Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-11-06 / 21. szám
Paksi Hírnök 10 2009. november 6. A munkavédelem új távlatai A biztonságos munkavégzés közös érdeke a munkáltatónak és munkavállalóknak, így hát a hatékony munkavédelem is közös ügy. E gondolat szellemében rendezett harmadszor is ismeretbővítő kiállítást és előadássorozatot a Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Igazgatósága és Munkavédelmi Bizottsága. Nagy Lajos, a bizottság elnökhelyettese kiemelte, hogy szeretnének bemutatni és ajánlani olyan eszközöket, melyek segítenek csökkenteni a munkahelyi kockázatokat. Miután ezen a téren is komoly fejlődés és rengeteg új lehetőség van, kétévente megszervezik az Együtt az egészségért és munkabiztonságért programot, ahol nemcsak a dolgozók ismerkedhetnek a lehetőségekkel. A résztvevők között munkahelyi vezetők is vannak, így még nagyobb az esély arra, hogy a most még újdonságnak számító védelmi eszközöket rövidesen az erőműben viszontlássák. A harmadízben megrendezett programra érkezők elsőként dr. Ried József munkapszichológiai szakértőszaktanácsadóba „botlottak”. Ried József nem hagyományos munkavédelmi eszközökkel érkezett, hanem két olyan berendezéssel, amelyeket pszichológiai vizsgálatoknál alkalmaznak. Mint mondta, már az is a munkavédelem része, hogy egy-egy feladat elvégzésére arra alkalmas embereket alkalmaznak. Az irodaépület földszintjén továbbhaladva ergonómiailag tesztelt irodaszékeket, masszírozó gépeket is ki lehetett próbálni, optometrista, azaz szemspecialista, illetve kiropraktőr - kézzel gyógyító ember - is várta az érdeklődőket. Megismerhették az erőmű dolgozói a legújabb védőfelszereléseket, védőruhákat, köztük például a Magyar Honvédségét is. -vt-Főépítészek konferenciája Pakson Az építész szakma érdeklődését a Paksi Képtár épülete is felkeltette. Tavaly ezt jelölték az Európai Unió Kortárs Építészeti Kitüntetésére. Országonként öt alkotást neveznek be, s már maga a jelölés is nagy elismerésnek számít. Az Országos Főépítészi Kollégium februári ülésén döntött arról, hogy 2010-ben Györköny és Paks közös ajánlatát fogadja el a XV. Országos Főépítészi Konferencia megrendezésére. Korábban még nem volt példa arra, hogy két település közösen rendezett főépítészi konferenciát, elhatározásuk és a megvalósításra vonatkozó terveik szép példái a kistérség települései közötti együttműködésnek. A szakmai munka alapvetően Pakshoz kötődik majd. A tervek szerint Györköny kirándulási célpont és szekciótanácskozás témája lesz. A kollégium az eddigi gyakorlatának megfelelően ez év őszén létrehozza a Konferencia Előkészítő Bizottságot, melyben Horváth András, Paks főépítésze, továbbá Virányi István, dél-dunántúli állami főépítész és munkatársai is vezető szerepet kapnak. A paksi konferenciahelyszín kiválasztásának indokairól, a konferencia témajavaslatáról Horváth András főépítész beszélt.- Mivel indokolta Paks szerepvállalását a főépítészi konferencia rendezésében, milyen ajánlást tett az Országos Főépítészi Kollégiumnak Paks vonatkozásában ?- Paks az elmúlt évtizedekben mindig tudott országosan is érdeklődést keltő fejlesztéseket létrehozni, jó példát mutatott a hagyományok őrzésében, de azok bátor és korszerű fejlesztésében is, következetes városfejlesztéssel meg tudta őrizni kisvárosi karakterét, és ehhez illő léptékben, építészetileg igényesen tette hozzá a mai kor létesítményeit. Számos tervpályázattal, kiváló építészek bevonásával több tervezett vagy megvalósult létesítménye keltette fel a közvélemény figyelmét. A konferencia fő témájaként a „kulturális alapú városfejlesztés” és a „kreatív város” témakört ajánlottam, melyet a kollégium vezetősége elfogadott.- A témajavaslatokat több felületen is lehet értelmezni. Az átlag polgárnak nem csupán az építészet jut eszébe, ha kulturális városfejlesztésről, kreatív városról hall. Hogyan értelmezi az építész, az építészet a fogalmakat, mit jelentenek Paks tekintetében?- A város talán legfontosabb kulturális tényezője az építészet, pontosabban az épített környezet alakítása. Az építészetet komplexitásában kell értenünk, melybe beletartozik a városi dizájntól a táj- és kerttervezésig, a belső építészettől az utcabútor-tervezésig, a lakástervezéstől a középület-tervezésig minden. Az új minőségű épített környezet a kulturális alapú városfejlesztést a várospolitika meghatározó elemévé teheti. A kreatív városépítészet lényege, j hogy nem elszigetelt kulturális ° projektekről, elzárt területekről í és független fejlesztésekről van 3 szó, hanem az összes innovatív o törekvés egy hálózatba való rendezéséről, és a más művészeti ágakkal való kommunikációról. Fontos szerepük van a civil városi szereplőknek, művészeti csoportoknak abban, hogy a városról szóló kommunikációban részt vegyenek, hogy alternatív diskurzusokat alakítsanak ki. A kreatív város szemléletével elindított folyamat megváltoztatja a hatalom és a társadalom viszonyát, felszabadítja a kreatív energiákat, és egy újfajta életmódra nevel. Mivel megoldásaiban közelít a valós belső igények kielégítése felé - miközben azokat gerjeszti is - magában hordozza a fenntarthatóság lehetőségét, mely ma gondolkodásunk szerves része kell, hogy legyen. A hagyomány és a helyi kötődés párosítása az innovatív és kreatív szellemiséggel hatékony eszköze lehet a helyi értékek megmutatásának, hasznosításának és megőrzésének.- Milyen érdeklődésre számítanak a konferencián?- A konferenciára általában 150-200 szakember érkezik, kétharmad részben teljes időtartamra. A települési, megyei, területi, állami főépítészek mellett az építészetet és az építésügyet felügyelő szakpolitikusok jelenlétére is számítani lehet. Véleményem szerint a rendezvény jó alkalom a kapcsolatteremtésre és a helyi párbeszédre is. Teli Edit
