Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-06-12 / 12. szám
Fotó: Szaffenauer Ferenc 2009. június 26. 13 Paksi Hírnök Hálásak az egykori óvodások Harmincéves a Benedek Elek Óvoda Mesevár tagóvodája. A tagintézmény sorsa napjainkra két másik gyermekintézménnyel fonódott össze, amelyek közül a Kishegyi úti tavaly volt 25 éves, a Hétszínvirág pedig jövőre lesz hatvan. Az eltelt évtizedek alatt sok változás történt. A Kishegyi úti óvodát akkor építették, amikor az atomerőmű létesítésének idején érzékelhető volt, hogy nagyon sok lesz a gyermek és a Mesevár óvoda mind a hat csoportjában elérték már a negyvenfős létszámot. Az építkezés befejezéséig áthidaló megoldást kerestek, ebben az időszakban még panellakásokban is működött óvoda, sőt Dunakömlődre is vittek gyerekeket a lakótelepről, majd a Gesztenyés úti óvoda öt csoportja is megtelt gyermekekkel. Az intézmények egy, illetve külön egységként is működtek az eltelt évtizedek alatt, ma a két lakótelepi ovi és a Tolnai úti egy szervezeti egységet alkot Benedek Elek Óvoda néven. A formai mellett jelentős tartalmi változás is történt, mégpedig a rendszerváltás idején. Elkezdődött a pedagógiai útkeresés időszaka, amely mint a vezetői testület tagjai elmondták, átlagosan harmincéves pályafutásuk legnehezebb, de ezzel együtt a legizgalmasabb, legtartalmasabb és legszebb időszaka volt. Ekkor nyílott lehetőségük tanulmányozni az alternatív programokat, illetve megválva a központi óvodai nevelési programtól, sajátot alkotni. Ebben az időszakban érezhető volt a pezsgés, minden intézmény intenzív alkotóműhely volt, érvényesülhetett a szakemberek kreativitása, erősségeik, módszertan tekintetében új alapokra helyezhették a munkájukat. A Kishegyi úti óvodában a művészetek eszközeit választották, a Hétszínvirágban a környezeti nevelés áll a fókuszban, a Mese várban pedig játékkal, mesével nevelnek, és kiemelt szerep jut a mozgásfejlesztésnek. Az utóbbi években az értékrend átalakulását is érzékelik az óvónők, azt tapasztalják, hogy az érzelmi nevelés, a szocializáció gyakran háttérbe szorul a család szintjén. Régebben nem volt kérdés például, hogy a hároméves gyermek szobatiszta-e, ma az, előfordul, hogy az oviba kerülő gyermek nem tud önállóan enni, pedig kellene, és a drága zenélő, villogó játékok felé billent a mérleg nyelve, pedig a kreativitást, logikus gondolkodást, mozgást fejlesztők felé kellene. Régen ezek a dolgok egyértelműek voltak, ma fel kell rá hívni a figyelmet, de szerencsére a szülők többsége jól fogadja az építő kritikát. Ami az épületek állapotát illeti, Bosnyák Zoltánné, az óvoda vezetője úgy fogalmazott, nézőpont kérdése, hogy elégedetteke vagy sem. Ha a helyi viszonyokat veszik figyelembe, azt mondják, hogy ideje lenne egy átfogó felújításnak, ám ha kitekintenek az országba, a panasz bennreked. A közelmúltban Benedek Elek leszármazottja járt náluk Kézdivásárhelyről, aki könnyekig meghatódott a körülmények láttán, de máshonnan érkező kollégák közül is sokan elismerően nyilatkoznak. Sok minden megváltozott tehát az elmúlt évtizedekben, azonban a gyerekek szeretete és ragaszkodása, amit megannyi történetben őriznek, nem. Vaszkó Zsoltné, a Kishegyi úti tagóvoda vezetője elmondta, csodálatos érzés, amikor egykori óvodásai ráköszönnek, arra kérik, meséljen, milyenek voltak gyermekként, és ragyogó szemmel iszszák szavait. Illés Zoltánné, a Mesevár tagóvoda vezetője azt idézte fel, amikor két egykori óvodása elmondta, hogy mindig féltek, amikor a másik óvó néni ebédnél azt mondta, hogy ha még egy hangot hall, ültetés lesz, mert azt hitték, hogy elültetik őket a kertben. Hasonlóan kedves történet Bosnyák Zoltánné esete, ami több éve történt. Egy összejövetel után úgy alakult, hogy neki kellett hazafelé vezetni, de nem volt nála jogosítvány. Megállitotta egy rendőijárőr és egyikük kérte a papírokat, amitől megijedt, gondolta, ebből bizony baj lesz. Ahogy kiszállt az autóból, egyszer csak a másik rendőr megszólalt: „Csókolom, óvó néni!” Az óvó néni „megmenekült”. Jantnemé Oláh Ilona, a Hétszínvirág tagóvoda vezetője is elmondta egyik emlékét. Egyszer egy anyuka azzal hívta fel, hogy lánya kérésére hoztak mintát Franciaországból az óvoda homokgyűjteményébe. Ez önmagában is kedves gesztus lett volna, csakhogy a kislány ekkor már a második osztályt végezte el az általános iskolában. Nem feledkezett meg ovijáról. Kohl Gyöngyi Környezeti továbbképzés pedagógusoknak Akkreditált továbbképzést hirdet a Környezeti- és Természetvédelmi Oktató Központok Országos Szövetsége óvodapedagógusok és tanítók részére. A program során útmutatást kapnak, hogy környezeti nevelésük tudatosabbá, módszereik változatosabbá, játékosabbá váljanak. Elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíthatnak el, a tankertek és kisállat-élőhelyek kialakításától az intézményekben megvalósítható szelektív hulladékgyűjtésig számos témában. Akit érdekel a továbbképzés, az jelentkezhet a paksi kurzusra, amit a Tolnai úti Hétszinvirág Tagóvoda koordinál. Keressék Jantnemé Oláh Ilona tagóvoda-vezetőt a 20/35-43-448-as telefonszámon. Balról jobbra: Jantnemé Oláh Ilona, Vaszkó Zsoltné, Bosnyák Zoltánné és Illés Zoltánné.