Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-03-19 / 6. szám

2010. március 19. 9 Paksi Hírnök Hulladékgazdálkodási rendszer Kérdések és válaszok Mit jelent az, hogy bete­lik a paksi szeméttelep? Miért van szükség a hulladékgazdálkodási rendszer létrehozására? Ennek jártunk utána a város előtt álló egyik legnagyobb beruházás kapcsán. A szemétszállítás egészen ad­dig, míg rendben történik, a „láthatatlan” feladatok közé tartozik - természetesnek vesz­­szük, hogy a DC Dunakom Kft. hétről hétre megszabadít a hulladéktól. A törvényi előírá­sok és az egyre speciálisabbá váló hulladékok azonban (gon­doljunk csak a veszélyes ele­mekre, elektromos és egyéb szemétre) újabb és újabb kihí­vás elé állítják a települések önkormányzatait. A város előtt álló feladat kapcsán Hoffmann Zoltánnét, a polgármesteri hi­vatal műszaki osztályának munkatársát, a projekt egyik koordinátorát kérdeztük. Mit jelent az, hogy rövidesen betelik a paksi szeméttelep? Ha valaki járt már a szemétte­lepen láthatta, hogy hatalmas területen gyűlik a hulladék, amit gépekkel tömörítenék össze. Ez azonban nem csupán a csupasz földfelszínen raktá­rozódik: lebetonozott, vízzáró réteggel ellátott medencében gyűlik a szemét, aminek van tehát egy „talapzata”, amely megszab egy bizonyos magas­ságot, ameddig a föld fölé ma­gasodhat a halom. A beérkező mennyiség alapján készült szá­mítások szerint rövidesen el­érik a végső magasságot. Ha ez megtörténik, akkor a telepet rekultiválják, azaz földdel bo­rítva és füvesítve adják vissza a természetnek. Egyébként a paksi lerakó egyike az ország­ban annak a néhány tucatnyi­nak, amely megfelel azon elő­írásoknak, hogy innét nem szi­vároghat a földbe káros anyag. Miért nem elegendő, ha újabb szeméttelep építenek? Egyrészt maga a medence ki­alakítása is igen költséges be­ruházás lenne, másrészt ez ma már önmagában nem elegendő: az új hulladékgazdálkodási tör­vényjóval szigorúbb hulladék­­kezelést, tárolást ír elő. A cél, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a biztonságosan kiala­kított végső tárolóba. Ezt csak úgy lehet elérni, hogy a beér­kező hulladékot tovább szelek­tálják: az éghető papírszalvétá­tól a komposztba való almahé­jon át az újrahasznosítható konzervdobozig. Ehhez gépek, emberek kellenek, egy olyan eszközpark és infrastrukturális háttér, ami képes az előírások­nak megfelelően szállítani és kezelni a hulladékot. Ezt takar­ja a hulladékgazdálkodási rendszer. Miért társult Paks hat környe­ző településsel, hogy létrehoz­za a hulladékgazdálkodási rendszert? Mert önmagában egyetlen tele­pülés sem képes gazdaságosan működtetni és fenntartani egy ilyen rendszert, s a törvényi előírások sem teszik ezt lehető­vé: mindenkinek társulni kell valahová. (Az Európai Unió csak így látja biztosítottnak, hogy megfelelően ártalmatla­nítják a hulladékot: elszórtan, sok helyen ezt nem lehet meg­valósítani.) Paks többedmagá­­val, egyéb más, megyehatáron túli regionális társulásban peri­fériára szorult: sem fejleszté­sek nem valósultak volna meg itt, s egy bizonyos távolságon túl a szemétszállítás sem kifi­zetődő, tehát nem is érdemes - vagy pedig nem is lehet - csat­lakozni. Egyéb lehetőség nem lévén a város - felvállalva kör­zetközponti szerepét - egy tér­ségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésén munkálko­dik hat másik településsel együtt, hogy eleget tegyen a jogszabályoknak. Ahhoz, hogy gazdaságosan működhessen a rendszer, legalább 30 ezer em­ber szemetét kell együtt kezel­ni. Sokévnyi előkészület után paksi központtal és Bölcske, Madocsa, Gerjen, Nagydorog, Györköny és Pusztahencse összefogásával létrejött egy társulás. Mibe kerül mindez és milyen út vezet a megvalósulásig? Több mint másfél milliárd fo­rintos beruházásról van szó. Ehhez uniós támogatásra pá­lyázik a társulás. A pályázat kétfordulós, az elsőn sikere­sen túljutottunk. Nettó 61 mil­lió forintot nyertünk az előké­születekre: tervezésre, hatás­­tanulmányokra, engedélyek beszerzésére. Ha a második fordulón is sikerrel szerepe­lünk, 85 százalék uniós támo­gatással épülhet meg a hét te­lepülést érintő hulladékgaz­dálkodási rendszer. Mivel kö­telezően megvalósítandó fej­lesztésről van szó, bízunk a kedvező folytatásban. Dávid Ildikó Házhoz jönnek érte Havonta egyszer összegyűjtik az elekt­ronikai hulladékot a DC Dunakom Kft. munkatársai Pakson. A háztartásokban feleslegessé váló vagy selejt elektromos berendezéseket telefonos igénylést kö­­vetó'en, ingyen szállítják el a hulladék­­udvarba. Minden hónap második szerdáján gyűjti össze az elektronikai hulladékot a DC Dunakom Kft. A térítésmentes szolgálta­tást a 75/310-411-es telefonszámon a Dunakom ügyfélszolgálatán kérhetik. A név, a cím és a telefonszám megadását követően regisztrálják az igénylést.- Egy-egy alkalommal 3-600 kg közötti elektronikai hulladékot gyűjtünk össze, tavaly közel 5 tonnát a járatunk szállított be a hulladékudvarba - tájékoztatott Veiczi Veronika, a DC Dunakom Kft. környezetvédelmi referense. A hulladék­­udvar a lakosság számára fenntartott szolgáltatás. Az elektronikai mellett bár­milyen lom- és veszélyes hulladékot át­vesznek itt. így akkumulátort, szárazele­met, festéket és gyógyszert vagy akár üveg-, műanyag és papírhulladékot is ki­szállíthatnak az elkerülő út mentén lévő, Dunakom telephelye melletti átvevőbe, keddtől péntekig 8 és 16 óra között. A nyitva tartás április elsejétől megválto­zik: a hulladékudvar 10 és 18 óra között lesz nyitva. -dal-

Next

/
Thumbnails
Contents