Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-10-23 / 20. szám
2009. október 23. 9 Paksi Hírnök Felbecsülhetetlen értékű lelet A pannoniai római kori emlékanyag talán legjelentősebb leletére bukkantak Lussoniumon. Egy császárszobor darabja, egy bronzból készült lábrész került elő. A nemzetközi érdeklődésre is számot tartó műtárgyat a Városi Múzeumban állítják majd ki. A lussoniumi katonai tábor területén, valószínűleg a parancsnoki épülettömb közelében, a tábor fórumán állhatott az a szobor, amelynek egy darabjára ráleltek a régészek. Az éppen uralkodó császárt ábrázolta díszegyenruhában, egy kőemelvényen állhatott. Az így közel két és fél méter magas építmény az uralkodó iránti hűség és tisztelet jelképe volt. Egyik darabjára, egy több mint 70 centiméter hosszúságú lábrészre az idénre tervezett ásatás utolsó napján bukkant kollégáival a terepi munkát irányító Fazekas Ferenc régész. A Pécsi Tudományegyetem tanársegédje elmesélte, hogy a kapcsolódó leletanyag alapján, a II-III. századból származó kerámiaedények kerültek felszínre, a szobordarabot később kibontó Szabó Antal kollégájával nem gondolták, hogy egy ilyen szépséges császárszobor lábra bukkannak. - Ez egy óriási lelet, nem a fizikai valóságában csupán, hanem az erkölcsi, szakmai és tudományos jelentőségében - mondta el a műtárgy bemutatásakor a lussoniumi kutatási programot vezető dr. Visy Zsolt. A Pécsi Tudományegyetem professzora hozzátette: a lelet különlegességét az is emeli, hogy ez nem egy töredék csupán, hanem egy nagy darabja a szobornak. Emellett fontos kiemelni, hogy a római korból kőszobrok maradtak meg, a bronzból készült alkotások többségét ugyanis a későbbi korokban összetörték és beolvasztották. Egész, bronzból készült császárszobor egy van csupán, Rómában Marcus Aurélius lovasszobra. Magyarországon eddig egy a paksihoz hasonló jelentőségű szobortöredékre leltek rá a régészek: 1975-ben Dunaszekcsőnél Marcus Aurélius szobrának a fejére. A lussoniumi alkotás biztosan nem őt ábrázolta. A cipő mintázatából arra következtetnek, hogy a II-III. század fordulójából származik a lelet. Septimius Severus vagy valamelyik fia - valószínűleg Caracalla - szobrára lelhettek rá a Bottyánsáncon. De ez egyelőre csak feltételezés, tudtuk meg dr. Visy Zsolttól, hiszen nagyon friss még a lelet, nem volt idő a pontos meghatározására. Az ehhez szükséges vizsgálatok, elemzések elvégzését követően a jelenleg csak nagyon enyhén letisztított szobordarabot restaurálják, majd hasonlóan minden a Lussonium területén talált tárgyhoz, a Városi Múzeumba kerül, ott állítják majd ki. Az intézmény vezetőjétől, dr. Váradyné Péterfi Zsuzsannától kapott tájéAz első, az egykori római katonai erődítményre utaló leletre, egy ép katonai diplomára 40 évvel ezelőtt bukkant rá dr. Visy Zsolt. A professzor irányításával több mint 20 éve folynak feltáró ásatások a paksi önkormányzat támogatásával. Már előkerült itt egy császárszobor-töredék, egy díszcsat darabja, amelyről még nem tudják, hogy a most fellelt szobor egyik tartozéka-e. koztatás szerint még nem döntöttek arról, hogy mikor és milyen formában láthatja majd a közönség a császári lábat, ugyanis bemutatására speciális, különleges riasztóval felszerelt tárolót kell építeni. Az elengedhetetlen óvintézkedéseket a tervek szerint az Európai Unió pályázatán májusban elnyert forrásból finanszírozza a múzeum. Dallos Szilvia Álruhában a múzeumban A Múzeumok Majálisa és a Múzeumok Éjszakája mellett újabb, már hagyományos rendezvény a Múzeumok Őszi Fesztiválja, amelyen a látogatók a klasszikus múzeumlátogatástól eltérő, különleges élményt nyújtó, szórakoztató ismeretterjesztő programokon vehetnek részt. Az idei fesztiválhoz országszerte 160 intézmény csatlakozott, közöttük a paksi Városi Múzeum harmadik alkalommal. A nagyközönségnek szóló rendezvényeket hét témakörbe csoportosítva kínálják a résztvevő intézmények, a paksi ezek közül kettőt választott. Az egyik a már lezajlott „Álruhában a múzeumban” cimű, amelynek keretében több mint háromszáz látogató járt az intézményben, többségében diákok. Tekintettel Lussoniumra és az intézmény gyűjteményére a helyi szakemberek a római kort választották. A szakalkalmazottak korabeli ruhákban rendhagyó tárlatvezetést tartottak, ahol elsősorban a római kori emberek hétköznapjairól, öltözködésükről, ételeikről, ékszereikről, használati tárgyaikról beszélgettek a szintén „álruhába” bújt gyerekekkel. Volt vetítéssel egybekötött előadás a római építészetről, majd játszóházba invitálták vendégeiket, ahol például ékszereket lehetett készíteni, illetve korabeli játékokat kipróbálni. A fesztivál keretében vállalt másik programot november 2-án rendezi a múzeum, amely nem más, mint a tavalyról már ismert „Pincétől a padlásig”. Ennek lényege, hogy a kalandvágyó látogatók bejárhatják a múzeum minden zegzugát, megismerhetik a múzeumi háttérmunkát. A programra előzetesen várják csoportok jelentkezését, az egyéni látogatók hozzájuk csatlakozhatnak. Kohl Gyöngyi
