dön­tenek, kit kívánnak a követ­kező négy esztendőben Ma­gyarország miniszterelnöke­ként látni. Arra kérem Önö­ket, hogy mindezeket gon­dolják végig, szavazzanak a Fidesz-KDNP listájára és tüntessék ki személyemet bi­zalmukkal.

Next

/
Thumbnails
Contents