Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-12-18 / 24. szám
Paksi Hírnök 6 2009. december 18. Az atomenergiáról az Akadémián Öt éve, a fizika éve alkalmából előadást rendezett az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Magyar Természettudományi Társulattal a Magyar Tudományos Akadémián. Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott a program iránt, amely az Atomenergiáról mindenkinek címet kapta, s legfontosabb jellemzője az volt, hogy a témát közérthető módon igyekezett tálalni. Dr. Rónaky József főigazgató elmondta, hogy az elmúlt évek alatt nyolc helyszínen - az ország egyetemi városaiban - tartották meg az ismeretterjesztő konferenciát. A sorozat utolsó állomása ismét az akadémia volt, ahol olyan érdeklődés mutatkozott az előadások iránt, hogy azokat kivetítőn kellett közvetíteni, mert az MTA díszterme kicsinek bizonyult. Dr. Rónaky József köszöntője és az MTA alelnöke, Kroó Norbert az atomenergia magyarországi felhasználásának kezdetéről szóló személyes élményekkel tarkított bevezetője után dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója az atomenergiában rejlő tudományos lehetőségekről beszélt. Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója az atomenergiának a villamosenergia-ellátásban betöltött szerepéről tartotta előadását. Szó esett még a radioaktív izotópok előállításáról és orvosi felhasználásáról, a mindennapjainkban jelen lévő radonról, a radioaktív szén felhasználási lehetőségeiről és a jövő energiaforrásáról: a fúzióról.-vt-Konferencia a bővítésről A város lakosságát, az önkormányzat vezető tisztségviselőit várták arra a konferenciára, amelyet a paksi atomerőmű bővítésének lehetőségeiről rendeztek Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézet nagyelőadójában. Sorra vették azokat a kérdéseket, amelyek felmerülnek, felmerülhetnek az új blokkok építése kapcsán, kezdve attól, hogy miért van rá szükség, milyen típus jöhet szóba, hogyan lehet majd az új blokkokat bekapcsolni a hálózatba, kik lesznek a beruházók, hogyan biztosítják a szükséges szakembereket. Paks nem egy atomerőmű építésében, hanem egy biztonságos atomerőmű építésében érdekelt. A városnak rekreációs hátteret kell nyújtani az atomerőműben dolgozóknak, mondta a konferencia első felszólalójaként Hajdú János. A város polgármestere hozzátette: fontos, hogy információt cseréljen az erőmű és a város vezetése, hiszen Paksnak közvetítő és „csillapító” szerepet is kell vállalnia a nukleáris üzem kapcsán. Végh János, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet nukleáris energetikai igazgató-helyettesének szavaiból kiderült, hogy ugyan még nem dőlt el, de nagy valószínűséggel nyomott vizes technológiájú blokkokat létesítenek majd Pakson. Emellett szól a már meglévő tapasztalaton túl az is, hogy a jelenleg épülő ötvenhárom blokk szinte mindegyike ilyen. Tombor Antal, a Magyar Villamos Művek Zrt. tanácsadója azt mondta, hogy a válság miatti energiaigény-csökkenés a szakemberek szerint átmeneti, és emelkedés követi, de nem ez indokolja a bővítést, hanem a hazai erőművek elhasználódása. A most meglévő kapacitás 9000 megawatt, de miután az erőművek 40 százaléka harminc évnél idősebb, 2025-re ez 5000 megawattra csökken. És - tette hozzá a szakember - ugyan gáz- és megújuló energiát hasznosító erőművek üzembe helyezésére is sor kerül, de a nagy alaperőművek pótlásához atomerőműre van szükség. Tombor Antal szavai szerint hazánkban ehhez megvan a megfelelő infrastruktúra és szakmai tudás. Arra, hogy ezeket hogyan illesztik majd be a hálózatba, Gönczi Péter, az ETV-ERŐTERV Zrt. műszaki igazgatója adott választ. Miként elmondta, nemcsak a paksi telephelyet, hanem más alternatívát is vizsgáltak. A paksi bővítés - akár két ezer, akár két 1600 megawattos blokkot helyeznek üzembe - műszakilag megvalósítható, és jóval gazdaságosabb, mint az egyéb lehetőségek. Az üzembiztonság növelése érdekében szükség van fejlesztésekre és gondoskodni kell megfelelő tartalékokról is. A bővítés pénzügyi vonatkozásairól Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Zrt. általános vezérigazgatója beszélt. Mint mondta, a mai árszinten a nukleáris erőművek építése kilowattonként 3000 euróba kerül, szemben a szenes erőművek 2000 és a szélerőművek 2-2500 eurós kilowattonkénti árával. Az atomenergia versenyképessége a jóval kedvezőbb fenntartási költségeknek köszönhető. Az üzemanyag ára azon túl, hogy elenyésző, nincs kitéve a világpiaci árváltozásoknak, mint például a gázerőművek esetében. A finanszírozást illetően többféle gyakorlat van a világon. Ezek mindegyike cégfinanszírozású, azaz az építésre létrejövő atomerőmű-fejlesztő társaság tulajdonosai biztosítják a szükséges pénzt saját forrásból, nem bankok finanszírozzák. Gerse Károly szerint fontos, hogy a leendő befektető tőkeerős cég legyen, hozzon energetikai tapasztalatot, és a leendő atomerőműben termelt villamos energiát segítsen piacra vinni. Az sem kizárt, mondta, hogy a leendő építők „szállnak be” a finanszírozásba. Erre ugyan még nincs példa a világban. Dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a beruházás szakemberigényét vázolta. A mostani helyzet jobb, mint az első blokkok építéskor, mert van szakértelem, tapasztalat és kiépitett képzési struktúra. A képzést segítő átfogó stratégia viszont hiányzik, ezt pótolni kell. Az építés időszakában ötnyolcezer ember találhat munkára, szükség lesz mérnökökre is. Számukat most ezer és kétezer közé teszik. Aszódi Attila kiemelte, hogy nemcsak az atomerőműbe, hanem az oktató- és kutatóintézetekbe, hatóságokhoz, az erőmű biztonságos működésében szerepet játszó cégekhez is kellenek szakemberek. A képzéshez szükséges oktatói háttér a felsőoktatásban megvan, de a középiskolákban óriási a gond. Rossz a fizikaoktatás színvonala, nincs elég fizikatanár, mondta. Hozzátette, hogy ésszerű lenne, ha az új paksi blokkok leendő épitői, üzemeltetői helybeliek lennének, hiszen nemcsak helyismeretük, kötődésük is van. Aki elkötelezi magát, életre szóló egzisztenciára lelhet, hiszen a most épülő erőművek tervezett élettartama hatvan év. A fiatalok motiválására kidolgoztak egy ösztöndíjprogramot, de egyelőre nincs túl nagy érdeklődés. Ez várhatóan felélénkül majd, amikor elkezdődik az engedélyezés, építés. Vida Tünde
