Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-06 / 3. szám
Paksi Hírnök 2 2009. február 6. Kopogtatnak a kérdezőbiztosok Nagyon készségesek voltak a paksiak, összegezte Pintémé Grósz Dojna, a paksi próbanépszámlálás koordinátora az eddigi benyomásokat. Mint arról beszámoltunk: Paks is egyike azon településeknek, ahol a 2011-es népszámlálást megelőzően tapasztalatokat gyűjtenek egy próba keretében. 3477 paksi háztartásba juttatott el a KSH kérdőíveket, amelyben az ott élők, illetve a lakás adataira voltak kíváncsiak.- Olyan társadalmi folyamatokat igyekszünk ez által feltérképezni, hogyan változott az előző adatgyűjtéshez képest például az iskolai végzettség, foglalkozás, vagy az egy háztartásban élők összetétele - mondta el a koordinátor. Postán, illetve interneten a megkérdezettek 45 százaléka jutatta vissza a kérdőíveket, ami kimagasló eredménynek mondható. Paks vitte el a pálmát, hiszen korábbi megyei tapasztalatok húsz százalékos ilyen formában történő válaszadást regisztráltak. Aki nem élt a megkeresettek közül a fenti válaszadás valamelyikének lehetőségével, azokat most személyesen is felkeresik a kérdezőbiztosok, akik február 28-ig járják a várost. A 2011-es népszámlálással ellentétben most ugyan nem kötelező a válaszadás, ám mint azt Pintémé Grósz Dojna a KSH képviseletében elmondta, nagyon kérik, segítsék a kérdezőbiztosok munkáját, hiszen csak így derülhet ki, milyen egyszerűbb, s mindenki számára kényelmesebb módszerrel végezhetnék az adatgyűjtést két év múlva, „élesben”. Amenynyiben meghonosodhatna a postai, illetve internetes adatszolgáltatás, az egyrészt költségkímélőbb lenne, másrészt a válaszadókhoz sem kopogtatnának kérdezőbiztosok, s a megadott határidőn belül maguk dönthetnék el, hogy mikor töltik ki a kérdőíveket. Dávid Ildikó Nem maradnak magukra Érdemes tudnunk: nem maradunk magunkra abban az esetben sem, ha bűncselekményt követnek el ellenünk. Az ilyen esetekre támogatást nyújtó áldozatsegítő szolgálat már negyedik éve működik, tevékenysége széles körre kiterjedő. Pakson legközelebb február 10-én várják az érintetteket. Dr. Nyirő Árpád, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal megbízott igazgatóhelyettese arról beszélt a Paksi Hírnöknek, hogy a hivatal osztályaként működő áldozatsegítő szolgálat arra hivatott, hogy bűncselekmények esetén az állam segítséget tudjon nyújtani az áldozatoknak, illetve hozzátartozóiknak.- A törvényben nevesített áldozatsegítő szolgálat tevékenysége három területre teljed ki. Azonnali pénzügyi segélyt abban az esetben lehet megítélni, ha anyagi értelemben vett akut krízishelyzet áll elő, ilyen például a trükkös lopás: ha egy idős, egyedül élő ember minden megtakarított pénzét és aktuális havi nyugdíját ellopják, akkor a következő nyugdíjig élelemre, gyógyszerre, a lakásfenntartás legszükségesebb kiadásaira segítséget lehet nyújtani - tájékoztat a szakember, és így folytatja: - Kegyeleti célra is igénybe vehető a segítségnyújtás ezen formája: például közlekedési tragédiánál a hozzátartozó temettetési költségei egy részének fedezésére. A krízishelyzetek kezelésére szolgáló azonnali pénzügyi segély összegének felső határa az idei évben 79.550 Ft. A szakjogászi segítségnyújtás ugyancsak az áldozatsegítés része, ez ügyvédi támogatást jelent, illetve, amikor az eljárás bírósági szakba kerül, akkor peres képviseletet biztosít a hivatal, amit a jogi segítségnyújtó szolgálaton keresztül lehet igénybe venni. Az érdekérvényesítés elősegítése a következő szolgáltatás, amelynek keretében szerteágazó a segítségnyújtás konkrét formája. Lehet - bűncselekménnyel összefüggő - szociális ügyben, nyugdíjjal kapcsolatban, egészségügyi ügyintézésben segítséget kérni. Az állami kárenyhítést a törvény nem szolgáltatásként, hanem külön fogalmazza meg. Ennek keretében csak a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei, áldozatai, illetve utóbbiak hozzátartozói részesülhetnek pénzbeli támogatásban. Összege jelentősebb, közel 1,2 millió Ft is lehet, ez a durva bűncselekményeknél, mint például súlyos testi sértés, emberölés ítélhető meg. Ugyanakkor lehet szó rablásról is, amely ugyan vagyon elleni bűncselekmény, de érheti olyan lelki megrázkódtatás a sértettet, aminek következtében például táppénzre kerül és jövedelme jelentősen csökken. Mindenképpen kimutatható, anyagi kár is kell ahhoz, hogy az állami kárenyhítéssel járó pénzösszeget valakinek megítéljék. Dr. Nyirő Árpád arról is beszélt, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez kérelemnyomtatványt kell kitölteni, illetve az eljáró hatóságtól igazolást beszerezni.- Legtöbben vagyon elleni, ezen belül is lopási ügyekben fordulnak hozzánk. Nagyon gyakoriak most a trükkös lopások. Szerencsére durva bűncselekményből jóval kevesebb van Tolna megyében, illetve Pakson. Fontos, hogy a rendőrség minden bűncselekmény alkalmával tájékoztassa a sértetteket szolgálatunk elérhetőségéről, hogy felkereshessenek bennünket. Az ügyfelek többsége meg is kapja a szolgáltatást, elutasítanunk a kérelmek kb. 15-20 százalékát kell. Az azonnali pénzügyi segítség esetén nincs meghatározva, melyik az a felső jövedelmi határ, ami fölött már nem adhatunk segélyt; minden körülményt mérlegelni kell az elbírálásnál. Lehet valaki jómódú, de kerülhet krízishelyzetbe például egy kirándulás alkalmával, amikor ellopják mindenét és nem tud hazautazni. A szolgálat kéthetente tart ügyfélfogadást Pakson, az Okmányiroda 210-es irodájában, páratlan heteken keddenként, 9-től 12 óráig, illetve telefonon minden munkanapon elérhető a 74/529- 280, 74/529-528-as számokon. Városunkban is elsősorban lopási ügyekkel (besurranó tolvaj lás, trükkös lopások) jelentkeznek áldozatok a szolgálat munkatársainál. Sólya Emma Paksi Hírnök Megjelenik kéthetente, 4500 példányban Kiadja a TelePaks Közhasznú Társaság Főszerkesztő: Dávid Ildikó Szerkesztőség: Paks, Dózsa Gy. u. 51-53. E-mail: paksihimok@index.hu Telefon és fax: 75/310-153 Nyomda: Kerényi Nyomda, Szekszárd Hirdetésfelvétel: Fonyó Lajos, 70/310-8374, fonyo.lajos@t-online.hu Következő megjelenés: 2009. február 20.
