Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-11-06 / 21. szám
2009. november 6. 13 Paksi Hírnök Hogy Volt...) Paksi Halászcsárda az 1980-90-es években A Paksi Halászcsárda egykori bérlőjével a piacon találkoztam. Gazdag Pista bácsi azon a pénteki napon is lángost sütött. Régi ismerősként köszöntöttem, majd egy fényképet tettem elé s megkérdeztem tőle, hol készülhetett a fekete-fehér fotó? Azonnal rávágta: a Paksi Halászcsárdában, melyet a nyolcvanas évek második felétől a kilencvenes évek elejéig bérelt a Paksi Halászati Tsz-től...- A dunaszentgyörgyi kisáruházat béreltem és vezettem, amikor megkeresett a Paksi Halászati Tsz elnöke, s megkérdezte, üzemeltetném-e a halászcsárdát. Néhány hetes gondolkodás után igent mondtam a felkérésre s annak rendje és módja szerint megkötöttük a bérleti szerződést. 1987 áprilisában kezdtem a munkát, én voltam az első szerződéses üzemeltető, korábban a tsz gondoskodott a működtetésről. Először hároméves bérleti szerződést kötöttem a fiam nevére, mert a jogszabályok akkor nem tették lehetővé, hogy két kereskedelmi-vendéglátó egység szerepeljen egyetlen bérlő neve alatt.- Pista bácsi emlékszik a bérleti díj összegére?- Emlékszem bizony! 125 ezer forint volt havonta.- Az bizony nem kevés...- Nem bizony! S ezért az összegért csupán a küszöböt léphettem át, az üzemeltetés és rezsiköltségek még ezen felül terheltek.- Hány fős személyzettel dolgozott? Nem okozott gondot a bérleti díj, a munkabérek kifizetése? Szabad kérdezni, mekkora forgalom volt az első időben?- Amikor odakerültem, huszonkilencen dolgoztak a csárdában: szakácsok, pincérek, konyhalányok, adminisztrátor, takarító személyzet, az udvarosfűtő, no és a háromtagú Mokka Zenekar. Az első évben a bruttó árbevétel 6,5 millió forint volt. A forgalom kétharmada az élvezeti cikkek - szeszesital, üdítő, kávé, trafik-áru, dohány - eladásából származott, egyharmad része származott csupán az ételeladásból. A legnépszerűbb a halászlé, túrós csusza, valamint a paksi palacsinta volt.- Nagyon érdekes az árbevétel arányainak alakulása. így volt ez más vendéglátóhelyeken is?- Akárhogyan is volt más éttermekben, én elhatároztam, hogy fordítok egyet a szokásrenden, és megpróbálok nagyobb ételforgalmat produkálni. Átalakítottam az étlapot, megerősítettem a halétel-kínálatot, megjelent a harcsa- és pontypörkölt. Dunaföldvártól a Sió csárdáig tíz darab hirdetőtáblát helyeztettem el az út mentén, 1991-re a bográcsban főzött halászlét apró, egy literes bográcsban szervíroztuk a vendégeknek vagy nagyobb négy-hat literes bográcsban tálaltuk asztaltársaságoknak. És kérem, megfordult a bevétel aránya, 1991-re a Paksi Halászcsárda elérte működésének második aranykorát - az első a nyitás után, a hatvanas évek végére, a hetvenes évek elejére tehető. A nettó árbevétel ebben az évben tizenhétmillió forint volt...- Hogyan alakult a vendégek összetétele?- Kérem szépen, szerződést kötöttem a Mecsek-vidéki Utazási Irodával, akik rendszeresen Megülik az újbor ünnepét Aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik, tartja a mondás. Pakson adott a lehetőség, hogy megóvjuk magunkat az egész éves szomjazástól, ugyanis a Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesületének Márton napi újboráldásán a vendégeket ínycsiklandó nedűkkel váiják. A ceremónia idén is a megszokott rend szerint zajlik, a téren felállított sátorban. Vendégfogadó a Roger Schilling Fúvószenekar, a köszöntők után a történelmi egyházak képviselői megáldják az újbort, majd az alkalomhoz illő műsorral kedveskedik a megjelenteknek Teli Edit versmondó, illetve a szekszárdi Muslinca férfikórus. Az egyesület részéről két hordóban válj a majd sorsát ötven liter fehér- és ugyanennyi vörösbor, amelyek mellé bárki elhelyezheti nedűjét, hogy megáldassék, mondta el Leber Ferenc, az egyesület elnöke, nálam álltak meg a turistacsoportokkal, hol reggelizni, hol ebédelni. A Paksi Halászcsárdába jártak a Pécsi Sportegyesület focistái, a különteremben tartottak megbeszéléseket, majd fogyasztottak ételt az atomerőmű vezetői, vittek tőlünk halászlét Ausztriába üvegben, jól becsomagolt paksi palacsintát Szegedre. Megfordult nálam néhány híresség is: Kállay Bori és Vitray Tamás... Rengeteget dolgoztuk: az épületet non-stop helyiséggel bővítettük, a berendezést lecseréltük, a környezetét felújítottuk - egyszóval életem legszebb korszakát éltem abban az időben, a kilencvenes évek elején...- Pista bácsi mégis felmondta a bérleti szerződést...- Tudja, amikor a bérbeadó úgy emelgeti a bérleti díjat, mint kalapos ember a fejfedőjét, akkor előbb-utóbb súrlódásra, vitatkozásra kerül sor. A jó árbevétel, a saját tőkéből megvalósuló fejlesztések (melyet a bérbeadó nem engedett „lelakni”), a népszerűség következtében - mely változásokat éles szemmel figyelték a halászati tsz-nél - 1993. január 1-jére a bérleti díj 203.500 forintra emelkedett, melyért továbbra is csupán az épület küszöbét léphettem át - 1994 végén aztán felmondtam a bérleti szerződést, melyet 1990- ben még tíz évre kötöttem... Fájó szívvel hagytam el a Paksi Halászcsárdát. Gyönyörű éveket köszönhetek az egykori munkatársaimnak, a vendégeknek, de a legtöbbet mégis a családomnak, akik mindvégig segítették a munkámat. Teli Edit hozzátéve, hogy a régi hagyományt Kovács Mihály ötlete nyomán élesztették újra hét esztendővel ezelőtt, borversenyeik mellett újabb lehetőséget teremtve ezzel a borászoknak, borkedvelőknek elmerülni a hegy levének csodálatos világában. Mindenkit várnak november hónapnak tizennegyedik napján, délután három órakor megülni az újbor ünnepét, -gy-
