Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-01-23 / 2. szám

Paksi Hírnök 14 2009. január 23. RENDELŐ A VÁROS SZÉLÉN Az urológia a húgy-ivari szervek betegségeinek di­agnosztizálásával és gyó­gyításával foglalkozik. Ide tartoznak a vese és kivezető rendszerének sebészi úton gyógyítható betegségei, a vizeletkivá­­lasztó-rendszer, valamint a férfi nemi szervek da­ganatos betegségeinek gyógyítása is. A paksi szakrendelésen jelenleg négy szakorvos foglalko­zik a betegekkel: dr. Könyves Károly, dr. Grósz László, dr. Szabó Attila és dr. Papp Ferenc. Péntekenként van rendelés hat órában, ahova beutaló nem szükséges, viszont előjegyzés­köteles, utóbbit a sürgős esete­ket kivéve kérik betartani! Dióhéjban ezek a legfontosabb tudnivalók a paksi urológiai szakrendelés működésével kapcsolatban, tudtuk meg dr. Könyves Károly urológus szakorvostól, aki kollégáival heti váltásban dolgozik a szak­­rendelésen. A betegforgalom magas, tavaly közel kétezer pácienst láttak el, többségében férfiakat. A betegségek között vezető helyet foglalnak el a prosztatabetegségek, úgymint a gyulladások, a prosztata (dül­­mirigy) jóindulatú megna­gyobbodása és egyre gyako­ribb a prosztatarák. A proszta­ta-megnagyobbodás, amely minden harmadik 50. életévét betöltött férfit érint, különféle tüneteket mutathat, melyek kö­zül első helyen a vizelési zava­rokat említhetjük, ilyenkor a vizelés fájdalmas, gyakori és nehézkes, a vizelet mennyisé­ge kevés, az ürítés ereje csök­ken. A megnagyobbodott prosztata állandó nyomást gya­korol a húgyvezetékre, akadá­lyozza a vizelési és visszahat a vesére, amely a nyomás, illetve a fertőzött vizelet miatt egy­aránt károsodhat, azaz akkor is súlyos betegséghez vezethet, ha a prosztata nem mutat rákos elváltozást. Ma már kitűnő gyógyszerek állnak rendelke­zésre a kezeléshez, melyek se­gítik a vizeletürítést, ezzel a le­hető legkésőbbre tolható a mű­téti beavatkozás. A prosztata­megnagyobbodás pontos oka nem ismert, kialakulásában közrejátszanak az öregedéssel járó hormonháztartási zavarok, valamint a prosztatát alkotó szövetszerkezet megváltozása, amikor a sejtek száma elkezd növekedni, ezáltal növekszik a prosztata mérete is. A proszta­tarák esetében a prosztata­megnagyobbodáshoz hasonló­ak a tünetek, ezért nagyon fon­tos, hogy megjelenésükkor el­végezzék a prosztatarákot szű­rő vizsgálatokat, emelte ki az orvos. A prosztata megbetege­dései mellett gyakran találkoz­nak az urológusok a vesekö­vességgel is, amely férfiakat és nőket egyaránt érinthet. A ve­sekő nem más, mint a vizelet­ben felgyülemlett szerves és szervetlen anyagok feltorlódá­sa és kicsapódása a veseme­dencében. Oka lehet többek között a pajzsmirigy túlműkö­dése, helytelen táplálkozás, nem megfelelő folyadékfo­gyasztás, mozgáshiány. A na­gyon pici vesekövek drasztikus folyadékfogyasztás mellett spontán távozhatnak a szerve­zetből. Ha ez nem megfelelő, segíthet az ultrahangos kőzú­zás, végső esetben azonban se­­g bészeti beavatkozással távolít­ja ják el a követ a veséből. Ha a <D § húgyvezetékben akadt el, ak­­í kor endoszkóppal veszik ki, •o ilyenkor néhány milliméteres optikával ellátott csövet tolnak fel a húgycsövön, húgyhólya­gon át a húgyvezetékig, majd megfogják a követ és kihúz­zák. Az alkalmazott terápiát minden esetben az orvos hatá­rozza meg. Kisebb műtétek végrehajthatók az egynapos se­bészeten, ahol Könyves doktor is végez urológiai beavatkozá­sokat. Ezek közül kiemelte a nagy számban végzett proszta­ta-hőkezelést, ami egy igen kí­méletes, jó hatásfokú eljárás prosztata-megnagyobbodás, il­letve bizonyos gyulladásos problémák esetén. Könyves doktor hangsúlyozta, hogy öt­ven éves kor felett panaszmen­tesség esetén is ajánlott évente felkeresni az urológust egy alapvizsgálat erejéig, ha pedig panasz van, akkor bármely életkorban, feltétlenül és mie­lőbb! Kohl Gyöngyi Sajtótörténet Beregnyei Miklós évtizedek óta foglalkozik a helyi sajtó történetével, saját bevallása szerint mániákusan gyűjti a paksi kiadványokat. Számos lap alapításánál bábásoskott is: ott volt többek közt a Pak­si Hírnök és a Közvélemény alapító szerkesztői között. Nemrég tollából megjelent Paks sajtótörténetének harma­dik kötete, mely a második­hoz hasonlóan a legújabbkori lapokkal foglalkozik. A máso­dik kötet a '60-70-es évek lap­jait mutatta be, a mostani a '80-as évektől az ezredfordu­lóig foglalkozik a paksi írott média történetével. (Az első, kiadásra váró kötet a 19. szá­zadig nyúl majd vissza.) A könyvben megelevenedik a munkás művelődési központ műsorújságja: a Paksi Prog­ram; a Csütörtök című helyi KISZ-híradó és a Mi Újság? városi gyereklap. Beregnyei Miklós felidézi, miként lett az erőmű üzemi újságjából 30 év alatt regionális lap, és végigkö­veti a rendszerváltás hajnalán induló Közvélemény vagy ép­pen a városi újság, a Paksi Hír­nök pályáját. A könyvből kide­rül az is, miért tiltották be 1987-ben a Paksi Mozaikot. Beregnyei Miklós: Paks saj­tótörténete 3. (Legújabbkori lapok 11/5 -15.) -kg-

Next

/
Thumbnails
Contents