Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-10-09 / 19. szám

2009. október 9. 7 Paksi Hírnök Paks is fogyatkozik, de nem vészesen Húszezer, vágjuk rá, ha bárki ér­deklődik, hogy Paksnak hány la­kosa van. Ez még ma is igaz, bár eddig lefelé kellett kerekítenünk, újabban pedig felfelé. Ha az ez­redforduló óta eltelt éveket néz­zük, első ízben 2008-ban került a húszezres határ alá a lélekszám, ha messzebbre tekintünk vissza - persze - nem kirívó az eset. A várossá válás után is magasabb volt az ál­landó lakosok száma, és a Központi Statisz­tikai Hivatal adatai szerint 1990-ben is még 20.274-en éltek itt. Aztán ‘94-99 között a húszezres határ alatt volt, ám 2000-től megint felette. Sokszor mondjuk azt is, hogy Paks fiatal város, amit a KSH kimutatások valame­lyest alá is támasztanak. Míg országos át­lagban a lakosság 22,17%-a, Tolna megyé­ben a 22,97%-a 60 év feletti, addig Pakson ez az arány 19,22%. A gyerekek számát il­letően is jobban állunk az átlagnál, igaz, nem ilyen markáns a különbség. Az általá­nos iskolások aránya országosan 9,08, me­gyei szinten 9,04, Pakson 9,51%. Az össz­lakosság számának alakulásában is kiló­gunk a sorból, a megyében 11,5%-kal, az országban 6,3%-kal csökkent 1980-tól a la­kosság száma, Pakson viszont 1,66%-os növekedést lehet elkönyvelni. A gyermek­­születést illetően Pakson is drasztikus a csökkenés, 1990-ben még 310, 2008-ban pedig csupán 182 gyerek született, ami ha­sonló tendenciát mutat, mint az országos és megyei adatok. Utánajártunk annak, hogy a lakosságszám csökkenése, és azon belül is a 20 ezres ha­tár átlépése jelent-e változást az önkor­mányzati feladatellátásban vagy a finanszí­rozásban. Az önkormányzat által kapott ál­lami normatívát nem érinti a lakosságszám­­csökkenés, tájékoztatott Haáz Adámné, a polgármesteri hivatal tervezési osztályának vezetője. Annak ellenére, hogy azok a la­kosságszámhoz kötöttek, a szociális ellátá­sokat sem érinti a változás, tudtuk meg Badics Istvánnétól. A szociális osztály ve­zetője kifejtette, hogy minden település kö­teles étkeztetést, házi segítségnyújtást biz­tosítani, illetve minden ellátásnál a hozzá­jutást segítenie kell. A többi ellátás lakos­­ságszám-fiiggő, 2000-nél több állandó la­kos esetén családsegítés, 3000 főnél több állandó lakosnál idősek nappali ellátása jön az előzőekhez. A következő határ a 10 ezer lakos, ennél több esetén jelzőrendszeres há­zi segítségnyújtást, egyéb nappali ellátást kell biztosítania az önkormányzatoknak. Utóbbi a fogyatékosok és hajléktalanok nappali ellátását jelenti. A következő határ 30 ezer fő. A gyermekvédelmi ellátásban van jelentősége a 20 ezres határnak, ez alatt ugyanis nem köteles gyermekek átmeneti otthonát biztosítania az önkormányzatnak. Pakson ilyen eddig sem volt. A pályázati lehetőségeket illetően van kü­lönbség a különböző lélekszámú települé­sek lehetőségei között, tájékoztatott a pol­gármesteri hivatal pályázati referense, Mayer Ágnes. Egyik ilyen a funkcióbővítő városfejlesztési akciók támogatása, amely­ben a város a lakótelepi központi park és művelődési központ felújitására pályázhat­na. A 20 ezer alatti lélekszámú települések maximum 400, az annál népesebbek legfel­jebb 500 millió forintot igényelhetnek. Érinti a népességcsökkenés a Kábítószer­ügyi Egyeztető Fórum pályázati lehetősé­geit, hiszen a húszezer feletti városok prog­ramokra is remélhetnek pályázati támoga­tást, míg az annál kisebbek csak koordiná­ciós munkára, kiadványok megjelentetésé­re, képzések szervezésére. Vida Tünde Más lehetőségeket keresnek a csónaktárolásra Újabb fejezet kezdődött a csó­naktárolás történetében. Mint korábban többször foglalkoz­tunk vele, a korábbi helynél sző­kébb áll a vízijármű-tulajdono­­sok rendelkezésére, így nem mindenki tudja úgy tárolni csó­nakját, kenuját, ahogy eddig és ahogy szeretné. A kívül reked­tek nem tudnak belépni, nincs felvétel a Paksi Evezős és Vízisport Egyesületbe, mert az — mint mondják — nem tud ugyanolyan jogokat biztosítani esetleges új tagoknak. Néhányan - köztük Appels­­hofifer Regina, aki olvasói le­vélben is kifogásolta ezt az el­járást - közös beszélgetésre in­vitálták azokat a Dunát kedve­lő embereket, akik hozzá ha­sonlóan kimaradtak az egyesü­letből, de tenni szeretnének a maguk érdekeiért és a Dunáért. Huszonnégyen gyűltek össze, de ennél többen jelezték már, hogy ők is készek csatlakozni, mondta el Appelshoffer Regi­na, aki azt is elárulta, hogy még nem döntöttek arról, hogy új egyesületet hoznak-e létre. Mint mondta, nem a forma a fontos, hanem az, amiért ké­szek tenni. - Hozzáférhető Du­nát szeretnénk - húzta alá. Szomorú, mint fogalmazott, hogy itt van Paks a Duna köz­vetlen közelében, hat kilomé­teres partszakasz tartozik a vá­roshoz, és csak három helyen lehet lemenni a folyóhoz. Pél­daként említette Dunaföldvárt, ahol kemping, táborhelyek és három csónaktároló is van. Az egybegyűltek problémája to­vábbra is a tárolóhely hiánya, mondta el még Regina. Hozzá­tette, szeretnének bármilyen úton-módon csónaktárolóra szert tenni, amiért természete­sen ők maguk is áldoznának. Keresik a lehetőségeket, le­gyen az pályázat vagy önkor­mányzati segítség. Terveikről, céljaikról szeretnék tájékoztat­ni Hajdú János polgármestert is, akitől viszont az önkor­mányzat szándékairól szeret­nének többet tudni, ezért rövidesen felkeresik. Appels­hoffer Regina aláhúzta, hogy fontos számukra, hogy a Paksi Evezős és Vízisport Egyesület­tel megtalálják a közös hangot, hiszen a cél is közös: élni azzal a lehetőséggel, amit a Duna közelsége ad.-vida-

Next

/
Thumbnails
Contents