Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-10-09 / 19. szám
Paksi Hírnök 14 2009. október 9. Mi teszi a művészetet művészetté? A címben szereplő kérdést Spiró György tette fel a Paksi Képtárban, ez év szeptemberében, Gayor Tibor képzőművész időszaki kiállításának megnyitóján. És azonnal válaszolt is rá. „Nem tudom. Túl sokan gondoltak erről mindenfélét.” És így folytatta: „Mitől élvezetes egy kép?” És a válasz: „Erről is túl sokan írtak és ezt sem tudom megmondani.” Még mielőtt kételkedni kezdenénk a megszólaló értékítéletében, a művészetekhez való viszonyában, a felkészültségében, és egyáltalán mielőtt mi magunk ítéletet alkotnánk a kortárs irodalomról, zenéről és képzőművészetről, hallgassuk csak, mit mondott Spiró György a műről és a befogadóról: „Engem az szokott érdekelni - és mindegy melyik műfajról van szó -, hogy vajon mi jut egyetlen ember eszébe? Ha sok minden jut az eszébe, ha az elméje a kevés alapforma változatainak újabb sokaságát tudja produkálni - elemi örömet érzek. Ha kevés dolog jut az eszébe - kedvemet szegi. Ez a sok minden, amit egyetlen elme tud produkálni, talán a létező világ, más nyelven szólva: a Teremtés sokféleségét idézi fel bennem. És az Alkotó, az úgynevezett művész, azt a Teremtőt imitálja, akinek a létét nem kell elképzelnem ahhoz, hogy a Létezést, magát, csodáljam... Az ilyen Teremtőn nem lehet számon kérni, miért sikerült az ember éppen olyanra, amilyenre. Erkölcsi kérdésekkel az, aki kevés kockából világot alkot, nem foglalkozik. Elég neki az, hogy ő soha semmi rosszat nem tett.” Mondta mindezt egy nyolcvanéves képzőművész műveinek, művészetének bemutatásakor. És valóban: a művész, a Teremtő semmi rosszat nem tett. Csak másképp látta a világot alkotói szemével, a XX. századon átívelő tekintetével. Nem adatik meg mindenkinek ez a látás, és mondhatom, jól van ez így. Lássunk különbözőképpen, de ne lássuk a „másfajta” értéket rossznak. A más nem feltétlenül jelent keveseb■§ bet, még ha szocializációnk so^ rán, a XX. század második fe- I lében így tanultuk, akkor sem. o A más, az idő múlásával átala-O kuló érték és valóság. Az egykori konzervgyár helyén megépült kortárs képzőművészeti kiállító tér ma sem kevesebb, mint egy termelőüzem... Nem kevesebb. Most is folyik a termelés, az alkotó elme teret varázsol, fest, ragaszt és hajtogat a jelennek, a múló időnek. S „ha van is idő, az nem göcsörtös, az simára van gyalulva... és jó, hogy ilyesmit is látni akaratos, önkényre és diktatúrára hajlamos korunkban.” Teli Edit A PSE ökölvívó szakosztály gyermek korcsoport reménységei többek között: Kovács János, Györgye Norbert, Líbor Sándor, akik aranyéremmel tértek haza két versenyről is a közelmúltban. János hatodik osztályos a Balogh Antal Általános Iskolában, egy éve kezdett bokszolni, jelenleg a 36 kg-os súlycsoportban versenyez. Szakály Sándor edző elmondása szerint nyugodt versenyző, győzni akarása űzi a versenyeken, jövőre serdülő korcsoportba kerülhet, sok győztes mérkőzésének és szorgalmának köszönhetően. Kedvenc tantárgya a nyelvtan, szabadidejében zenét hallgat. 38 kg-ot mutat a mérleg, ha Györgye Norbert áll rá, a fiú három éve jár az edzésekre, hetente négy alkalommal. Fiatal kora ellenére rutinos, technikás; nyugodt versenyző, mérkőzés köz-Tehetségesek, fiatalok Kovács János, Györgye Norbert, Líbor Sándor ben higgadtan bokszol és jól irányítható, nyerő típus, mondja róla edzője, aki szép jövőt jósol a fiúnak a serdülők között is. Norbert a matematikát kedveli legjobban, hobbija a horgászat és a kerékpározás, autószerelőnek készül. A negyedik osztályos Líbor Sándor 28 kg-ot nyom, két éve ismerkedik az ökölvívás alapjaival. Edzője elárulja, hogy Sanyika izgul a versenyek előtt, de a szorítóban mindent megtesz, és szép eredményekkel büszkélkedhet, az említett aranyérmeken kívül Nemzetközi Kupán is volt már első helyezett. Legjobban a matematikát és a környezetismeretet szereti, jó tanuló. Korának megfelelően a játékosság jellemzi, de ez is hasznos lehet a sportban. A fiúk edzésen is, versenyen is kitartóan, szorgalmasan dolgoznak. A versenyszabályok ugyanazok számukra is, mint a felnőtteké, kezdetben a fizikai állóképesség a fő szempont, erre épül a technika, majd a taktika, tudtuk meg edzőjüktől. Mindhárman olimpiai álmokat dédelgetnek, nem meglepő, hogy példaképük Erdei Zsolt és Balzsay Károly.-bézsé-Gáyor Tibor kiállítása november 1-jéig látható.
