Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-03-06 / 5. szám

fotó: Szoffenauer Ferenc 2009. március 6. 13 Paksi Hírnök Bemutatkozott a kistérség Első alkalommal tartottak Kistérségi Találkozót a művelődési köz­pontban, a Paksi Közművelődési Kht. és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, február utolsó hétvégéjén. További képek: www.paksihimok.hu Fodor Melinda művelődésszervező, a prog­ram főszervezője a Paksi Hírnöknek el­mondta: már korábban felmerült az ötlet, hogy a paksi kistérségi társulás keretében kulturális programot lehetne szervezni, eh­hez azonban pénz is kellett volna. Az ötlet tavaly realizálódott, amikor a Nemzeti Kul­turális Alapnál pályázatot nyújtott be, s nyert is a társulás. A kora délután kezdődő program sikeressé­gét jelzi, hogy nagyon sokan eljöttek, a szín­házteremnek még a lépcsőjén is ültek érdek­lődők. Nagy Gábomé, Dunaföldvár polgár­­mestere nyitotta meg a rendezvényt, és egy­ben a kis- és nagykiállítóban március 10-ig megtekinthető, ötven kistérségi alkotó mun­kájából rendezett kiállítást is. Az előtérben - ahol nagydorogi amatőr fotósok munkáit cso­dálhatja meg a közönség - süteményeket, frissítőket fogyaszthattak a jelenlévők a tele­pülések jóvoltából, és többen hoztak lakóhe­lyüket népszerűsítő kiadványokat is. Fodor Melinda elmondta: a 13 környező településről közel 300 fellépő érkezett a rendezvényre, akik a néptánctól a színját­szásig jó néhány műfajban bemutatkoztak. Számtalan pozitív visszajelzés érkezett a program sikerességéről, a résztvevők is jól érezték magukat, többen hangot adtak vé­leményüknek: nem is gondolták, hogy eb­ben a kistérségben ennyi érték van. A ren­dezvényt hagyományteremtőnek szánták, elképzelhető, hogy kétévente megrendez­nék, a támogatásoktól függően. A találkozó arra is alkalmat adott, hogy adatokat gyűjtsenek a kistérség művészeti együtteseiről. A szervezők a polgármeste­reknek, illetve művelődési házaknak, könyvtáraknak írtak levelet, segítséget kér­ve a meghívandók listájának összeállításá­hoz. Ők küldték el az alkotók, művészeti csoportok elérhetőségét, de akadt olyan résztvevő is, aki maga jelentkezett. Sólya Emma Kistérségi kulturális központ kialakítá­sára nyert lehetőséget egy minisztériumi pályázat révén az önkormányzat. Mint azt a kistérségi közművelődési-múzeumi refe­renstől, Bodó Katalintól megtudtuk, ezt a kulturális központot új berendezéssel, kel­lemes környezetben már ki is alakították a Városi Művelődési Központ előterében, az Ifjúsági Iroda mellett. A kistérség települé­seinek elsősorban kulturális jellegű infor­mációit, prospektusait szeretnék itt elhe­lyezni a továbbiakban is. Bárki, aki a VMK-ban jár, ide beülhet, olvasgathat, megtudhatja, hogy a kistérségben milyen események zajlanak. Az információk fo­lyamatosan érkeznek a kulturális központ­ba, így naprakész lehet a tájékoztatás. Kerülő úton a díszlettervezés felé Régi nagy álma valósult meg Schuckert Grétának akkor, ami­kor nyolc hónappal ezelőtt nagy merészen repülőre szállt, hogy Londonban éljen tovább. Gim­nazistaként járt ott először, de már akkor megtetszett neki a vá­ros. - Nagyon élvezem, hogy ilyen sokszínű, a világ minden pontjáról élnek ott emberek. Az is nagyon tetszik, ahogy az an­golok élnek, a gyönyörű házaik is, és az, hogy a régi kultúra együtt él a mostanival, beülhetsz egy ötszáz éves kocsmába, mel­lette pedig ott vannak a hiper­modern épületek - lelkendezik. Azt is elárulja, hogy az angol nyelvet legalább annyira imádja, mint magát Londont. Nyolc hó­nappal ezelőtt azonban csupán egy biztosnak Ígérkező szállás­hely várta, munka nem. Nem kellett sokáig keresgélnie, érke­zése után egy héttel már dolgo­zott. Ugyanannál a spanyol di­vatcégnél helyezkedett el, amelynél itthon, Budapesten. Anglia azonban más. Ezalatt a rövid idő alatt fizetése megdup­lázódott, kétszer előlépett, ma már az üzlet vizuális koordiná­tora. A belső arculatért felel, a meglévő kollekciók legkedve­zőbb megjelenítésével kell vá­sárlásra ösztönöznie a belépő­ket. Keményen dolgozik, szinte semmi másra nincs ideje, de mint mondja, megéri. Ellentét­ben azzal, amit itthon tapasztalt, ott értékelik azt, aki tehetséges, szorgalmas és kreatív, nincsenek bebetonozódott állások, pozíci­ók, érdemes hajtani. Gréta tele van energiával és álmokkal, s ezekről nem szeretne lemonda­ni. Reméli, hogy még ugyanen­nél a cégnél is várnak rá újabb kihívások, szeretne ezeknek megfelelni. Legvonzóbb az len­ne számára, ha regionális szin­ten - azaz több országban - lát­hatná el ugyanezt a munkát. Ez persze azzal járna, hogy Spa­nyolországban dolgozzon, ami megint csak egy nagy álom a paksi lány számára. Hogy mennyire távoli, nem tudni, ő mindenesetre elkezdte tanulni a spanyol nyelvet. Lehet, hogy a következő a mandarin lesz, hi­szen szívesen töltene néhány évet Kínában is, egyrészt vonzza a Távol-Kelet, másrészt gazdasá­gi szempontból is nagy lehetősé­get kínál. Az, hogy most egy di­vatcégnél igyekszik karriert épí­teni Schuckert Gréta, nem jelenti azt, hogy hátat fordított volna vá­lasztott hivatásának. Jelmez- és díszlettervezőnek tanult, s bízik abban, hogy lesz idő, amikor itt­hon Magyarországon művelheti hivatását. A diploma megszerzé­se után munkát még csak-csak kapott szakmájában, fizetést vi­szont nem. így hát bármennyire nehéz is volt a döntés, más utat kellett keresnie, hiszen a villany­­számlát, álom ide, álom oda, fi­zetni kell. - Nem adtam fel eze­ket az álmokat, de most úgy tű­nik, hogy kicsit kerülő úton fo­gok eljutni - mondja bájos ma­gabiztossággal. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents