Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-12-05 / 23. szám
Paksi Hírnök 12 2008. december 5. Húszéves a Jámbor Pál Társaság Jámbor Pál Életrajzom című írásából idéztem a lenti sorokat. Vajon boldog lenne, ha tudná, hogy a nevét viselő, szülővárosában alakult társaság idén ünnepli huszadik születésnapját? Erre a kérdésre Beregnyei Miklós, a Jámbor Pál Társaság elnöke sem tudhatja a választ, a társaságról, megalakulása történetéről azonban sokat mesélt.- Hogyan alakulhatott meg civil kezdeményezésre a Jámbor Pál társaság a nyolcvanas évek végén? Milyen igény hívta életre a közösséget?- A nyolcvanas évek közepétől azt lehet mondani, hogy a levegőben volt a változás, érezhető volt a politikai-gazdasági átalakulás igénye, annak szükségessége. Budapesten és a nagyobb városokban előnyösebb helyzetben voltak az emberek: gyorsabban informálódtak az ország, a főváros történéseiről, melyek befolyásolták hétköznapjaikat, megszokott életüket. Vidéken a megyei lap és néhány országos megjelenésű újság kapott meghatározó véleményformáló szerepet. 1988-ban éreztük úgy, hogy eljött az idő a cselekvésre: október 6-án tizenöt taggal megalakult a Jámbor Pál Társaság. Alapvető célkitűzése volt, hogy a város kulturális és - a vele szorosan összefüggő - közéletét felpezsdítse, az állóvizet kissé felkavarja. Még az alakuló ülésen elhatároztuk, hogy elindítjuk A Közvélemény című lapot a társaság szerkesztésében, valamint kísérletet teszünk egy paksi városi lap alapítására. A Közvélemény címmel Jámbor Pál adta ki saját lapját 1870-ben - innen a névválasztás.- Volt-e társadalmi visszhangja a megalakulásnak?- Azt mondhatom, hogy azonos volt a helyzet a maival. Az értelmiségi rétegként meghatározott lakosság érdeklődése elenyésző volt.- Zökkenőmentes volt az alakuló ülésen megfogalmazott feladatok megvalósítása?- Érdekes és tevékeny időszak volt. A városi tanács elé terjesztettük elképzeléseinket a városi lap alapításával kapcsolatban, melyet az akkori tanácselnök Jákli Péter támogatott, mégis nehéz feladatnak tűnt elfogadtatni a várost irányító testülettel a helyi újság megjelenésének szükségességét. A nyolcvanas évek végén lapalapítási lázban égő ország néhány városából begyűjtöttük a már kiadásra került helyi lapokat, és a tanácstagoknak bemutattuk azokat. A propaganda sikeres volt: az 1988-ban, a tár... Pakson (Tolnamegye) születtem 1821-ben, favete Unguis, apám Jámbor János, anyám Muzsovics Erzsébet kik szebben énekeltek minden hárfánál, minden hangszernél, mert az egyik a mustát verte a tőkéhez, másik a rokkát pörgette dalolva... Ha a gyermekek sejtenék, mennyi nélkülözés, mennyi álmatlan éjbe kerül egy tanári, egy ügyvédi, vagy orvosi oklevél, többször megülnék a halottak napját! Hány nehéz esztendő kellett ahhoz, míg szegény szülők elmondhatták: „no most már röpülj saját szárnyadon, emberré lettünk!” Valóban ha a pályavégzett ifjú rögtön hivatalt nyer, azt hiszik felőle, emberré lett, megél a jég hátán is, de az a jég hányszor leszakad alatta. Hányadikból lesz csakugyan ember? Boldogságról nem beszélek, pedig az is odatartozék az életpályához. saság által útjára bocsátott, havonta megjelenő A közvélemény című újságot 1989-ben, a társaság kezdeményezésére alapított Paksi Hírnök kiadása követte. A Paksi Hírnök elnevezés Bálint István nevéhez fűződik. Egy nem várt, szép feladatot is kapott a társaság: egyetlen társadalmi szervezetként az akkori városi vezetés a Jámbor Pál Társaságot bízta meg az új városi címer megterveztetésével, így jutottunk el a Mayer Berta és Végh András művészházaspárhoz, a jelenlegi városcímer alkotóihoz. Mindezek mellett a helyi iskolai újságok létrejöttét is szorgalmaztuk, azt is mondhatom, hogy a társaság bábáskodott a megszületésüknél.- Jámbor Pál, a társaság névadója, nem szorult háttérbe e tevékeny időszak alatt?- Egyáltalán nem. Jámbor Pál életútjának feltárása ez idő alatt is folyamatos volt. Továbbra is kutattuk a költő-politikus múltját, így találtunk rá Csonka Ferenc Hiador című kismonográfiájára, melyet reprint kiadásban újra megjelentettünk. A szabadkai könyvtárosokkal is remek kapcsolatot ápolunk, akik szintén kutatói és őrzői Jámbor Pál hagyatékának.- Ha követjük a kronologikus rendet, melyek a következő fontos állomások a társaság életében?- 1994-ben kiadásra került a Paksi Tükör első száma. A lap 2000-ig párhuzamosan jelent meg A Közvélemény című újsággal. A Paksi Tükör helytörténeti vonatkozású történelmi, irodalmi, közéleti újság, melyet helyi szerzők bevonásával szerkesztünk. A társaság javaslatára Paks Város Önkormányzata és a Paksi Atomerőmű Zrt. mellszobrot állított Jámbor Pál emlékének. Az alkotás Farkas Pál szobrászművész munkája. A szobor avatására 1998. március 15-én került sor. 2007-ben, Jámbor Pál halálának 110. évfordulóján a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával megjelent a Jámbor Pál életét feldolgozó képes album, mely megpróbálja a leghitelesebb módon bemutatni a társaság névadóját. El kell mondanom, hogy az elmúlt húsz év során nem volt mindig zökkenőmentes a társaság működése. A kisebb-nagyobb problémák ellenére, változó tagsággal folytatja tevékenységét a társaság. Az otthont adó Pákolitz István Városi Könyvtár, Gutái István igazgató támogatásával nyújt folyamatos segítséget a társaságnak. A Jámbor Pál Társaság huszadik születésnapja alkalmából - 2008. november 24-én - négy Jámbor Pál-kötetet adományozott a városi könyvtárnak, a helytörténeti gyűjtemény anyagához.- Jelenleg a Jámbor Pál Társaság fő tevékenysége a Paksi Tükör szerkesztése, megjelentetése.- Valóban. A lap háromhavonta jelenik meg és folyamatos szerkesztői munkát igényel. Keressük, és szívesen fogadjuk a helyi irodalmi életet, múltunkat, történelmünket feldolgozó írásokat. És mit lehet kívánni egy húszéves társaságnak ma, amikor számtalan civil szervezet próbál életre kelni és életben maradni a közélet szinterein? Újabb húsz tevékeny, hasznos évet - a hiábavalóság érzése nélkül. Teli Edit
